Nem látják szívesen Romániát és Bulgáriát

Hans-Peter Friedrich minapi kemény figyelmeztetése megtette hatását: Románia és Bulgária előre bejelentették tartózkodásukat a csütörtöki belügyminiszteri találkozón való szavazástól. A téma ismét schengeni csatlakozás, amelyben a két balkáni ország belső politikai válságaik okán képtelenek eredményeket elérni. Egyre mélyül a schengeni EU-s tagállamok és a köztük lévő ellentét, amely végül Bukarest és Szófia tartós távol maradásával végződhet.

A március 7-én egybegyűlő tagállami bel- és igazságügyi miniszterek találkozójára Hans-Peter Friedrich német szövetségi belügyminiszter adta meg az alaphangot a Der Spiegelben megjelent interjúval, amelyben Németország vétójogának beváltását helyezte kilátásba Románia és Bulgária schengeni csatlakozását megakadályozandó. Kijelentése nem tévesztett célt: Románia nem fogja kérni schengeni csatlakozását.

„Ha Románia és Bulgária ragaszkodnak a csütörtöki szavazáshoz, akkor törekvésük német vétóba fog ütközni. A fokozatos nyitásra vonatkozó elképzelések, úgy mint a légi- és vízi határok előszöri megnyitása sem képezik már vita tárgyát” – fejtette ki Friedrich a Der Spiegel hasábjain.

A belügyminiszter elfogadhatatlannak tartja a Németországba csupán a szociális juttatások miatt érkezők tömeges befogadását. „A szabad mozgáshoz való jog az jelenti, hogy bármely EU polgár szabadon tartózkodhat egy másik tagállamban, ha ott dolgozik vagy éppen tanulmányokat folytat. Bármely EU-s polgárt, aki megfelel ezeknek a feltételeknek szívesen látjuk. Ám aki csak azért jön, hogy a szociális juttatásokat fölözze le és ezzel megsérti a szabad mozgáshoz való jogot, azt hathatósan meg kell gátolni ebben” – nyilatkozta a Spiegelnek Friedrich.

Németország befelé fordul

Friedrich maga közismerten bevándorló-ellenes, mostani retorikájával is a Németországban egyébként egyre erősebb trendekre játszik rá. Erre az apropót az idei őszi bajor illetve szövetségi választások adják, ahol a szavazatok gyűjtése már most megkezdődött. Németország Európa-politikáját nagyban befolyásolják a közelgő választások, amely a tagállamok szolidaritása helyett a német nemzeti érdekeket helyezik előtérbe. Ennek a jelenségnek tudható be az újabb ciprusi mentőcsomag elutasítása is. (A Kitekintő ide vonatkozó cikkét itt olvashatja.)

A német lakosság nagy része osztja Friedrich véleményét, miszerint a „szociális bevándorlók” számát korlátozni kell. Eddig számos nagyváros – köztük Berlin, Dortmund, Duisburg, Hamburg, Hannover, München és Offenbach – tiltakozott Németország szerte a szövetségi kormánynál a bevándorlók magas száma miatt, akik túlterhelik és ezzel veszélybe sodorják a szociális ellátórendszereket. A jobbára egzisztenciájukat vesztett és alulképzett emberek képtelenek elhelyezkedni a német munkaerőpiacon, a helyi adminisztráció pedig képtelen előteremteni az ellátásukhoz elegendő forrásokat.

Jelenleg több, mint 200 ezer román állampolgár él Németországban, számuk az ország csatlakozását követően csaknem megháromszorozódott.

Nem elégséges

A német kormányzatban a Bukaresttel szembeni fenntartás tavaly július óta vert gyökeret, amikor is a Traian Băsescu államfő ellen kiírt népszavazás politikai válsághoz vezetett Romániában. Az Európai Bizottság azóta a román belpolitika helyzetéről közzétett jelentésében bár javuló tendenciát mutatott ki, ám az továbbra is lehangoló képet fest az ország felkészültségéről és a demokrácia helyzetéről.

Az Európai Bizottság 2007-ben hozta létre az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM) annak nyomon követésére, hogy Románia mennyire tartja be vállalásait a jogrendszer reformját és a korrupció elleni harcot illetően. Az azóta kétévente készülő jelentések és az azt kiegészítő munkaanyagok adnak képet az ország felkészültségéről és fogalmazzák meg a Bizottság ajánlásait.

A legutóbbi jelentés 2012 júliusában kelt, a hozzá fűzött ajánlás pedig 2013 január 30-án jelent meg. Ebben a Bizottság pozitívumként írja fel, hogy az Alkotmány tekintélye helyre lett állítva, ám mégis komoly aggályok merülnek fel a bírói testületek függetlensége kapcsán.

Szemben az árral

A román politika első reakciója meglehetősen vehemensre sikeredett, amelyről a német lapok nem feledkeztek meg említést tenni. Friedrich kollégája, Radu Stroe román belügyminiszter egyenesen kijelentette, hogy „Németország elszalasztotta az alkalmat arra, hogy hallgasson.” Victor Ponta miniszterelnök nem tekintette többé országa prioritásának a schengeni rendszerhez való csatlakozást, míg Titus Corlatean külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Románia eddig is a Schengeni Zónán kívül élt és ez ezután is sem fog gondot okozni.  

A kezdeti dac mára kompromisszum-késszé szelídült. Mind a miniszterelnök, mind az államfő, noha egymás legvadabb ellenfeleinek számítanak egyetértenek abban, hogy Németország jóváhagyása nélkül nem léphetnek be a schengeni övezetbe. 

Hannes Swoboda a Szocialisták és Demokraták (S&D)európai-parlamenti képviselőcsoportjának elnöke populistának és hamisnak nevezte Friedrich felhívását. „Úgy tűnik, hogy a német kormány fel kívánja osztani az EU országait első- és másodvonalbeli tagállamokra. Az S&D Csoport kiáll az egyenlőség elve mellett és minden állampolgár számára követeli a teljes jogú schengeni tagságot. Ösztönözni szeretnénk az EU belügyminisztereit arra, hogy felelősségteljesen járjanak el és nyissák meg az utat Románia és Bulgária Schengen-tagsága előtt” – jelentette ki Swoboda.

 Bukarest és Szófia schengeni Odüsszeiája

Bár a két balkáni ország 2007 óta tagja az Európai Uniónak, ám Schengeni csatlakozásuk nagyobb késedelmet szenved, mint az a 2004-ben csatlakozottak esetében történt. Ez utóbbi csoportba tartozott többek között Magyarország is, ahol a szerződés már három évvel a csatlakozást követően, 2007-ben életbe lépett.

A késedelem oka mindenekelőtt a határvédelem nem kielégítő volta és a két országban tapasztalható magas korrupció. Bukarest és Szófia schengeni tagságának eddigi legnagyobb ellenfele Hollandia volt, Hága ugyanis már többször is visszautasította a csatlakozást, amihez egyébként a tagállamok egyöntetű döntése szükséges. A német ellenkezés sem újkeletű: 2010 decemberében az akkori német és francia belügyminiszterek közös levelet intéztek az Európai Bizottsághoz, amelyben a határellenőrzések fenntartása mellett érveltek mindaddig, amíg nem történik megfelelő előrelépés a korrupció illetve a szervezett bűnözés leküzdése terén.

Ekkor szóba került egy francia-német engedmény is, mégpedig a vízi- és légi határok fokozatos megnyitására vonatkozóan. A lengyel elnökség 2011 második felében nagy hangsúlyt fektetett Románia bekapcsolására a Schengeni Zónába, ám akkor Hollandia és Finnország vétózták meg a csatlakozást. A két balkáni ország felkészültségére vonatkozó argumentumokra válaszul az akkori holland belügyminiszter a következő választ adta: „egy ajtót be lehet zárni, fel lehet szerelni a legújabb biztonságtechnikai eszközökkel, de ha az őr nem megbízható, az egész hasztalan.”

Az azóta konstruktívnak mondható párbeszéd az EU és Románia között Victor Ponta hatalomra kerülésével megszakadt, a kétharmados, jogállamiságot is olykor sértő kormányzással ugyanis eljátszották a tagállamok bizalmát – hívta fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine. Băsescu államfő a kormányt hibáztatta, amiért nem tesz eleget a Bizottság kérésének. Băsescu továbbá tudni véli, hogy egészen pontosan hat ország van Románia schengeni csatlakozása ellen. Hollandia ellenzése köztudott volt, amelyhez most Németország is csatlakozott. A vonakodók köréhez tartozik még Ausztria illetve Finnország is frissen jelentette ki nemtetszését.

Valós félelmek

Romániának egy csaknem több, mint 2000 kilométer hosszú határvonalat kellene szigorú ellenőrzés alatt tartania, meggátolva az illegális bevándorlók beszivárgását. A problémát nehezíti, hogy a szomszédos Moldovai Köztársaságban a román kettős állampolgársági törvény értelmében egyre több moldovai kapta meg a román, ezzel együtt ez európai uniós állampolgárságot. (A Kitekintő vonatkozó cikkét itt találja). Félő, hogy nem csak Románia és Bulgária, de egyúttal Moldova lakosai is kvázi schengeni státuszt élveznének.

Nem csak Németország retteg a romániai és bolgár bevándorlóktól. Nagy-Britanniában vita tárgyát képezi a szabad munkavállalás további korlátozásának fenntartása a 2007-ben csatlakozottak esetében.

Az EU-n belül – Románián és Bulgárián kívül – jelenleg Nagy-Britannia, Írország és Ciprus nem tagja a schengeni övezetnek. Francia- és Németország duójával szemben, amelyet a britek is kívülről politikai támogatásban részesíthetnek lehetetlen végigvinni a csatlakozást. Romániának és Bulgáriának viszont nagyobb szüskége van Schengenre, mint vica versa, hiszen a román kereskedelem fő iránya, mind az export, mind az import tekintetében Német- és Olaszország, míg ugyan ez ellenkező irányban éppen nem mondható el. Tekintve továbbá a külföldön, jobbára Spanyol- és Olaszországban munkát vállaló románok nagy számát, a schengeni rendszer eddig sem jelentett nagy akadályt a személyek szabad áramlása előtt.