Afrika tanácstalanul áll bin Laden halála előtt

Megoszlanak a vélemények Afrikában Oszama bin Laden halálával kapcsolatban: többen örömmel üdvözölték a történéseket, mások elítélték, de legalább ugyanannyian még mindig tartózkodnak a hivatalos közleményektől. Az óvatosság érthető, az al-Kaida kiterjedt hatása miatt tarthatnak a helyben működő militáns szervezetek esetleges bosszújától.

Nyilatkozzunk vagy ne nyilatkozzunk?

Vegyes reakciók fogadták Afrikában Barack Obama amerikai elnök bejelentését, miszerint amerikai katonák kis csoportjának rövid tűzharc után sikerült megölnie Oszama bin Ladent, az al-Kaida szellemi vezérét. A kontinens országainak egy része nem tartja helyesnek az akciót, mások kifejezetten örülnek neki, de a legtöbben egyelőre egyáltalán nem, vagy pedig nagyon szűkszavúan kommentálták az eseményeket. A tanácstalanság hátterében az áll, hogy a bejelentésnek akár komoly következményei is lehetnek: ha egy ország üdvözölné bin Laden halálát, akkor amellett, hogy nagyobb eséllyel számíthatna az Egyesült Államok támogatására, az arab világ valószínűleg ezt nem nézné szótlanul. Ez fordítva is igaz: a bin Laden halála feletti sajnálkozást követően igen hamar a nemzetközi terrorizmust támogatók listáján találhatja magát egy ország, amin valószínűleg nem sokat enyhítene az arab országok barátsága.

Természetesen nem véletlen a véleményalkotás körüli óvatoskodás: egy ember halála – legyen akármilyen jelentős személy – nem fog megálljt parancsolni az Afrikában működő és az al-Kaidához többé-kevésbé kapcsolódó fegyveres csoportoknak. Annak ellenére, hogy szakértők szerint nem várható jelentősebb bosszúakció Afrikában, több országban is – különösképp azokban, amelyek korábban már a terrorszervezet célpontjává váltak – úgy gondolták, hogy jobb félni, mint megijedni, és különleges biztonsági intézkedéseket vezettek be.

Áldozatokból pedig akad bőven, elég, ha az 1998-ban a Tanzániában és Kenyában található amerikai követségek elleni robbantásokra, vagy a közelmúltban, a 2010-es labdarúgó világbajnokság idején az ugandai fővárosban, Kampalában elkövetett merényletre gondolunk. Az al-Kaida feltehetően szerepet vállalt a szomáliai konfliktusban, valamint többen a szervezetet sejtik a Dárfúrban történtek hátterében, illetve a számlájukra írhatóak még Eritreában és Malin elkövetett terrorakciók is.

Síri csend állami szinten

Bin Laden tevékenysége viszont nem csak pusztulást hozott: mialatt 1991 és 1996 között Szudánban élt, igyekezett otthonosabbá tenni az országot. Ennek következtében több beruházás is indult az al-Kaida pénzéből, amelyek közül talán a legjelentősebb a Khartúm és Port Sudan között épített 1200 kilométernyi autópálya – összehasonlításképpen, Magyarországon az elmúlt 40 évben összesen 1314 kilométernyi országutat adtak át. Mivel az Egyesült Államok komoly nyomást gyakorolt Szudánra, bin Ladennek 1996-ban el kellett hagynia az országot, khartúmi háza azóta is üresen áll.

A hatalmas beruházások következtében igen sokan még mindig kellemes emlékeket őriznek a terroristavezérről. Többen ugyan nem értenek egyet módszereivel, de mégis pozitívumnak tartják, hogy bin Laden szembe mert szegülni az Egyesült Államokkal és kiállt a közel-keleti államok érdekeiért. Ennél kicsit radikálisabb álláspontot képviselhetett az a nagyjából ezer ember, akik pár nappal a történések után bin Laden emlékéért imádkozott Khartúm központjában. A megmozdulás az imádkozás mellett olyan jelszavak kántálásából állt, mint a „dzsihád” és „halál Amerikára”. A tüntetők véleménye szerint „harcolni kell Amerika ellen, mert Izraelt és a zsidókat támogatja”, illetve remélik, hogy az arab elnökök minél hamarabb Oszama bin Ladent követő útra lépnek.

Nem sokban tért el ettől a kormányzó Nemzeti Kongresszus Párt (National Congress Party, NCP) véleménye sem. A párt egyik képviselője parlamenti felszólalásában heves kirohanásokat intézett az Egyesült Államok ellen, az amerikai fegyveres erők Afganisztánból való kivonását követelte, a terrorizmus elleni harcot pedig csak mint muszlimok ellen elkövetett népirtást emlegette. Annak ellenére, hogy ezzel már az NCP berkeiből is érkeztek vélemények bin Laden haláláról, a szudáni kormány hivatalos véleménye még mindig várat magára. A letartóztatásból hónapok után frissen szabadult ellenzéki politikus, Hassan Turabi is elítélte a kivégzés és a temetés mikéntjét – az iszlamista vezető maga szervezte meg a kilencvenes években az emlékei szerint „nagyon csöndes és gyengéd” bin Laden szudáni letelepedését, majd Pakisztánba való távozását is.

Északkal szemben a július 9-én függetlenné váló Dél-Szudán örömmel fogadta az események hírét. Az országrészt vezető Szudáni Népi Felszabadítási Mozgalom (Sudan People’s Liberation Movement, SPLM) képviselője szerint bin Laden halála nem csak az Egyesült Államok, hanem az egész világ számára örömhír. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az ünneplés mellett nem szabad megfeledkezni a bosszúvágy miatti esetleges biztonsági kockázatokról sem.

Még nem érkezett hivatalos kommentár bin Laden haláláról a nigériai vezetés részéről. Elnökségi források szerint ha lesz is ilyen, az csak hagyományos diplomáciai csatornákon keresztül fog megjelenni, ugyanis a jelenlegi helyzetben nem hiányzik az országnak, hogy egy nyilvános bejelentést esetleg félreértelmezzenek. A biztonság kedvéért Nigériában is megerősítették a biztonsági szolgálatok jelenlétét, így kisebb megmozdulások mellett nem is került sor erőszakra, csupán az északi Kano városában a hír nyomán kitört pánikban tapostak halálra néhány embert. A viszonylagos nyugalom hátterében az áll, hogy ugyan bin Ladennek voltak szimpatizánsai Nigériában is – a 2001-es terrortámadások után az északi országrészben tízből hét újszülött az Oszama nevet kapta, és az utóbbi időben kifejezetten aktív a tálib mintát alapul vevő szélsőséges iszlamista Boko Haram szekta –, nem sikerült olyan tábort kialakítania az országban, amely a csendes rosszalláson kívül másra is hajlandó lenne érte.

Igen szűkszavú és óvatos közleményben vette tudomásul bin Laden halálát Dél-Afrika vezetése. A hivatalos álláspont szerint az ország a továbbiakban is támogatja, hogy gátat vessenek „a démoni terrorizmus minden megnyilvánulásának”.

Öröm és elégtétel

A korábban felsoroltaknál egyértelműbben és egyhangúbban fogadták bin Laden halálhírét azok az országot, amelyeket közvetlenül érintett az al-Kaida tevékenysége. Egy Mogadishuban tartott sajtótájékoztatón a szomáliai átmeneti kormány feje örömmel számolt be a történtekről, elmondása szerint bin Laden terrorhálózata áll több, az országban elkövetett merénylet mögött is. Nem késlekedett a válasszal az al-Kaidához több szállal is kötődő al-Shabaab terrorszervezet, amely már évek óta háborúban áll az ENSZ által is támogatott szomáliai kormánnyal.  Egyik szóvivőjük bejelentése szerint bin Laden halála nem marad megtorlás nélkül, Szomáliában újabb terrorcselekményekre kell számítani.

A 2010-ben 76 áldozatot követelő kampalai robbantás hátterében is az al-Shabaabot sejtik, így nem meglepő, hogy Ugandában is örömmel fogadták a halálhírt. A kormány szóvivője „fontos eseményként” értékelte bin Laden halálát, valamint elmondta, hogy az Afrikai Unió ugandai katonái továbbra is folytatni fogják a harcot Szomáliában az al-Shabaab fegyveresei ellen.

Érthető módon leghangosabban Kenya és Tanzánia fejezte ki örömét: az 1998-ban a Nairobiban és Dar es Salaam városában található amerikai követségek ellen elkövetett robbantások összesen több száz áldozatot követeltek. A kenyai vezetés egybehangzó véleménye szerint bin Laden halála megérdemelt büntetés és mindenképpen ok az ünneplésre. Mwai Kibaki elnök és Raila Odinga miniszterelnök szerint a történtek gyógyírt jelenthetnek az 1998-as robbantások túlélői és az áldozatok rokonai számára. Ugyanakkor a kenyai fegyveres erőket riadókészültségbe helyezték a bosszútól való félelem miatt, illetve Odinga még arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztonság végleges garantálása érdekében lépéseket kell tenni a szomszédos Szomáliában tevékenykedő al-Shabaab megfékezésére is. A történtek után külön megerősítették Barack Obama nagymamájának kogelói otthona körüli védelmet is.

Hasonló lépések és reakciók fogadták bin Laden halálát Tanzániában is. Jakaya Kikwete elnök szerint a halálhír megkönnyebbülést jelent az egész ország számára, de a biztonság kedvéért itt is készültségbe helyezték a biztonsági szolgálatokat.

Tési Áron

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »