Kína: a biztonságot már feláldozták a modernizációért?

Alaposan kivizsgálják a hétvégi vonatszerencsétlenség részleteit és súlyosan megbüntetik a felelősöket – ígérte Seng Kuangcu (Sheng Guangzu) kínai vasútügyi miniszter, aki többnyire kitért a dühös újságírók kérdései elől a tragédiát követő sajtótájékoztatón. A baleset kapcsán újra előtérbe kerültek a gyorsvasúthálózat fejlesztését érintő kritikák és korrupciós botrányok.

Vasúti szerencsétlenség történt Kína keleti részén a Csöcsiang (Zhejiang) tartománybeli Vencsou (Wenzhou) elővárosában, a balesetben 43-an vesztették életüket és 211-en sebesültek meg. A gyorsvonat Hangcsou (Hangzhou) tartományi székhelyéből Vencsou városába tartott, amikor az esti vihar miatt egy villámcsapás megbénította a szuperexpresszet. A nyíltpályán veszteglő vonatba ezt követően, 8:38-kor egy másik gyorsvonat ütközött hátulról – számolt be a hétvégi szerencsétlenség részleteiről a Hszinhuá (Xinhua) hírügynökség. A Vencsou elővárosában történt ütközést követően az első jármű két kocsija kisiklott, a Pekingből Fucsouba (Fuzhou) tartó második vonat négy kocsija pedig a folyóba zuhant a vasúti hídról. „A vonat hirtelen hevesen rázkódott, a csomagok leestek mindenfelé” – idézi egy túlélő, Liu Hongtao szavait a hírügynökség. „Az utasok segítségért kiáltottak, de a személyzet nem válaszolt.” Ez volt az ország legsúlyosabb vasúti katasztrófája 2008 óta, amikor egy Csingtaoba (Qingdaoba) tartó gyorsvonat kisiklott és összeütközött egy másikkal, megölve 72 embert és megsebesítve további 416-ot.

Az esetet követően a kínai vezetés nem maradt tétlen: Seng Kuang-cu (Sheng Guangzu), kínai vasútügyi miniszter a baleset mélyreható vizsgálatát rendelte el és részvétét fejezte ki a baleset áldozatainak és hozzátartozóiknak – jelentette a Guardian. Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök és Veb Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök „átfogó erőfeszítéseket” követelt az utasok kimentésére, a kínai alelnök, Csang Tö-csiang (Zhang Dejiang) pedig egy munkacsoportot vezetet Vencsouba, hogy segítse a helyreállítási folyamatokat és vizsgálatot folytasson az ügyben. Annyi már bizonyos, hogy a teljes áramkimaradás miatt használhatatlanná vált egy elektronikus biztonsági rendszer, melynek feladata az volt, hogy figyelmeztesse a következő vonatokat a pályán lefulladtakra és automatikusan megállítsa őket, elkerülve az ütközést. Azt még senki nem tudja miért nem tudta a hosszú percekig veszteglő jármű vezetője figyelmeztetni a problémára a mögötte érkező másik szuperexpresszt, és sokak számára kérdéses, hogy valóban a természet volt-e a felelős a vonat megállásáért.

Vasárnap a kormány bejelentette, hogy az szerencsétlenséggel kapcsolatban elbocsátották a Vasúti Minisztérium három magas beosztású tisztviselőjét, a vasúti miniszter pedig azt mondta, hogy átveszik az irányítást a mentési munkálatok felett. Eközben egyes jelentések arról számoltak be, hogy a minisztérium eltemettette a roncsokat a helyszínen. A kritikusok szerint azonban gondosan ki kellett volna vizsgálni a vonat roncsait, hogy kiderüljön a meghibásodás oka.

A minisztérium azzal magyarázta döntését, hogy a vonatok értékes „nemzeti szintű” technológiát tartalmaztak, amit „ellophattak volna”, így el kellett őket temetni – bár a külföldi cégek régóta panaszkodnak, hogy a kínaiak a technológiát az ő gyorsvonataiktól lopták. Kaszai Josijuki, a japán JR Central vasúti cég vezetője tavaly a Kawasaki-féle Sinkanszen-technológiák ellopásával vádolta meg Kínát, de egyes japán mérnökök a technológia transzfer fogalmának tág értelmezésével kapcsolatos sérelmeik mellett a vonatok üzembiztonságát illetően is szkeptikusak, mivel a kínai gyorsvasutak alapját képező nyugati szerelvények Európában és Japánban 30-70 km/h-val alacsonyabb végsebességgel üzemelnek. A hétvégi baleset két D-jelzésű szuperexpressze közel 200 km/h-val haladt: mivel nem érkezett figyelmeztetés a második gyorsvonathoz, így annak esélye sem volt a fékezésre az ütközést megelőzően.

Botrányok és kritikák

A bővülő és hatalmas hálózatot számos botrány és biztonsági incidens sújtotta az elmúlt néhány hónapban. Csak ebben az évben három vasúti tisztviselő ellen indult eljárás korrupció miatt, februárban pedig Liu Cse-csün (Liu Zhijun), volt vasútügyi minisztert bocsátották el „komoly fegyelmi sértésért”. A kínai vonatközlekedés zászlóshajójának tekinthető legújabb szakaszok sem hibamentesek: a hónap elején üzembe állított Peking és Shanghaj közötti 1300 kilométeres vonalat is áramszünetek sújtják, így az utasok órákig várakoznak a fülledt vagonokban. A hálózat legújabb és leghíresebb része a kormány reményei szerint 2015 végéig több mint 4500 kilométerre terjed majd ki, a további terveik szerint pedig az ország nagysebességű vasúti pályáinak hossza 2020-ra 16 ezer kilométerre nő majd.

Egy férfi – aki a baleset 211 sérültje és 1630 utasa között volt – abbéli félelmének adott hangot, hogy a biztonság másodlagossá vált a fejlődés mögött, de nem ő az egyetlen, aki elégedetlen. A balesetet követően sokan bírálták a kormányt, mely „tőle szokatlan őszinteséggel” tárta fel az eset néhány részletét. Kiderült, hogy egy, a kormány által vezetett  internetes oldalon négy nappal a katasztrófa előtt a vasúti minisztérium „Nincs Fejlődés Biztonság Nélkül” című írásában figyelmeztetett a villámlások veszélyeire és arra, hogy új eljárásokra lenne szükség, hogy megelőzzék a baleseteket. Csakhogy, mint megjegyezték, ezeket az intézkedéseket nem hajtották végre, utalva arra, hogy a vasútnak nem volt vészhelyzeti terve a jelenlegihez hasonló esetekre: „A tömegközlekedés biztonságától a szénbányák biztonságán át az élelmiszerbiztonságig, ezek a balesetek azt mutatják, hogy elméletileg nincs probléma a biztonsági tervek koncepciójával, de ezeket nem hajtják végre megfelelően” – idézte az írást a New York Times.

Ennek, illetve a korrupció miatti biztonsági hiányosságoknak a következménye lehet: a pénteki Henan tartománybeli baleset is, melyben 41 ember vesztette életét, amikor egy túlterhelt busz kigyulladt; a hónap elején egy mozgólépcső összeomlása az új pekingi metróban, melyben egy személy életét vesztette, további 28 megsérült. A múlt héten pedig négy híd omlott össze különböző kínai városokban. Vang Jongpin (Wang Yongpin), a vasúti minisztérium szóvivője elmondta a Vencsouban tartott sajtótájékoztatón, hogy „sokan lesznek, akik azt gondolják, hogy ezt a biztonsági problémát a nagysebességű vasút magának okozta”, de „én még mindig azt mondom az embereknek, hogy Kína gyorsvasúti technológiája naprakész, elsőrangú, és még mindig hiszünk benne.” – idézte a Reuters.

Ugyanakkor könnyen lehet, hogy Vang egyedül marad a kínai technológia iránti bizalmával: a Bloomberg kedden arról számolt be, hogy a balesetet követően a kínai cégeknek „nulla az esélyük” a gyorsvasutak exportjára. Kína a világ számos pontjára próbálja eladni vasút-technológiáját, legutóbb a kaliforniai nagysebességű vonal kivitelezésére jelentkezett be.