Indul a roham: gyorsan meg kell menteni az eurót

Szűkös határidővel kell ratifikálnia az eurózóna tagállamoknak az EFSF válságalap júliusban kibővített mandátumához szükséges jogszabályokat. A legtöbb tagország jelezte, hogy már szeptemberben a parlamentjük elé viszi a módosítást, és legkésőbb október elején az jóváhagyásra kerül. Németországban tegnap már elfogadta a kabinet a törvénymódosítást, amiről még a Bundestagnak is szavaznia kell, ez várhatóan szeptember 29-én történik meg, majd egy napra rá a Bundesrat (felsőház) is szavaz.

Németország szerepe több szempontból is érdekes a állandó válságalap kialakításában, hiszen a júliusi megállapodás tető alá hozásában komolyan közreműködött Angela Merkel, kancellárasszony, ám az utóbbi hetekben felmerülő ötlete, miszerint az alap jogkörét tovább kellene bővíteni, mind a lehívható garantált hitelkeret szempontjából, mind pedig az euró-kötvények szempontjából (kockázat közösség) nem talált megértő fülekre Berlinben. Ahogy az a finn próbálkozás sem, hogy a görög lehívások után valamilyen garanciát biztosítson Athén a visszafizetésre.

Merkel keze egyébként viszonylag kötött, hiszen most már elkezdődik az őszi kampányidőszak Németországban, több tartományban is választásokat tartanak, és a helyi politikai elemzők szerint ezek kimenetele nagyban befolyásolhatja a kancellár 2013-as újraválasztásának esélyeit. Úgy tűnik, hogy az egyik legnagyobb vita a német kormány és ellenzéke között éppen az euró-kötvénnyel kapcsolatos, míg a szociáldemokraták akár támogatnák is az európai kockázat közösség létrehozását, a kormányzó konzervatív-liberális koalíció ellenzi azt.

Más tagállamokban nem biztos, hogy simán fog haladni a ratifikáció, így a szlovákoknál, finneknél, de akár a hollandoknál is fennakadhat a törvényjavaslat, vagy csak a tervezettnél lassabban mehet át. Ez hordoz némi kockázatot, hiszen sürgős lenne tisztázni az EFSF működését, és mielőbb hatályba kéne lépnie a szükséges módosításoknak, hogy megfelelő felhatalmazással lehessen onnan hitelt lehívni, vagy az állampapírpiacon interveniálni.

Kitekintő / Equilor

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »