Brexit: a neheze még csak most következik

Több mint ötszáz tárgyalási nap után aláírásra került vasárnap a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, 585 oldalas megállapodás, valamint a majdani kapcsolatrendszer főbb elemeit körvonalazó, 26 oldalas, egyelőre jogilag nem kötelező erejű politikai nyilatkozat. Theresa May brit miniszterelnök azonban még korántsem dőlhet hátra megkönnyebbülten a Downing Street kormányfői foteljében, hiszen számára a munka legnehezebb része még csak most kezdődik: a következő két hétben rá kell vennie valahogy a rendkívül szkeptikus brit parlamentet is a dokumentumcsomag elfogadására.

A kulcsszó: backstop, amelynek szabad fordítású értelmezése egy tartalékmegoldás arra az esetre, ha minden kötél szakad. A backstop szerepel a Brexit feltételeiről szóló megállapodásban, és arról intézkedik, hogy szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, amelynek köszönhetően elkerülhető lenne az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetése.

Ezt abban az esetben alkalmaznák, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről.

Ennek a mechanizmusnak van egy olyan eleme is, amely alapján Észak-Írország kereskedelemszabályozási környezete összhangban maradna az Európai Unió egységes belső piacának egyes vonatkozó szabályaival, szintén annak érdekében, hogy ne kelljen visszaállítani a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzést az EU-ban maradó Írország és az Egyesült Királyság többi részével együtt kilépő Észak-Írország 499 kilométeres határán. Ez a határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, tekintettel arra, hogy London ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.

Ezt a mechanizmust érik súlyos bírálatok, mégpedig elsősorban a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora részéről. E tábor fő érve szerint e rendszer életbe léptetése esetén nincs meghatározva végdátum arra, hogy a mechanizmus meddig lehet érvényben, emellett mindkét félnek a másik hozzájárulását kell kérnie, ha véget akar vetni a backstop-szabályozásnak.

A keményvonalas tory Brexit-tábor szerint mindezek alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre “beleragadhat” egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni. Visszatérő bírálat az is, hogy e megoldás gyakorlatilag az Ír-tengerre helyezi át a vámhatárt, Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé, megbontva ezzel az ország alkotmányos és gazdasági integritását.

Brüsszel, 2018. november 25.
Theresa May brit miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Tanács brüsszeli csúcsértekezlete után 2018. november 25-én. A rendkívüli ülésen a 27 tagállam képviselői és Nagy-Britannia aláírták az uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló dokumentumokat, valamint a politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokról.
MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Ugyanezekkel az érvekkel utasítja el mereven a megállapodást a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP).

A DUP álláspontja azért sarkalatos jelentőségű, mivel a Konzervatív Párt a tavalyi előrehozott parlamenti választásokon elvesztette addigi csekély alsóház többségét is, és jelenleg kisebbségben, a DUP tízfős frakciójának eseti külső támogatásával tud csak elfogadtatni komolyabb horderejű törvényjavaslatokat a londoni alsóházban.

A párt vezetése nem csinál titkot abból, hogy ha a Brexit-megállapodáscsomag a jelenlegi formájában kerül decemberben a parlament elé, akkor a DUP-frakció nem fogja megszavazni, sőt a párt a konzervatívok külső támogatásáról kötött megállapodást is felülvizsgálhatja.

A kormánynak jelenleg 13 fős effektív többsége van az alsóházban – beleszámítva azt is, hogy a legnagyobb észak-írországi katolikus erő, a britellenes Sinn Féin régi hagyományának megfelelően nem foglalta el a neki járó alsóházi helyeket -, viszont óvatos számítások szerint csak a konzervatív frakción belül is legalább 80 képviselő készül arra, hogy a kormánnyal szembefordulva a vasárnap aláírt megállapodáscsomag ellen szavazzon, az ellenzék pedig a Munkáspárttal az élén testületileg nemmel készül voksolni.

Ezt a helyzetet jellemezte vasárnapi nyilatkozatában Jeremy Hunt külügyminiszter meglehetősen óvatos fogalmazással úgy, hogy “a parlamenti aritmetika próbatételt jelent” a kormány számára. Hozzátette ugyanakkor, hogy a következő két hétben “sok minden változhat”.

Ha mégsem változik a helyzet, és a Brexit-megállapodás nem megy át a londoni alsóházon, annak az egyik következménye egy potenciálisan súlyos belpolitikai válság lehet, és komoly mértékben megnőne annak a kockázata, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból.

Elemzői vélemények szerint ez a forgatókönyv súlyos növekedési kockázattal is járna. Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics minapi átfogó tanulmányában közölte: modellszámításai azt mutatják, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén a brit hazai össztermék (GDP) értéke már 2020 végére 2,1 százalékkal, 2023-ra 2,7 százalékkal maradna el attól a szinttől, amelyet a brit gazdaság az átfogó Brexit-megállapodás elfogadása – és ebből adódóan a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak érvényesítése – esetén e két évben elérhetne.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Kérdéses, hogy megtartják-e a Brexit-szavazást

Egybehangzó hétfői brit médiaértesülések szerint a brit kormány elhalasztja az eredetileg keddre kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról. A Downing Street szóvivője hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján még azt mondta, hogy a szavazást a terveknek megfelelő időpontban, kedd este megtartják.

Read More »

Pasinján pártja tarolt az örmény előrehozott választáson

Nikol Pasinján ügyvezető kormányfő Én lépésem elnevezésű pártszövetsége szerezte meg a szavazatok 70,43 százalékát a vasárnap Örményországban tartott előrehozott parlamenti választásokon. A korábban kormányzó Örményország Köztársasági Pártja a voksok 4,7 százalékával nem érte el a törvényhozásba kerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás