Területi követelések: egymásnak esett Kína és Japán

Az elmúlt hetekben ismét komoly diplomáciai konfliktusokat okozott Kína, Japán és Tajvan között a Szenkaku-szigetek (vagy kínai nevén Tiaojü-szigetek) feletti fennhatóság kérdése, miután először tajvani állampolgárok léptek a szigetekre, majd a japán kormány bejelentette, hogy meg kívánja vásárolni a jelenleg magánkézben lévő földdarabokat. Habár nem a szigetek feletti civakodás évtizedes konfliktusforrás, az utóbbi hetek eseményei újra felhívták a világ figyelmet a távol-keleti térség területi vitáira.

Az elmúlt hetekben ismét komoly diplomáciai konfliktusokat okozott Kína, Japán és Tajvan között a Szenkaku-szigetek (vagy kínai nevén Tiaojü-szigetek) feletti fennhatóság kérdése, miután először tajvani állampolgárok léptek a szigetekre, majd a japán kormány bejelentette, hogy meg kívánja vásárolni a jelenleg magánkézben lévő földdarabokat. A négy vétizede vita tárgyát képező szigetek japán közigazgatás alá tartoznak, azonban mind a Kínai Népköztársaság, mind a Kínai Köztársaság (Tajvan) igényt tart az öt aprócska szigetből és három sziklából álló kelet-kínai-tengeri szigetcsoportra.  

A júliusi diplomáciai marakodás azzal kezdődött, hogy a korábban a vitában kevésbé aktív Tajvan július 4-én egy váratlan akcióval bekapcsolódott a konfliktusba. A Tajvan és a japán Rjúkjú-szigetek legdélebbike között félúton elhelyezkedő szigetcsoportot tajvani hajók közelítették meg, amelyeknek fedélzetén aktivisták tartózkodtak. A japán felségterületet megsértő kilenc aktivista a hajóra függesztett japán nyelvű felirattal hozta a japánok tudomására álláspontját a szigetekkel kapcsolatban, miszerint azok a Kínai Köztársaság, azaz Tajvan részét képezik. A tajvani hajók egyike össze is ütközött a japán parti őrség járőrhajójával, majd néhány órával az incidens után az összesen négy hajó visszatért a tajvani partokhoz.

A tajvani parti őrség vezetője úgy nyilatkozott, hogy fontosnak tartják a tajvani halászhajók jogainak védelmét a szigetek környékén, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy országuk érvényesíthesse érdekeit a területen. Az incidens után a tajvani Külügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki, amelyben kijelenti, hogy a szigetek „a Kínai Köztársaság elidegeníthetetlen részét képezik.”  

Két nappal később japán állampolgárok – élükön egy okinavai politikussal – is meglátogatták az egyik szigetet, ahol körülbelül egy órán át tartózkodtak. Fokozta a feszültséget, hogy a szigetek csak a japán kormányzat engedélyével látogathatók, azonban a csoport nem rendelkezett a szükséges hozzájárulással.

Természetesen a Kínai Népköztársaság sem maradhatott ki az összetűzésből. A Külügyminisztérium szóvivője tiltakozását fejezte ki a japánok látogatásával kapcsolatban, és hangsúlyozta Kína álláspontját, miszerint „a Tiaojü-szigetek ősidők óta Kína területének részét képezik”. Peking és Tajpej abban egyetért, hogy a szigetek Tajvanhoz tartoznak, csupán abban van köztük nézeteltérés, hogy Tajvan a Kínai Népköztársaság része-e, vagy sem.

Japán megvásárolná a szigeteket

A történet következő felvonásaként Japán miniszterelnöke, Noda Joshihiro bejelentette, hogy a japán állam megvásárolná az egyébként magántulajdonban lévő szigetcsoportot, mondván „az nem kérdés, hogy a szigetek Japán szerves részét képezik”. Kína gyorsan reagált a felvetésre, és egy külügyminisztériumi nyilatkozatban kijelentette, hogy Peking mindenképp megakadályozná, hogy a szigetcsoportot bárki is megvásárolja. 

Liu Vejmin (Liu Weimin) kínai külügyminisztériumi szóvivő a következőképp nyilatkozott az üggyel kapcsolatban: „A kínai kormány továbbra is meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítva legyenek a Tiaojü-szigetek és szomszédos szigetei szuverén jogai.”

Néhány nappal később, július 11-én Kína erélyesebb eszközökkel is meg akarta mutatni, hogy nem tűri a japán jelenlétet a szigeteken, és nem fogja szó nélkül hagyni, ha Japán bármilyen lépést tenne a status quo megváltoztatása érdekében. A hajnali órákban három kínai járőrhajó lépett japán vizekre a vitatott szigetek közelében, készen a konfrontációra a japán parti őrséggel. A kínai közlések szerint rutinjárőrözést tartó hajók néhány órával később távoztak a területről. Az incidens azonban még tovább növelte az egyébként is tetőfokára hágott feszültséget a két ország között. Mindemellett Kína a múlt héten ötnapos katonai gyakorlatot is tartott a Kelet- kínai-tengeren.

Az események hatására múlt héten vasárnap Japán berendelte pekingi nagykövetét,  hogy Tokióban megvitassák vele, hogyan lehetne megelőzni a szigetvita további káros hatásait az országok kapcsolataira. 

Az Okinava és Tajvan között található Szenkaku-szigetek jelentőségét a halban gazdag vizek és a szigetek alatt fekvő olajkészletek mellett az adja, hogy stratégiailag rendkívül fontos helyen fekszenek. Bár a szigetcsoport egy japán család tulajdonában áll, a japán állam évente megújítható bérleti jogot élvez felettük. A szigetek feletti vita az 1970-es években kezdődött, azután, hogy nagy mennyiségű kőolaj- és földgázkészletet fedeztek fel a területen. A szigetek miatti legutóbbi komoly diplomáciai összeütközésre 2010-ben került sor Kína és Japán között, amikor egy kínai halászt tartóztattak le a japán hatóságok a környéken.