Trükközni akar a venezuelai elnök, az ellenzék nem hisz neki

Alkotmányozó nemzetgyűlés megalakításáról tartandó szavazás kiírását jelentette be hétfőn Nicolás Maduro venezuelai elnök, aki a súlyos belpolitikai válság megoldását reméli ettől, az ellenzék azonban határozottan elutasítja a kezdeményezését.

“Polgári alkotmányozó nemzetgyűlést hívok életre, nem párt- és nem elitgyűlést” – mondta Maduro a május elsejei felvonuláson mondott beszédében. Néhány órával később alá is írta az erről szóló elnöki rendeletet.

Az államfő szándékai szerint az alkotmányozó nemzetgyűlésre – amely megváltoztathatja az ország berendezkedését, az alkotmányt, hatalmi intézményeket oszlathat fel és választásokat írhat ki – a béke helyreállítása érdekében van szükség, megakadályozandó, hogy politikai ellenlábasai államcsínyt hajtsanak végre.

“Nem akarok polgárháborút… Valódi alkotmányozó hatalmat hívok életre, hogy megteremtsem a békét, amelyre a köztársaságnak szüksége van, hogy legyőzzem a fasiszta államcsínyt, hogy a nép teremtsen békét, összhangot és valódi nemzeti párbeszédet” – hangoztatta a felvonuláson Maduro.

A rendelet aláírása után azt mondta az elnöki palotában, hogy fáradhatatlanul erőfeszítéseket fog tenni a béke elérésére, a számára rendelkezésre álló alkotmányos eljárások igénybe vételével. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy nem akar párbeszédet. Maduro szerint az 500 fős alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak felét közvetlen szavazással fogja megválasztani a nép, és politikai pártok nem jutnak szerephez benne.

Hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Maduro elődje és politikai mentora, Hugo Chávez, nem sokkal hatalomra kerülése után, 1999-ben hasonlóképpen alkotmányozó nemzetgyűlést hívott össze.

Az ellenzék “nem veszi be”

Az ellenzék szerint Maduro kezdeményezésével meg akarja tartani a hatalmát, és háttérbe akarja szorítani a parlamentet, amelyben az ellenzék van többségben, és el akarja kerülni az előrehozott elnökválasztás megtartását.

Henrique Capriles ellenzéki vezető élesen elítélte Maduro lépését. Twitteres bejegyzésében azt írta, hogy “Maduro diktátor”, és bizalmasai meg akarják semmisíteni az ország alkotmányát, de ez nem sikerül nekik.

“A diktátor által bejelentett alkotmányozó nemzetgyűlésről szóló alkotmányos csalás miatt a népnek az utcára kell vonulnia, és nem szabad belenyugodnia ebbe az őrületbe” – írta Capriles, aki szerint Maduro döntése tovább fogja súlyosbítani az amúgy is mély belpolitikai válságot.

Venezuelában április eleje óta tartanak az ellenzéki tüntetések, a tiltakozók előrehozott elnökválasztást követelnek. A tüntetők többször összetűztek a rendőrökkel. A gyakran erőszakba torkolló demonstrációk idején eddig 29 haltak meg, a sérültek száma pedig több százra rúg. A hatóságok 1600 ember állítottak elő. A hétfői caracasi kormányellenes tüntetések is erőszakban torkolltak, 37-en sérültek meg.

Kapcsolódó cikkünk: Folytatódtak az erőszakos összecsapások Venezuelában

Az ellenzéki erők 2015-ben elsöprő győzelmet arattak a parlamenti választáson, de a kormányt továbbra is az elnök irányítja, és a legtöbb állami intézményben is Maduro hívei vannak többségben. A legfelsőbb bíróság például fokozatosan csorbította a parlament jogköreit, és pár hete arra is kísérletet tett, hogy átvegye a törvényhozás szerepét, de miután emiatt kis híján polgárháború robbant ki, visszatáncolt a parlament szerepének átvételétől.

Az ellenzék 2015-ös parlamenti győzelme után, törvényes módon, aláírásgyűjtésbe kezdett Maduro leváltásáért, de az állami szervek megakadályozták az előrehozott elnökválasztás megtartását. A felmérések szerint a venezuelaiak mintegy hetven százaléka egyetért azzal, hogy Madurónak távoznia kell. Az elnök viszont terrorizmussal vádolja az ellenzéket, és azzal, hogy amerikai támogatással államcsínyt akarnak végrehajtani.

Elhúzódó válsághelyzet

Venezuelában az ellenzék hónapok óta harcol azért, hogy népszavazás útján függesszék fel hivatalából Nicolás Maduro szocialista elnököt. Az ellenzéki képviselők szerint Maduro a felelős az országban uralkodó súlyos gazdasági válságért, amely 2014 óta csak erősödött a kőolaj világpiaci árának mélyrepülése nyomán.

Az áruhiány és az ellátási nehézségek miatt már többször voltak zavargások és fosztogatások a dél-amerikai országban. A parlament március közepén “humanitárius válsághelyzetet” hirdetett az élelmezés terén, és ezt az ENSZ-szel, valamint az Amerikai Államok Szervezetével is tudatta. A boltokban az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van, miközben az infláció teljesen elszállt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2017-re 1660 százalékos áremelkedést vár. Március végén a venezuelai elnök az ENSZ segítségét is kérte a gyógyszerhiány enyhítésére.

A kormányzat szerint az ellenzék, külföldi hatalmakkal összejátszva, elszabotálta az ország gazdaságát, az ellenzék szerint viszont a kormány alkalmatlansága a baj fő forrása.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP/TASZSZ/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek