Oroszország és Irán lett a szíriai háború két nagy nyertese

Damaszkusz óriási katonai sikereket könyvelhetett el Szíriában 2017-ben: az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet katonai szempontból vereséget szenvedett, a lázadó szervezetek pedig a kormányerők előretörésével arányosan meggyengültek. Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának fennmaradása azonban Moszkva és Teherán térnyerésével járt.

A szíriai kormány sorsa a tavalyi évhez képest még jobban összefonódott Oroszország és Irán térségbeli politikájával, noha Damaszkusz igyekszik ezt megcáfolni, különösen akkor, amikor a nemzetközi közösség Moszkvához fordult, hogy gyakoroljon nyomást Aszad kormányára.

A szíriai légicsapásokhoz általában az orosz légierőnek volt köze, a nagyszabású szárazföldi offenzívákban pedig iráni támogatású milíciák, közöttük is a Hezbollah libanoni síita mozgalom játszott kulcsfontosságú szerepet.

Az orosz beavatkozásig vesztésre álló damaszkuszi rezsim 2017-ben sikeresen eljutott az iraki határig a keleti Deir-ez-Zór tartományban, ahova a fokozatos területvesztést elszenvedő IÁ szorult vissza. A kormányerők az év végére már az ország területének közel kétharmada felett szerezte vissza az ellenőrzést, amire – megfigyelők szerint – Moszkva, Teherán és a Hezbollah segítsége nélkül kevés esélye lett volna.

Damaszkusz, amely az utóbbi két évben ugyanannyi figyelmet fordított az IÁ legyőzésére, mint a lázadók elleni harcra, a deir-ez-zóri műveletek utolsó szakaszával ismét az ország nyugati területeire összpontosított az év végén. A szíriai kormány december végén offenzívát indított a Damaszkusztól dél-nyugatra fekvő, stratégiai elhelyezkedésű lázadó enklávé ellen.

Felkelők és nyugati megfigyelők is azt állítják, hogy az előrenyomulás elsősorban Irán térnyerését szolgálja, Teherán ugyanis megpróbálja konszolidálni jelenlétét Izrael és Libanon közelében, illetve libanoni szövetségesének, a Hezbollahnak köszönhetően biztosítani akarja hozzáférését a Földközi-tengerhez. A Hezbollahnak is kedvező lenne a térség ellenőrzése, új fegyverszállítási útvonalat nyithatna Szíriába.

Oroszország eközben “bebetonozta magát” a nyugat-szíriai Latakia tartományban a tartúszi haditengerészeti kikötő és a hmejmími  légi bázis révén. Damaszkusz mindkét támaszpontot bérbe adta Moszkvának. Bár ez utóbbi elrendelte az orosz erők részleges csapatkivonását decemberben, leszögezte: az orosz katonai jelenlét Szíriában tartós marad.

Damaszkusz döntése a lázadó területek elleni támadásról nem váratlan, hiszen Aszad többször kijelentette, nem nyugszik, míg minden terület vissza nem kerül irányítása alá. Katonai szempontból sem meglepő lépés, hiszen a felkelők jelentősen meggyengültek, főként az egyes térségek több éve tartó ostromzára miatt. A jövő év első fele várhatóan a lázadók utolsó, igazán jelentős erőssége, Idlíb tartomány ostromával fog telni.

A rezsim idén sem válogatta meg módszereit a győzelem elérése érdekében. Ennek egyik példája a szíriai főváros melletti, 400 ezer lakosú Kelet-Gúta térsége, amely jogvédő és segélyszervezetek szerint humanitárius katasztrófába süllyedt a kormány ostroma következtében kialakult élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt. Bár segélyszervezetek, és az ENSZ is sokszor kérte Damaszkusz engedélyét segélyek eljuttatásához a térségbe, a kormány a szükségesnél mindig kevesebb szállítmányt engedett be a területre.

Aszad kegyetlenségének másik példája az Idlíb tartományban áprilisban végrehajtott szarin- és klórgáztámadás volt. A nemzetközi felelősségre vonástól nem kellett tartania, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország sorra vétózta meg a szíriai kormányt elmarasztaló határozatokat.

Az, hogy Moszkva mennyire befolyásolhatja Szíria jövőjét, jól tükrözi a konfliktus rendezéséről szóló békefolyamat. Megfigyelők szerint Moszkva kezébe vette az irányítást, hogy – kritikusai szerint – saját szájíze szerint alakítsa a háború utáni Szíriát. Oroszország Iránnal és a korábban Aszad távozását követelő Törökországgal a kazahsztáni Asztanában több béketárgyalást is levezényelt. A legutóbbi forduló után Moszkva bejelentette a Szocsiban januárban tartandó új békekonferenciát, amely új alkotmányt vázolna fel, s ebbe a közel-keleti ország összes nemzeti és politikai csoportját bevonná.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A szíriai konfliktus rendezéséről két tárgyalási folyamat zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, a másik Asztanában. A szíriai kormány mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát, a genfi és asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Míg a kazah fővárosban látszólag előrehaladás történt, a genfi tárgyalások sorra kudarcba fulladtak.

Nem állítható, hogy a közel-keleti ország jövője kizárólag Oroszországon és Iránon múlik, ugyanis még egy nagyhatalom jelen van Szíriában. Az Egyesült Államok legalább egy tucat támaszpontot hozott létre Észak-Szíriában, ahol az általa támogatott, kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ernyőszervezet több hónapnyi harc után októberben felszabadította Rakkát, az IÁ szíriai fellegvárát. Az SDF továbbhaladt, és a szíriai kormányerőkkel párhuzamosan ugyancsak eljutott Deir-ez-Zórba, amivel Szíria közel egynegyedét vonta ellenőrzése alá.

Eközben a konfliktus adta lehetőséget kihasználó észak-szíriai kurdok folytatták önállósodási törekvéseiket, idén már helyhatósági választásokat is tartottak a kurd területeknek létrehozott kantonokban.

Aszad ezt nem nézte jó szemmel, és kijelentette: az amerikai támogatású milíciák árulók. Utalt arra is, hogy a kurd ellenőrzésű területeket erővel veszi vissza, de ez eddig nem történt meg, vélhetően az amerikai jelenlét miatt. A másik ok pedig az lehet, hogy a kurdok leszögezték: nem akarnak elszakadni Szíriától, csak nagyobb autonómiát akarnak.

A 2017-es folyamatokat Szíriában továbbra sem a párbeszéd, hanem a nyers erő alakította, és feltételezhető, hogy ez jövőre sem változik.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Olajmezőnél tüntetnek az elégedetlen irakiak

Mintegy kétszázötven tüntető gyűlt össze kedden a dél-iraki Zubair olajmezőnél, hogy a kilencedik napja tartó, több városra kiterjedő megmozdulások keretében hangot adjanak nemtetszésüknek a silány minőségű közszolgáltatások és a munkanélküliség miatt. A rendőrség gumibottokkal és műanyagcsövekkel ütlegelve oszlatta fel a tömeget.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás