Megromlóban a dél-koreai─japán kapcsolatok

Újabb területi vita lobbant fel Kelet-Ázsiában. Ezúttal a Japán-tengeren található Dokdo/Takesima-szigetek  miatt újult ki a nézeteltérés két szomszéd, Dél-Korea és Japán között. A vita azután pattant ki, hogy július 11-én a japán Külügyminisztérium a Korean Air járatainak bojkottjára utasította tisztviselőit, miután a cég egy gépe bemutató repülést tartott a vitatott, jelenleg dél-koreai fennhatóság alá tartozó sziklák felett. A két országnak ezen felül más konfliktusai is vannak, és bár folyamatosan javulnak gazdasági és diplomáciai kapcsolataik, a történelmi sérelmek és a gazdasági verseny nem segítik a konfrontáció megoldását.

A szigetvita – amellett, hogy tönkreteheti a kulturális fellendülést, amit Tokióban „koreai hullámnak” neveznek – jelentős hasadást okozhat a két ország között, akik eddig egységes frontot képeztek Észak-Koreával szemben, és hatást tudtak gyakorolni az északi vezetés nukleáris politikájára is – írja az Asia Times Online. A jelenlegi konfliktus az 1954-ben dél-koreai fennhatóság alá került Dokdo-szigetekkel kapcsolatos: a Korean Air épp új Airbus A380-as repülőgépét tesztelte, amikor június 16-án belépett a vitatott sziget légterébe – egy nappal azelőtt, hogy a gép megkezdte az utasok szállítását a szöuli Incson és a tokiói Narita nemzetközi repülőterek közti útvonalon. Az esetet követő sajtótájékoztatón a japán külügyi államtitkár, Takahasi Csiaki azt mondta, hogy a 16-ai próbarepülés „a japán légtér megsértésének” minősül, ezért a japán diplomaták a jövőben nem veszik igénybe a koreai légitársaság szolgáltatásait – jelentette a BBC.

A szankciókat és a légitársaság elleni bojkottot a japán Külügyminisztérium nemzetközi hírszerzési irodájának korábbi vezetője, Magoszaki Ukeru is bírálta. „A bojkott csak nehezebbé teszi a területi vita megoldását” – mondta a korábbi diplomata az Asia Times Onlinenak egy nappal Takahasi bejelentését követően. Hozzátette, a minisztérium legfontosabb feladata most az lenne, hogy csökkentse a feszültséget, de úgy látja, ennek ellenkezője történik, csak fokozzák a problémát. A japán Külügyminisztérium azonban megerősítette, hogy döntésük nem sérti a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) közbeszerzésekről szóló megállapodását, közismert nevén a GPA-t (The Agreement on Government Procurement), amelynek középpontjában a kormányzati beszerzések állnak. Az Asahi nevű japán lap szerint a konzervatív ellenzék is nyomást gyakorolhatott a minisztérium döntéshozására.

Határozott koreai válasz

Ahogy az várható volt, a dél-koreai kormány nem hagyta szó nélkül az eseményeket. „A japán intézkedés, mely egy magáncég elleni szankciónak tekinthető, nehezen érthető” – közölte Cso Dzsepjong, a szöuli Külügyminisztérium szóvivője, követelve a japán rendelkezésének azonnali visszavonását. Cso továbbá elmondta, hogy kormányuk „szigorú intézkedéseket” tesz a kérdést illetően, ezeket azonban nem részletezte. „Szemmel tartjuk, hogy milyen intézkedésekre kerül sor Japánban” – mondta a szóvivő, utalva a dél-koreai tiltakozó üzenetre, melyet Nobukacu Kaneharának, a szöuli Japán Nagykövetség általános ügyekért felelős diplomatájának küldtek, lemondását is sürgetve.

A két szomszéd nézeteltérése nem előzmény nélküli, legutóbb tavasszal lobbant fel a Dokdo/Takesima körüli vita. Márciusban Szöul élesen tiltakozott, miután Tokió jóváhagyott egy történelemtankönyvet, mely a koreai irányítású szigetek feletti japán területi követeléseket is tartalmazta. Április 5-én Japán nyújtott be tiltakozást Szöulnak, miután a dél-koreai Yonhap hírügynökség arról számolt be, hogy egy 2700 négyzetméteres tengeri tudományos létesítményt építenének a szigetre, a beruházást várhatóan a jövő hónapban kezdik meg és jövő év decemberében fejeznék be.

Szöul a számos szigetvitában érintett Japán egyéb országokkal szembeni nézeteltéréseibe is belekotnyeleskedett: május 24-én három dél-koreai törvényhozó látogatott a Kunasiri szigetre, mely egy a négy Hokkaidó partjainál fekvő orosz ellenőrzésű szigetek közül, melyeket Japán is magának követel. Ez volt az első alkalom, hogy a dél-koreai Nemzetgyűlés tagjai az ún. Északi Területeken jártak – nem kis japán felháborodást kiváltva. A két fél reakciója ugyanakkor belpolitikai gondokat is tükröz: Japánban a közelmúltban egy kínai halász letartóztatása körül robbant ki vita, míg Dél-Koreában a közelgő 2012-es parlamenti és elnökségi választások miatt nem tudnak jelentős engedményeket tenni a szomszédos ázsiai ország felé.

A kétoldalú kapcsolatok múltja és jelene

„A bilaterális kapcsolatok szempontjából a japán döntés nagyon kiábrándító” – mondták a koreai Külügyminisztériumban, a koreaiak által Keleti-tengernek nevezett Japán-tenger lakatlan szigete miatti konfrontációt követően.  A Japán és Dél-Korea közötti megbékélés évtizedekig tartott, miután 1910 és 1945 között Japán annektálta a félszigetet. Azóta a két ország viszonya – különösen az elmúlt húsz évben – hűvös, de összességében véve jónak nevezhető. Elsősorban a kulturális kapcsolatok javultak: a szigetországban igen nagy népszerűségre tettek szert a koreai filmek, drámák és a dél-koreai popkultúra (a jelenséget „koreai hullámnak” nevezték el), ezzel párhuzamosan 2004-ben a félszigeten feloldották „a japán kulturális import” tilalmát és szabad út nyílt a japán filmek, rajzfilmek és képregények előtt, amik hamar közkedveltek lettek az országban.

A politikai kapcsolatokat a történelmi sérelmek miatt végig kísérik a kisebb-nagyobb feszültségek, azonban sok ponton egyetért a két ország: mindketten az USA szövetségesei és Észak-Koreával szemben is egységes frontot alkotnak. Ennek ellenére a bilaterális politikai és katonai kapcsolatok további fejlesztésre szorulnak. A japán védelmi miniszter, Kitazava Tosimi áprilisi washingtoni látogatása során a Korea-Japán katonai kapcsolatok mélyítését sürgette, hogy egyensúlyt képezzenek az egyre növekvő Kínával szemben. Mind Japán, mind Dél-Korea aggodalommal figyeli közös szomszédjuk fejlődő katonai erejét, különösképpen annak növekvő tengeri képességeit. Ennél fogva, bár kapcsolatuk gyakran fagyos és területi vitáktól hangos, az Egyesült Államokkal közösen mindkét nemzet kész félretenni nézeteltéréseit és egységesen fellépni (ellensúlyozni) Kína vagy akár Észak-Korea ellen.

A déli fél és szomszédja ritkán tart közös hadgyakorlatot, általában az USA haderejével kiegészülve gyakorlatoznak, illetve külön-külön az Egyesült Államokkal. Védelmi minisztereik utoljára májusban folytattak megbeszéléseket, de ott sem a bilaterális kapcsolatok fejlesztése került előtérbe, hanem az észak-koreai nukleáris program – számolt be a találkozóról az Asia News Network. Ugyanezen kérdés foglalkoztatta a feleket a januári találkozójukon is, melyet megelőzőleg két évig nem is tartottak hasonló találkozót. A Washington Post értesülései szerint azonban a kapcsolatokban lassú, fokozatos fejlődés várható: közös hadgyakorlatra ugyan idén még nem került sor, de Szöul megfigyelőket küldött az év eleji amerikai–japán gyakorlatozásra. Jun Tukmin, a Szöuli Külügyi és Nemzetbiztonsági Intézet elemzője szerint Dél-Koreának vannak fenntartásai Japánnal szemben a múlt miatt, melyek miatt a két ország továbbra is csak óvatosan közeledik egymáshoz, de a Koreai-félsziget biztonsági környezetének drasztikus megváltozása miatt fontos a védelmi együttműködés.

Az ázsiai szomszédok eddig is csak a közös érdekek miatt fogtak össze és nem törekedtek a bilaterális viszonyok javítására, illetve a katonai együttműködés fejlesztésére. A most fellobbant vita pedig az idáig elért eredményeket is veszélyeztetheti.

Tusor Anita

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »