Magyar könyvek gyógyítják a sebeket

Március jelentős és sok esetben hiánypotló könyvtermést hozott az oktatásügy és a kultúra számára Muravidéken. Ezen kötetekből nemcsak a jelen kérdéseivel ismerkedhetünk meg jobban, hanem a történelem lassan gyógyuló sebeire is egy újabb kötést tehetünk, és a vidék multietnikus történetét is jobban megismerhetjük.

Nemzetiségi iskolák Magyarországon

Március elején a Bánffy Központban a nemzetiségi iskolák és a kétnyelvűség magyarországi kérdéséről, a szlovákiai és a szlovéniai nemzetiségi iskolákkal kapcsolatos teendőiről tárgyaltak a szakma képviselői a Muravidék Baráti Kör Kulturális egyesület és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva) szervezésében. A kétnapos konferencia az „Európa a polgárokért” program keretében jött létre, s lebonyolításában a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség is szerepet vállalt.

A második nap Zágorec–Csuka Judit Összefogás a fejlődésért című előadásában a muravidéki nemzetiségi könyvtárak pályázati esélyeit és egy lehetséges stratégia kidolgozásának fontosságát hangsúlyozta. Ruda Gábor az 50 éves muravidéki modell hozadékait, jövőbe mutató eredményeit vázolta kritikai éllel. A kétnapos, szűk szakmai körök érdeklődésére számító  konferencia anyaga egy későbbi időpontban kiadványban is napvilágot lát majd.

…és Szlovéniában

Ezen rendezvény keretében került bemutatásra Zágorec-Csuka Juditnak a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság közös gondozásában megjelent, tanulmányokat és publicisztikai írásokat tartalmazó gyűjteményes kötete. Az egyik recenzens, Rudaš Jutka írja a könyv fülszövegében: – A kötet alappillérét a szlovéniai magyar könyvkiadás helyzetének, a szlovéniai magyarok anyanyelvi kultúrájának, valamint a kétnyelvű oktatás helyzetének leírása adja. A bemutatás egyik szervezőelve az az összefüggésrendszer, amely meggyőzően bizonyítja, hogy a szlovéniai magyar kisebbség, irodalom, oktatás és könyvkiadás sokrétű és komplex egész. Erre a sokszínűségre és összetettségre irányulnak Zágorec–Csuka elemzései, vizsgálatai – írja Rudaš. A második tömbben a magyarországi magyar és a határon túli magyar „narráció” kapcsolatának szentel nagyobb teret.

A könyvben a hosszabb-rövidebb írások mellett két olyan tanulmány is található, melyek a könyves szakma és a könyvtárirodalom jelenlegi állapotait és távlatait mérlegeli, s amelyek az említett ágazatok stratégiai tervének alapjait is képezhetnék (Innováció a nemzetiségi könyvtárakban, A nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában…).

Feltáratlan sebeket gyógyítva..

Két és fél hete tartott könyvbemutatót dr. Milko Mikola történész a háború utáni kitelepítésekről és vagyonelkobzásokról szóló művével Petesházán. A petesháziak 1948 decemberében és 1949 áprilisában történő kitelepítéséről a hosszabb tanulmány végén találhatunk összefoglaló jellegű megjegyzéseket, valamint 16 vallomás jellegű nyilatkozatot a háború utáni hatalmi túlkapások miatt kárpótlási igénnyel jelentkezők jegyzőkönyv-változataiból.

A petesháziak esete olyan értelemben is egyedülálló talán a Kárpát-medencében, talán az egész háború utáni történelmi esetek között, hogy a kitelepítés valódi okát ma is homály fedi. Az előadó megerősítette: a háború utáni kilakoltatások, koncentrációs táborokba internálások ügye bizonyos értelemben ma is tabutémának számít Szlovéniában. A Janša-kormány alatt alakult bizottságokat a Pahor-komány igazságügyi minisztere, Aleš Zalar meg kívánta szüntetni. Mikola közben nyugdíjaztatta magát, és így a több ezer oldalas, hasonló témájú anyag továbbra is feldolgozásra vár.

…és bemutatva a közép-európai nemzetiségi szőttes muravidéki szálait is

Székely András Bertalan a magyarság és a kisebbségben élő magyarság kulturális életét, az anyaországi és a határon túli közösségek közötti, millió szálon kapcsolódó „szőttes” fölfeslett szálait bogozza évek óta. A jelen könyvben – főleg a „Közélet és identitás” című első, egyben legrészletesebb fejezetben – a magyar–magyar párbeszéd jegyében a magyar–román, a magyar–szlovén kapcsolódásokra és Közép-Európa más népeivel való kultúrtörténeti kapcsolattörténet egy-egy fejezetére tér ki a szerző.

„A magyar személyes krónikák Szlovéniából” és „Az elszakadástól az önszerveződésig” fejezetben a szlovéniai magyarok önszerveződésének fejezetei és az itteni magyar „krónikások”, Varga Sándor és Göncz László kerülnek bemutatásra. E fejezetből kiderül: a két személyiség a múltban a kisebbségpolitika területén nagyon fontos missziót teljesített, mi több, úttörő tevékenységüket a sajtó és a média felhasználásával siker koronázta, így követőkre is találtak.

A „Lobogó őrlángjaink a nyugati végeken” és az „Akikért nem szól a harang” című hosszabb tanulmányokban a burgenlandi és a drávaszögi magyarok múltját-jelenét, az asszimiláció elleni harcban lemorzsolódott egyéni és társadalmi törekvések mikéntjét vizsgálja, kiemelve azokat a sarokpontokat, amelyek „végveszélybe” sodorták a gyors fogyásnak induló népcsoportokat. 

 Remélhetőleg eme bő szlovéniai magyar könyvtermés tovább szolgálja történelmi tisztánlátásunkat, és egyben a muravidéki közösségék pozitív identitását és kultúramegőrző szerepét.

nepujsag.net

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »