Illúzió az egészségügyi kétnyelvűség?

Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter cáfolata ellenére a Hargita és Kovászna megyei egészségügyi igazgatóságok vezetői megerősítették, hogy a szaktárca körlevélben fordult a hivatalokhoz. Az illetékesek elmondása szerint azonban az egészségügyi minisztérium nem a anyanyelvi jogok érvényesítésére szólította fel a hatóságokat, hanem jelentést kért a magyar és német ajkúak nyelvi jogainak tiszteletben tartásáért hozott intézkedésekről. A Krónika összefoglalója.

A kérdések arra vonatkoztak, hogy a magyar és német betegek, illetve a szociális intézmények kedvezményezettjei tudnak-e anyanyelvükön kommunikálni az intézményekben, a körlevél ugyanakkor a kétnyelvű feliratokra is rákérdezett. A válaszokat angol nyelven kellett megfogalmazni. A szaktárca a megyei adatokból összesített jelentést készít az Európai Tanácsnak, amely a Romániában 2008-ban ratifikált Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Charta érvényesítéséről ötévente kér jelentést a kormánytól.

Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta: a hozzájuk tartozó intézményekben megvizsgálták a nyelvi jogok érvényesülését, és arra a következtetésre jutottak, hogy minden kórházban, a mentőállomáson és más szociális intézményben a magyar és német betegek anyanyelvükön részesülhetnek gondozásba.

Szerinte ugyanakkor akadályt jelent a kommunikációban, hogy a hatóságok az alkotmányra vagy a közigazgatási törvényre hivatkozva időről időre felszólítják a székelyföldi intézményeket, hogy a hivatalos dokumentumokban használják kizárólag a román nyelvet, ezért a kórlapok és a kibocsátó levelek román nyelven íródnak. Szintén gondot jelent, hogy versenyvizsgán nem lehet feltétel a magyar nyelv ismerete, ezt általában azzal az indokkal óvják meg, hogy diszkriminálja a román lakosságot.

Az anyanyelvi ellátás a gyógyulásban is segít

Tar Gyöngyi a körlevélre küldött válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény nem elég egyértelmű, így a kétnyelvűség általában az intézmények vezetőinek elhatározásán múlik. „Az egészségügy különösen érzékeny terület ebből a szempontból, hiszen a beteg számára már az is kommunikációs korlátot jelent, hogy rosszul érzi magát, ezért fontos, hogy anyanyelvén kapjon információkat. A beteg gyógyulása szempontjából is elsődleges, hogy megértse, mi történik vele, és hogy a továbbiakban mik a teendői” – hangsúlyozta Tar Gyöngyi. Hozzátette: kérdéses, hogy a válaszaikból mi kerül be a kormány jelentésébe.

A kétnyelvűség többletköltséget és többletmunkát jelent, így általában ott érvényesül, ahol ezt valaki felvállalja – vélekedett Ágoston László, a Kovászna megyei egészségügyi hatóság vezetője. „Az igazgatóság egyik munkatársa például minden közérdekű dokumentumot és űrlapot lefordít magyar nyelvre. Ezért azonban nem kap pluszjuttatást” – magyarázta Ágoston a Krónika megkeresésére.

Az igazgató szerint a székelyföldi megyékben az orvosnak is érdeke, hogy megértesse magát a magyar betegekkel, különben elveszíti pácienseit. Így ha az orvos nem is tud magyarul, gondoskodik arról, hogy az asszisztens vagy az orvos-írnok beszélje mindkét nyelvet, és tudjon fordítani.

Mint ismeretes, az Agerpres hírügynökség pénteken számolt be a minisztérium körleveléről. Eugen Nicolăescu azonban cáfolta, hogy az általa vezetett tárca bármilyen körlevelet is küldött volna a megyei hatóságoknak.