Rémálomszerű vége is lehet a Brexit-tárgyalásoknak

„Patthelyzet” – Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója jellemezte így a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalások csütörtökön zárult ötödik fordulója után az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségek kérdésében kialakult állapotot. „Valós, érzékelhető haladás” – David Davis, a Brexit-tárgyalásokat brit részről vezető miniszter viszont e szavakkal írta le a helyzetet.

Az elsődleges tét jelenleg az, hogy az egymástól 180 fokkal eltérő két helyzetértékelés közül a jövő csütörtökön kezdődő EU-csúcs résztvevői melyiket fogadják el. Azon a csúcsértekezleten kellene dönteni ugyanis arról, hogy történt-e érdemi előrelépés a brit kilépés feltételeiről – elsősorban a brit pénzügyi kötelezettségek rendezéséről és a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak garantálásáról – folyó jelenlegi, első tárgyalási szakaszban.

Ettől a döntéstől függ, hogy a jövő heti csúcsértekezlet hozzájárul-e a továbblépéshez a tárgyalások második szakaszába, amely Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni viszonyrendszeréről, mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatokról szól majd.

Barnier az ötödik forduló csütörtöki zárása utáni sajtótájékoztatóján egyértelműen kijelentette: érzékel ugyan „friss lendületet” a tárgyalások menetében, de a jelenlegi körülmények közepette még nem tudja javasolni a jövő heti EU-csúcs résztvevőinek a Brexit-tárgyalások második szakaszának elkezdését. Tovább

Néhány napon belül másodszor derül ki, hogy London és Brüsszel homlokegyenest eltérő módon ítéli meg a tárgyalási folyamat állását:

Theresa May brit miniszterelnök a hét elején – a most lezárult tárgyalási forduló megkezdésével egy időben – az alsóházban felszólalva alig burkolt utalást tett arra, hogy véleménye szerint London a Brexit-tárgyalásokon mindent megtett, amit a jelenlegi szakaszban megtehetett. A brit kormányfő szerint ugyanis a tárgyalások következő szakasza előtt most már az EU-ban maradó 27 tagország „térfelén a labda”.

Az Európai Bizottság szinte perceken belül elutasító módon reagált May felvetésére. Margarítisz Szkínász, a bizottság szóvivője közvetlenül a brit miniszterelnök parlamenti felszólalása után tartott sajtóértekezletén leszögezte: amíg nem sikerül rendezni a brit kilépési feltételek legfőbb kérdéseit, addig nem lehet megkezdeni az egyeztetést a jövőbeni kapcsolatokról, köztük a kereskedelmi viszonyról. A bizottsági szóvivő szerint „a labda tehát teljes mértékben az Egyesült Királyság térfelén pattog”.

Ráadásul Barnier és Szkínász előtt több más vezető EU-tisztviselő is egyértelművé tette, hogy egyelőre nem lát reális esélyt a második tárgyalási szakasz elkezdésére:

  • Donald Tusk, az EU-tagállamok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke, aki a minap a brit kormányfővel tárgyalt Londonban, a megbeszélés után kijelentette: egyelőre nem sikerült elégséges előrelépést elérni a Brexit-tárgyalásokon ahhoz, hogy tovább lehessen lépni az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszeréről szóló következő tárgyalási szakaszba. Tovább
  • Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Tallinnban rendezett minapi informális EU-csúcson brit sajtóbeszámolók szerint azt mondta: “csodáknak kellene történniük” ahhoz, hogy ebben a hónapban el lehessen kezdeni a tárgyalások következő szakaszát.
  • Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi referense szerint pedig a brit EU-tagság megszűnése “nagyon negatív folyamat, emellett idő- és energiapocsékolás”. Tovább

A decemberi EU-csúcs még egy opció a megegyezésre

Ha a jövő heti EU-csúcs valóban nem járul hozzá a második tárgyalási szakasz elkezdéséhez, az idén még egy lehetőség kínálkozna erre: az évzáró decemberi EU-csúcs. Ha az is eredménytelenül zárul ebből a szempontból, akkor viszont már nagyon feszessé válik a további menetrend.

Az Európai Bizottság ugyanis jövő őszig a teljes Brexit-tárgyalási folyamatot le akarja zárni, annak érdekében, hogy a kilépési megállapodást – ha egyáltalán lesz ilyen – a brit EU-tagság megszűnésének valószínű időpontjáig, 2019 márciusáig ratifikálni lehessen.

Ebben a helyzetben egyre nagyobb eséllyel rémlik fel annak a kockázata, hogy az Egyesült Királyság átfogó megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból. Erre a lehetőségre hivatalos nyilatkozatok szerint most már a brit kormány is készül.

A kormányzó brit Konzervatív Párt minapi éves kongresszusát záró felszólalásában Theresa May úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a kilépési feltétekről szóló tárgyalásokon sikerül olyan megállapodást elérni, amely Nagy-Britannia és az EU érdekeit egyaránt szolgálja, de a brit kormány akkor jár el felelősségteljesen, ha „minden eshetőségre felkészül”. Néhány órával korábban David Davis Brexit-ügyi miniszter azt mondta: ha a tárgyalások nem eredményeznek olyan megállapodást, amilyenre Nagy-Britanniának szüksége van, akkor London készen áll majd az „alternatívára” is, és a kormány „készenléti terveket” készít erre az esetre.

Ez az „alternatív” forgatókönyv viszont a brit üzleti szektor legnagyobb rémálma, mivel kereskedelmi megállapodás híján az EU-val folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vámok megjelenését jelentené a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben.

Elemzői számítások szerint a WTO-szabályrendszer alkalmazása a brit élelmiszeriparra például 20 százalékos, a brit autóiparra 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan exportköltség-többletet róna.

Kapcsolódó cikkünk: A kemény Brexittel összeomolhat a brit munkaerőpiac

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »