Az EU veszélyes útra terelte Horvátországot

A hétvégén a horvát háborús veteránok és szimpatizánsaik ezrével gyűltek össze Zágrábban és Horvátország nagyobb városaiban, hogy a kormány és politikája ellen tüntessenek. Zoran Milanović az ellenzéki szociáldemokraták elnöke azon az állásponton van, hogy az emberek egyértelműen a rossz kormányzati politika miatt vonultak utcára, ugyanakkor ez a fajta megmozdulás nem lehet akadálya az ország uniós csatlakozásának. Az összkép valójában sokkal árnyaltabb ennél.

A tüntetések közvetlen kiváltó oka Tihomir Purda letartóztatása volt, akit még januárban vettek őrizetbe Bosznia-Hercegovinában, s Szerbiának való kiadatása, esetleg annak megtagadása a mai napig sem dőlt el. Vukovár egykori védője, akit háborús bűnökkel vádolnak a szerb hatóságok, akaratán kívül vált egyik napról a másikra Horvátország talán legnagyobb hősévé, egyben a kabinet elleni megmozdulások jelképévé.

Purda annak a 350 horvát veteránnak a megtestesítője, aki vérét ontotta hazája függetlenségéért, ám most nem élvezheti annak gyümölcsét. A horvát társadalom jelentős része ugyanakkor nem nézi azt jó szemmel, hogy Jadranka Kosor kormánya feláldozza Purda és társai szabadságát az uniós tagság oltárán.

Az Európai Unió ugyanis szigorúan elvárja a délszláv államoktól, hogy együttműködjenek a Hágai Törvényszékkel, mely viszont eddig többnyire a közvélemény által hősként tisztelt veteránokra vetette ki hálóját. Így lényegében Brüsszel számos alkalommal arra kötelezte a horvát kormányzatot a csatlakozási tárgyalások folyamán, hogy az szembemenjen saját választóinak akaratával.

Innen pedig egyenes út vezetett a kabinet és az EU népszerűtlenségéhez, mely most már az Európai Parlament értékelése szerint is veszélyeket rejthet magában, hiszen Horvátország uniós csatlakozását népszavazás előzi majd meg. Ezzel kapcsolatban rossz előjel, hogy a szombati tüntetéseken többségbe kerültek azok a transzparensek, melyek ellenzik a délszláv állam unióba való belépését.

Mátraházi Tibor