Kína titokban bünteti Észak-Koreát?

Szokatlan üzemanyaghiányt tapasztalnak napok óta az észak-koreai főváros lakói: a benzinárak az egekbe szöktek, miután bejelentették, hogy korlátozzák az üzemanyag-vásárlást a lakosság számára. A hiány okát egyelőre homály fedi, többen Kínát sejtik a háttérben – írja egy riportjában az AP hírügynökség.

A phenjani benzinkutaknál múlt héten írták ki, hogy bizonytalan ideig korlátozott mennyiségű üzemanyag vásárlására van csak lehetőség. Az intézkedésre nem adtak magyarázatot, és azt sem közölték, hogy meddig lesz érvényben. A phenjani autósok igyekeznek teletankolni járműveiket, illetve mindenféle egyéb tartályokba töltenek üzemanyagot – amíg még van rá lehetőség.

A benzinárak közben az egekbe szöktek. Ez szokatlan fejlemény Észak-Koreában, ahol az üzemanyag ára stabilan 70-80 cent körül van literenként. (Pontosabban kilogrammonként, mert az észak-koreai benzinkutaknál kilogrammra árusítják az üzemanyagot; egy kilogramm nagyjából egy liternek felel meg.) A napok óta tartó hiány miatt azonban egyes kutaknál már a szokásosnak a kétszeresére, 1 dollár 40 centre emelkedett a benzinár.

  • Kína titokban szankcionálja Észak-Koreát?
Az energiaforrásokban szegény Észak-Koreát alapvetően Kína látja el üzemanyaggal, emiatt olyan hírek terjednek, hogy Peking okozhatta a mostani hiányt. Donald Trump amerikai elnök több alkalommal is felszólította az észak-koreai gazdaságot jelentős részben életben tartó Kínát, hogy lépjen fel keményebben Phenjannal szemben. Bár a két ország közötti kereskedelem változatlanul stabilnak látszik, sőt akár bővülhet is, vannak arra utaló jelek, hogy Peking közben – kerülve a feltűnést – szigorúbban érvényesít egyes nemzetközi szankciókat, amelyekkel a nemzetközi közösség arra próbálja meg rávenni Phenjant, hogy adja fel nukleáris programját.

Az eddigi szankciókról:

Pekingben korábban nyíltan szóba is került az üzemanyag-szállítmányok korlátozása mint lehetséges opció Észak-Koreával szemben. Nem világos azonban, hogy most valóban erről van-e szó. David von Hippel, az energetikai és környezeti kérdésekkel foglalkozó, kaliforniai Nautilus Intézet vezető munkatársa elismerte, hogy a kínai importok elmaradása jelentős üzemanyaghiányhoz vezetne Észak-Koreában. Viszont más tényezők is szerepet játszhatnak: a hiány és az áremelkedés hátterében lehet az is, hogy jelentős készleteket éppen átirányítanak más felhasználókhoz – például bizonyos minisztériumokhoz, kulcsfontosságú gyárakhoz vagy a hadsereghez – vagy éppen növelik az állami tározók feltöltöttségét.

Mindenesetre két nappal az üzemanyag-vásárlási korlátozások bejelentése után a KCNA észak-koreai állami hírügynökség szokatlanul csípős – helyenként kifejezetten fenyegető – hangvételű véleménycikket tett közzé, amelyben egy “Észak-Koreával szomszédos országot” bírált, egyértelműen Kínára utalva. A cikkben azt írták, hogy ha ez a bizonyos ország “valaki más zenéjére táncolva” továbbra is alkalmaz szankciókat, akkor azt lehet, hogy Észak-Korea ellenségei megtapsolják, viszont az Észak-Koreához fűződő kapcsolataiban “katasztrofális következményekre” kell felkészülnie.

Az Észak-Koreában működő benzinkutak száma jelentősen emelkedett az utóbbi években, elsősorban Phenjanban, a tartományi székhelyeken és a nagyobb autópályák mentén. Kim Dzsong Un hatalomra kerülése óta érezhetően növekedett a forgalom a fővárosi utakon.

Curtis Melvin, a Johns Hopkins Egyetem kutatója felidézte, hogy legutóbbi észak-koreai látogatásakor, 2005-ben az őt szállító buszt még nem benzinkútnál tankolták meg, hanem vödrökből töltötték fel a tankját benzinnel, amelyet jegyre árusítottak. Ehhez képest a kutató szerint szembetűnő a változás, hiszen manapság a benzinkutaknál fel vannak tüntetve az árak, így azok változása mindenki számára nyomon követhető. Az üzemanyag belső piacának bővülése miatt tehát lehetővé vált, hogy egyáltalán feltűnjön, ha probléma adódik az ellátással – mutatott rá Melvin.

Az amerikai külügyminiszter szerint Kína figyelmeztette Észak-Koreát

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a Fox televíziónak adott – helyi idő szerint – csütörtök délutáni nyilatkozatában közölte, hogy kínai tisztségviselők tájékoztatták a washingtoni kormányzatot az Észak-Koreának címzett figyelmeztetésről. Tillerson azonban azt nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen rangú kínai tisztségviselő egyeztetett Washingtonnal.

Az amerikai külügyminiszter szerint ez volt eddig a legszigorúbb figyelmeztetés, amelyet Peking Phenjan címére megfogalmazott. “A kínaiak arról informáltak bennünket, hogy közölték Phenjannal: amennyiben a rezsim további rakétakísérleteket hajtana végre, Kína külön szankciókat foganatosít ellene” – mondta az interjúban Rex Tillerson. A tárcavezető azonban arról nem szólt, hogy milyen szankciókról van szó. A miniszter arról sem beszélt, hogy Kína mikor fogalmazta meg e figyelmeztetést.

Kína egyébként februárban már felfüggesztette szénimportját Észak-Koreából, most áprilisban pedig a kínai média felvetette, hogy újabb provokációk esetén Peking esetleg kevesebb nyersolajat szállít Észak-Koreának.

Kapcsolódó cikkünk: Visszaküldik az észak-koreai szenet a kínai kikötőkből

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamai külügyminiszteri szinten pénteken ülnek össze, hogy megvitassák az észak-koreai helyzetet. A tanácskozáson Rex Tillerson elnököl, és várhatóan arra ösztökéli majd kollégáit, hogy valamennyi tagország teljes egészében hajtsa végre a már kirótt szankciókat.

Csütörtökön nyilvánosságra került, hogy a Trump-kormányzat magánúton arra kérte Jimmy Carter volt elnököt – aki korábban közvetített Washington és Phenjan között -, hogy ezúttal maradjon távol ettől az ügytől, ne kíséreljen meg semmiféle közvetítést, mert megnehezítené Washington nyomásgyakorlását Észak-Koreára. Brian Hook, a külügyminisztérium tisztségviselője személyen kereste fel georgiai otthonában a kéréssel Cartert azután, hogy a volt elnök tájékoztatást kért a Fehér Ház Észak-Koreával szemben szigorodó álláspontjáról.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI/AP

Felkapott hírek

Friss hírek