Románia nem kér szavazást a schengeni csatlakozásról

Németország ismét megvétózná a román schengeni csatlakozást. A berlini kormány belügyminisztere szerint olyan mértékű a korrupció Romániában, hogy a csatlakozása esetén komoly biztonsági kockázat fenyegetné Németországot. Ennek megfelelően a román kabinet nem is fog szavazást kérni a csütörtöki miniszteri ülésen, és egyes nyilatkozatok szerint nem is tesz több erőfeszítést az ügy érdekében.

Egyre kisebb az esélye annak, hogy Románia (és Bulgária) még idén a Schengen-övezet tagjává válhat. A két uniós tagállam schengeni csatlakozásának ügye szerepel a csütörtöki belügyminiszteri tanácsülés napirendjén, Németország belügyminisztere viszont a Der Spiegel hetilapnak azt mondta, hogy Berlin meg fogja vétózni a csatlakozást, ha Románia vagy Bulgária ragaszkodik ahhoz, hogy szavazás legyen a kérdésben.

A jogszabályok szerint a schengeni tagországok belügyminisztereinek egyhangúlag kell szavazniuk az övezet bővítéséről, viszont, ha az ülésen nem körvonalazódik a konszenzus, gyakori, hogy nem is ejtik meg a szavazást.

Hans-Peter Friedrich szerint az Európai Bizottság legutóbbi jelentése is bebizonyította, hogy túlságosan elterjedt a korrupció Romániában, aminek biztonsági vonatkozásai is lehetnek Németországra nézve. „Ha a hatóságok megvesztegetése útján valaki román útlevelet szerez, akkor a schengeni tagság esetén ellenőrzés nélkül eljuthat egész Nyugat-Európába, közte Németországba is” – magyarázta a tárcavezető, ezért szerinte egyelőre nem jöhet szóba sem a teljes, sem a részleges schengeni tagság. (Szintén gyakorlat, hogy először csak a közúti, vagy csak a légiközlekedésben nyitják meg a határokat egy új schengeni ország állampolgárai előtt.)

A román politikai vezetés idegesen, és több helyütt ellentmondásosan reagált a német bejelentésre. Traian Basescu államfő szerint nemcsak Németország, hanem további hat tagországról is tudható, hogy a román és bolgár schengeni tagság ellen szavazott volna a voksoláson, ezeket azonban nem nevezte meg. Németország mellett csak az eddig folyamatosan és nyíltan blokkoló Hollandiáról lehet biztosan tudni, hogy ellenzi a két ország csatlakozását a Schengen-övezethez, de a BruxInfo értesülései szerint Ausztria és több skandináv ország sem lelkesedne a zóna keleti bővítése iránt.

Basescu egyetért a román miniszterelnökkel abban, hogy Romániának nem szabad szavazást kérnie a csütörtöki miniszteri ülésen. Victor Ponta az MTI tudósítása szerint Bukarestben azt mondta, „semmi értelme, nem akarok odáig menni csak azért, hogy újból szembesüljünk Németország vétójával”. Hozzátette, Románia akkor fogja legközelebb kérni a felvételét, ha Németország támogatja a schengeni csatlakozást.

Kérdéses, hogy mindez mikor történhet meg, a korrupció mértékét ugyanis nehéz számszerűen és naprakészen számon tartani, így egyelőre nem világos, hogy minek kell történnie ahhoz, hogy Németország és Hollandia már elégségesnek ítélje meg az ország felkészültségét.

Az egyetlen ilyen, uniós szinten is elfogadandó értékelési rendszer az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) lehetne, amelynek keretében viszont a januárban bemutatott legutóbbi jelentés további erőfeszítéseket kért Bukaresttől. Az Európai Bizottság legközelebb decemberben készít CVM-jelentést.

Egyes értelmezések szerint mindez azt jelenti, hogy addig nem is várható semmilyen előrelépés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásában.

A román kormány nyilatkozatainak ellentmondásossága abban áll, hogy a román miniszterelnök egyrészről kijelentette: Románia továbbra is az eurózóna és a Schengen-övezet tagjává szeretne válni; másrészt viszont a román külügyminiszter hangoztatta, hogy „Romániát nem érdekli többé a schengeni övezet, ha az uniós belügyminiszterek csütörtökön nem támogatják Bukarest csatlakozását”.

Titus Corlatean az MTI tudósítása szerint egy hírtelevízióban azt mondta, „ahogy eddig is megvoltunk Schengen nélkül, ezután is megleszünk. Elővesszük az útleveleket, a cégek pedig, a nyugatiakat is beleértve, pénzt veszítenek. Ha az unió, vagy azok, akik ellenzik felvételünket, egy adott pillanatban majd szeretnék, hogy belépjünk, akkor hívják meg Romániát”.

Victor Ponta miniszterelnök később jelezte, hogy a külügyminiszter a kormány álláspontját közölte.

Háttér

Románia és Bulgária 2007. január 1-jei uniós csatlakozása után az Európai Bizottság először 2011 májusában állapította meg, hogy a két ország teljesíti a határellenőrzés nélküli övezethez csatlakozás feltételeit, és javasolta is a belügyminisztereknek, hogy egyhangúlag döntsenek a Schengen-övezet bővítéséről.

A belügyi EU-biztos a közelmúltban a BruxInfo kérdésére közölte, továbbra is alkalmasnak tartják Bukarestet és Szófiát a schengeni tagságra, a Tanács azonban szűk két éve minden adandó alkalommal megvétózta az erről szóló döntést. Először Németország és Franciaország együttes ellenállásával hiúsult meg a csatlakozás, majd Hollandia látta úgy sokáig (és a mai napig is), hogy a két ország felvétele túlzott biztonsági kockázatot jelentene Nyugat-Európa számára.

Mára már nyílt titokként kezelik, hogy a túlzottnak vélt romániai korrupció mellett a fő veszélye abban áll a két ország schengeni csatlakozásának, hogy ezzel megteremtődne a szárazföldi „schengeni” összeköttetés Görögország és az EU többi része között, amely megnyithatná a Görögországba tömegesen beáramló illegális bevándorlók útját Nyugat-Európába.