Nukleáris sakk-matt Japánban

Egyre közelebb kerülnek ahhoz Japánban, hogy sikerüljön helyreállítani az egy héttel ezelőtt megsérült fukusimai atomerőmű hűtőrendszerét. Az elektromos vezetéket sikerült a reaktorokig kiépíteni és a helyzet lassan stabilizálódni látszik, bár több élelmiszer esetében megnövekedett sugárzást mértek. Azonban annak ellenére, hogy most úgy tűnik sikerül elkerülni a nagyobb katasztrófát, a jelenlegi incidens rávilágított Japán kiszolgáltatott helyzetére és az atomenergia kockázataira.

Vasárnap a japán rendőrség új adatokat tett közzé, amely szerint több mint 8200 halálos áldozattal és 12 272 eltűnttel járt a földrengés és az azt követő cunami során. Emellett félmillióan otthon nélkül maradtak és még mindig másfél millió háztartásban nincs víz. Az áldozatokról szóló adatok várhatóan tovább fognak nőni, pedig már jelenleg is a mostani számít az ország legnagyobb katasztrófájának a második világháború óta. Közben a munkások egyre közelebb jutnak ahhoz, hogy helyreállítsák a hűtőrendszert a megsérült fukusimai atomerőműben, miután mind a hat reaktorban sikerült 100 fok alá hűteni a fűtőelemeket, az 5-ös és 6-os reaktorban már be is indították a hűtést. Vasárnap még hőmérséklet-emelkedésről számoltak be a 3-as reaktorban, de a ketteshez is sikerült áramot vezetni.

A mért sugárzás ennek ellenére kevesebb, mint a felére esett vissza, és bár továbbra is meghaladja a normál szintet, de immár elég alacsony ahhoz, hogy a munkások folytathassák a helyreállítási munkálatokat. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a sugárzás mértéke Tokióban és a 30 kilométeren kívüli övezetben továbbra is jelentősen elmarad attól, hogy bármilyen óvintézkedésre lenne szükség. Viszont a radioaktív szint jelentősen megnőtt több, a fukusimai prefektúrából származó élelmiszerben, így a tejben, vagy a szomszédos Ibaraki prefektúra spenótjában. Edano Jukio kabinet főtitkár elmondása szerint azonban nincs ok aggodalomra: ha ezen termékeket egy évig fogyasztanák, csak akkor érné el a sugárdózis egy CT-vizsgálat szintjét.

A történtek visszavethetik az atomenergia szektort

Kérdés azonban, mi lesz az atomenergia sorsa Japánban és jelentősen megoszlanak ezzel kapcsolatban a vélemények. Számos szakértő és diplomata azt jósolja, hogy a közelmúltbeli földrengés, cunami és az ezekből kinövő krízis a nukleáris reaktorok körül nem fog hosszútávon komolyabb hatást gyakorolni Japánra, sokkal inkább a világ többi államának energiapolitikájára. A közgazdászok pedig többségben azt várják, hogy a jelenlegi helyzet összességében kevés befolyással lesz Japán gazdaságára, sőt a helyreállítási munkálatok akár élénkítőleg is hathatnak rá. Viszont a szakértők szerint több olyan országot is elriaszthatnak a történtek az atomenergiától, akik pedig idáig rengeteg pénzt fektettek bele, ami pedig károsan hathat a globális felmelegedés megfékezésére tett erőfeszítésekre, a kőolajárakra és összességében a világgazdaságra.

A nukleáris energia ellenzői azonban arra próbálnak rámutatni, hogy az ehhez hasonló balesetek, amikor nagy mennyiségű sugárzás jut ki, túlságosan nagy árat követelnek a környezettől és beépülve az élelmiszerláncba, maguktól az emberektől is. Nem lehet alábecsülni a lélektani hatásokat sem. A láthatatlan, nehezen megérthető veszély, amellyel az atomenergia fenyegeti az embereket, a kiszolgáltatottság érzésével párosul és maguk a pszichológiai következmények is betegségek okozói lehetnek. A sugárzás felfogásbeli különbségét jól mutatja, hogy egy teljes CT-vizsgálat, amelyet orvosilag írnak fel és kevesen tiltakoznak ellene, szintén káros az egészségre. Amerikai becslések szerint 29 ezer amerikai fog meghalni rákban csak azok közül, akik 2007-ben kaptak CT sugárzást.

Az előbbiekből is látszik, hogy a kockázatok megfelelő kommunikálása és a megfelelő útmutatás elengedhetetlen ebben a kérdésben. Ha a sugárzás el is éri Tokiót, a nukleáris baleset közvetlen egészségügyi hatása még így is alacsony ahhoz a több ezer halotthoz képest, amit a földrengés és a cunami okozott, ennek ellenére a fukusimai atomerőmű ügye sokkal nagyobb pánikot keltett világszinten.

Kiszolgáltatott a japán energiaipar

Japánnak jelenleg számos problémával kell szembenéznie: továbbra is magas az eltűnt személyek száma, tetemes a kár és hátravannak a helyreállítási munkálatok is. Mindezek mellett azonban egyre égetőbben merül fel az energiaellátás problémája mind rövid-, mind hosszútávon. A földrengésben két atomerőmű is megsérült, az egyes fukusimai erőműben a reaktormag olvadása is megindult és továbbra sem megoldott a helyreállítása. Mindez pedig nem csak radioaktív szannyezéssel járt, de komoly energiahiányt is okozott a távol-keleti országban. A kormány tervezett áramszünetekkel igyekszik orvosolni a problémát, míg külföldről is segítség érkezik. A Shell például nagy mennyiségű cseppfolyós földgáz Tokióba szállítását tervezi. Oroszország pedig rövid távon 150 ezer tonna földgázt ígért Japánnak, és akár 3-4 millió tonna szenet, áprilisra és májusra pedig további 100 ezer tonna cseppfolyósított gázt. Minderre pedig alighanem szükség is lesz, mivel a legutóbbi nagy földrengés után körülbelül két évbe telt, mire újra működésbe tudták hozni az érintett reaktorokat.

Annak ellenére, hogy Japán az egyetlen olyan ország, amely háború során megtapasztalhatta az atomfegyverek pusztító erejét, mégis a nukleáris energia békés felhasználását könnyen elfogadta és már 1954-ben elkezdte a nukleáris kutatóprogramját. Az első kereskedelmi célú atomerőmű 1966-ban lépett működésbe és a nukleáris energia nemzeti stratégiai prioritást élvez 1973 óta. A közelmúlt földrengései előtt 55 reaktor működött és körülbelül az ország elektromos áramának több mint 30%-át termelték meg. Ezzel Japánban található a legtöbb atomerőmű a világon az Egyesült Államok és Franciaország után. Ezt a számot 2017-ig 40 százalékra, 2030-ra pedig 50 százalékra kívánták növelni. Az ország maga végzi a teljes ciklust: a dúsítástól a már elhasznált fűtőelemek újrahasznosításáig.

Japán a szenet kivéve híján van a belföldi fosszilis energiaforrásoknak, ezért jelentős mértékű nyersolaj, földgáz és más ásványok, így urán behozatalára szorul. Japán gazdasága hatalmas ütemben növekedett a második világháború után és emiatt az energiafogyasztása is ötévente megduplázódott egészen a ’90-es évekig. 2008-as adatok szerint a szigetország a világ harmadik legtöbb áramot előállító országa az Egyesült Államok és Kína után, de mivel nagyon kevés saját természetes energiaforrása van, szükségletének mintegy 80 százalékát importból kénytelen megoldani. Kezdetben a fosszilis tüzelőanyagok behozatalára szorult, azonban a sebezhetősége hamar kiderült az olajárrobbanás idején. Ekkorra már elkezdte nukleáris iparának kiépítését és öt működő reaktora volt, majd a világpolitikai események után nagyobb hangsúlyt helyezett a források diverzifikációjára: kiemelt prioritást kapott az ország olajimport függőségének csökkentése.

2008-ban Japán már csak az energia 30 százalékát termelte szénből, 25 százalékát földgázból, 24 százalékát nukleáris energiából, 11 százalékot olajból, míg 7,5 százalékot vízerőművek állítják elő. 2003-ban a távol-keleti ország volt a világ ötödik legnagyobb széndioxid-kibocsátója, ennek ellenére Japán igyekezett támogatni ennek a csökkentésére tett nemzetközi kísérleteket, amelyre jó megoldást nyújt az atomenergia. 2008-ban 7 új reaktort nyitottak meg, jelenleg kettő építés alatt áll és további 12 beruházás terve készült el. Ezek felénél az idei évben vagy a jövőre tervezték az építés kezdetét.. 

Lakossági tiltakozások kísérik az atomerőművek építését

Japán nukleáris programját végigkísérte a környezetvédő csoportok tiltakozásai, az elmúlt napok eseményei pedig bizonytalanságot és félelmet szültek az atomerőművek biztonságával kapcsolatban. Ráadásul nem ez volt az első baleset a szigetországban. Korábban a Tokyo Electric Power Co – ami a fukusimai erőműnek is az üzemeltetője -, már kénytelen volt bezárni a kasivazaki-karivai 7 reaktoros üzemét egy 2007-es komolyabb földrengés után. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség később felfedte, hogy azt az erőművet nem úgy tervezték, hogy ellenálljon egy 6,8 erősségű rengésnek, pedig az a földmozgás eltörpül az egy héttel ezelőtti 9-es erősségű mellett. Keveset lehet arról tudni, hogy valójában mi is történik a reaktorokban, hiszen mind a vállalat, mind a kormány erős irányítás alatt tartja, mi juthat ki a nyilvánosság számára. Az erőmű közelében élők pedig talán egész életükben kétségek közt maradnak, hogy vajon a szervezetükbe került-e annyi radioaktív részecske, ami később halálos betegséget fog okozni, vagy a megszületendő gyermekeikben tesz majd genetikai kárt. Elvileg az atomenergia a legolcsóbb energiaforrás Japán számára, de a mostanihoz hasonló katasztrófák megmutatják a valódi árat is.

Japánban az atomenergia ipart azonban nem érintette komolyan sem a Three Mile-szigeti nukleáris baleset, sem a csernobili katasztrófa, ellentétben más országokkal. Annak ellenére sem, hogy a ’90-es évek közepe óta több kisebb nukleáris baleset is történt, amelyeket a hatóságok igyekeztek elkendőzni, eredményeképpen pedig egyre határozottabb ellenállás és tiltakozás bontakozott ki az új atomerőművek építése ellen. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2005-ös kérdőíve szerint például csak minden ötödik japán tartotta ezt az energiaforrást elég biztonságosnak ahhoz, hogy helyeselje új atomerőművek építését. Néhány tervezett projekt törlésre is került biztonsági aggodalmak miatt, szigorodtak az előírások és új kutató intézmények jöttek létre, de a kormánynak eddig így is sikerült viszonylag erős támogatást megőriznie a nukleáris energia kapcsán.

Japánban azonban már korábban is komolyan idegenkedtek az atomtól. Szigorúan csak a békés felhasználást engedélyezik a törvények és még 1957-ben fogalmaztak meg antinukleáris irányelveket, miszerint nem gyártanak, nem tárolnak és nem is engednek be az ország területére atomfegyvereket, pedig szakértők szerint az ország műszaki fejlettsége révén akár hat hónap alatt atomhatalommá válhatna. A hatvanas évek végétől politikai célkitűzéssé is vált az elutasítás, bár az amerikai haditengerészet egységei többször is atomfegyverrel a fedélzetükön léptek be Japán felségvizeire. Kérdéses, hogy a mostani történések hatására mennyivel fog növekedni a lakosság ellenállása az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatban is.

Van-e alternatíva?

Lehet-e azonban más választása Japánnak, mint az atomerőművek felé fordulni? Szakértők azt várják, hogy a történtek ellenére tovább fog növekedni a nukleáris reaktorok száma. Viszont a területi elhelyezésüket valószínűleg a jövőben alaposabban át fogják gondolni és megpróbálják majd elkerülni a földrengés szempontjából rizikósabb területeket. Eddig számos atomerőművet építettek a tengerparti övezetbe, hiszen itt könnyebb szállítani hozzájuk a szükséges eszközöket.

De mi nyújthat alternatívát a nukleáris energiával szemben? A megújuló energia piaca jelentős robbanáson ment át a japán földrengés óta, ami megrengette a világon az atomerőművekbe vetett bizalmat. A jelentések szerint velük szemben Japán szélerőművei nem sérültek meg sem a földrengéstől, sem a cunamitól. Pedig a Kamiszi részben partmenti szélerőmű-farm csak 300 km-re található a földrengés epicentrumától. Ennek ellenére azonban 11 farm is leállt ideiglenesen az áramellátás megszűnése miatt. Jelenleg a japán hatóságok azt kérik a szélerőmű-farmok működtetőitől, hogy emeljék fel annyira a termelést amennyire csak lehetséges, minél jobban pótolni lehessen a kieső nukleáris energiát. Ennek ellenére a szélenergia csupán elenyésző részét teszi ki az ország energiatermelésének.

Ami az alternatív energiaforrásokat illeti, a távol-keleti országban elkezdték a geotermikus energia kiaknázását is, bár egyelőre ez még csak elenyésző részét teszi ki az összes energiatermelésnek, ahogy a napelemek termelte elektromosság is, annak ellenére, hogy ebből Japán adja a világtermelés nagy hányadát. Tehát ezen energiaforrások felhasználása még gyerekcipőben jár és hosszú ideig nem jelenthetnek alternatívát. Japán természeti erőforrások tekintetében pedig rendkívül szegény, ezért nem valószínű, hogy rövidtávon bármi is helyettesítheti az atomenergiát egy olyan országban, amelynek hatalmas ipara rengeteg elektromos áramot fogyaszt.