Súlyos munkaerőhiánytól tart a Brit Iparszövetség

A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója szerint katasztrofális hatást gyakorolna a brit gazdaságra, ha a brit EU-tagság megszűnése után a kormány adminisztratív korlátokkal, például vízumrendszer bevezetésével akadályozná az EU-munkavállalók nagy-britanniai letelepedését.

Carolyn Fairbairn a The Observer című baloldali vasárnapi brit lap véleményrovatában megjelent, Theresa May brit miniszterelnökhöz intézett felhívásában közölte: a brit üzleti szektor számára sürgősen egyértelművé kell tenni, hogy ki élhet és dolgozhat az Egyesült Királyságban „most és a jövőben”. A CBI vezetője szerint ez ugyanolyan fontos, mint az, hogy a Brexit után milyen kereskedelmi kapcsolatok lesznek az Európai Unióval. Carolyn Fairbairn szerint a brit vállalatok már most is a szakképzett munkaerő hiányától szenvednek, és ez a Brexit által egyébként is megtépázott üzleti bizalom további eróziójához vezet.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Érződik a Brexit-hatás a friss bevándorlási számokon

Szankciós mechanizmussal bővült a Brexit-folyamat

A brit gazdaságban rekordszintű a hazai foglalkoztatottsági ráta, és ha ebben a helyzetben a kormány „elfojtja” a hozzáférést a külföldi EU-munkaerőhöz, akkor a brit vállalatok egyszerűen nem jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges alkalmazotti gárdához. Ez viszont alacsonyabb adóbevételeket jelentene a brit költségvetés számára, és így kevesebb pénz jutna az oktatásra és az állami egészségügyi szolgálat (NHS) fenntartására – áll a CBI vezetőjének vasárnapi nyílt levelében.

Carolyn Fairbairn szerint a kormánynak három intézkedést kell hoznia ennek elkerülésére.

Mindenekelőtt garantálnia kell a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait, arra az esetre is, ha a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak.

Másodsorban a brit vállalatokat biztosítani kell arról, hogy elegendő idejük lesz az alkalmazkodásra az új szabályozásokhoz. A CBI vezérigazgatója szerint ezért elengedhetetlen a kilépés után egy olyan átmeneti időszak, amely – a brit kormány által egyébként is tervezett átmeneti időszaktól függetlenül – kifejezetten az új migrációs rendszer bevezetésére vonatkozik.

Végül pedig egyértelműen ki kell zárni bármiféle olyan elképzelést, amely az Európai Unión kívüli munkavállalókkal szemben alkalmazott jelenlegi nagy-britanniai vízumrendszert terjesztené ki változtatás nélkül az EU-állampolgárokra. Ennek katasztrofális hatása lenne a brit gazdaságra, és a kisebb vállalatokat sújtaná a legnagyobb mértékben – áll a Brit Iparszövetség vezetőjének levelében.

A konzervatív párti brit kormány az EU-tagság jövő márciusban esedékes megszűnése után két évig terjedő átmeneti időszakról szeretne megállapodni az EU-val, annak érdekében, hogy legyen idő az új kapcsolatrendszer elemeinek zökkenőmentes meghonosítására. London javaslata szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió az átmeneti időszakban a jelenlegi szabályrendszer alapján férne hozzá egymás piacaihoz. Azoknak az EU-állampolgároknak az esetében azonban, akik az átmeneti időszakban érkeznek Nagy-Britanniába, a letelepedés és a munkavállalás engedélyezése már nem lenne annyira automatikus, mint most; az akkor érkezőknek például regisztrációs kötelezettségük lenne.

Az EU mindazonáltal erről a javaslatról – ahogy Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-referense a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette – még tárgyalni sem kíván, és azt követeli Londontól, hogy a külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak szabályozása az átmeneti időszakban is a jelenlegivel azonos maradjon.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »