Orosz gázszállítások: vajon meddig tart ki Putyin?

Már most látszanak a hatásai az orosz gázszállítások minimálisra csökkentésének. Moldova Ukrajna segítségére szorul a gázellátásban, de novemberre ők is kifogyhatnak a gázból, mert a Gazprom egyelőre nem jegyzett elő leszállítandó mennyiséget.  

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter zsarolásnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentését, amely szerint Oroszország a német szabályozó engedélyének kézhezvétele után már másnap készen áll a gázszállítás megkezdésére az Északi Áramlat-2 gázvezetéken keresztül.

A kijelentés másik oldaláról még kedden írtunk, amikor kiderült, hogy a Gazprom hétfői aukciójának eredményei alapján Oroszország nem tervezi többletmennyiség leszállítását Európa felé sem Ukrajnán, sem Lengyelországon keresztül.

A két információt összeillesztve meglehetősen egyértelművé válik, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországnak az a célja, hogy az eleve sok vita közepette megépült Északi Áramlat-2 gázvezeték minél hamarabb megkapja szükséges engedélyeket. A folyamat jelenleg a német hatóságoknál tart, de több hónapig is eltarthat és csak ezután kerülne az Európai Bizottság elé, tehát elméletben akár az egész tél könnyen eltelhet a dokumentumok elkészítésével.

Ha viszont egész télen csak csordogálni fog az orosz gáz Európa felé, akkor nagy baj lesz a fűtési szezonban. A kérdés tehát az, hogy a német és uniós hatóságok lesznek ezúttal nagyon gyorsak vagy Putyin gondolja meg magát és mégis elindul a gáz a régebbi, működő vezetékeken.

Gyakorlatilag erről a kérdésről egyeztetett az ukrán külügyminiszter moldovai kollégájával, Nicu Popescu miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel pénteken Kijevben, és a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatójukon az alábbiakat nyilatkozta:

„Ez zsarolás, ez a gáz fegyverként történő alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban. Az Egyesült Államok és Németország közös nyilatkozata az Északi Áramlat 2-ről a következőket tartalmazza: ha Oroszország fegyverként kezdi használni a gázt a nemzetközi kapcsolatokban, akkor Németország megteszi a szükséges intézkedéseket” – mondta Kuleba.

Szerinte Oroszország már most fegyverként használja a gázt, ezért Ukrajna Németországtól egyértelmű álláspontot vár az ügyben. Kijelentésével pedig nem is igazán lehet vitatkozni.

Kuleba kiemelte, hogy Ukrajna álláspontja változatlan a gázvezeték minősítésével és elindításával kapcsolatban. Emlékeztetett: a Naftogaz ukrán állami gázvállalat kérelmezte, hogy csatlakozhasson az orosz gázvezeték minősítési folyamatához, és Kijev ebben a kérdésben kedvező válaszra számít.

Jurij Vitrenko, a Naftogaz vezetője hétfőn erősítette meg: Ukrajna álláspontja szerint az Északi Áramlat-2 nem kaphatja meg a minősítést, mivel nincs szavatolva, hogy a gázvezeték üzemeltetése teljes mértékben megfeleljen az európai jogszabályoknak.

Kuleba egyben ígéretet tett Popescunak arra, hogy Ukrajna továbbra is segítséget nyújt Moldovának a gázellátási válsága leküzdéséhez.

„Már nyújtottunk némi segítséget Moldovának, és továbbra is együttműködünk a gázellátási kérdésekben. Ukrajna szolidaritása Moldovával a nehéz időkben megkérdőjelezhetetlen. Együtt le tudjuk győzni Oroszország nyomását” – hangoztatta Kuleba.

Natalia Gavrilita moldovai miniszterelnök pénteken jelentette be: a gázellátási válság miatt szükségállapotot hirdet ki az országban, hogy – miután még mindig nem sikerült megállapodást elérniük az orosz Gazprom vállalattal – ily módon felgyorsítsák az alternatív forrásokból történő gázvásárlást – írta a Jevropejszka Pravda hírportál.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő / LR

Friss hírek

Egyre csak nő a tőzsdei cégek osztalékfizetése

Rekordszintű osztalékot fizettek ki a cégek a világon az idei első negyedévben - áll a Janus Henderson brit alapkezelő jelentésében. Az európai gyógyszeripari óriáscégek, a Novartis és a Roche lettek a világ legnagyobb osztalékfizetői  az idei első negyedévben.

Read More »
www.wallmaxx.hu

A boldogságot nem lehet megvenni pénzért, vagy mégis? (x)

Ha mélyen magunkba nézünk, akkor bizony be kell vallanunk, hogy a boldogságunkat rengetegszer kötjük feltételekhez. Boldog leszek, ha elmegyek nyaralni. Boldog leszek, ha meglesz az új cipőm/telefonom/autóm. Boldog leszek, ha kész leszek a felújítással. Azontúl, hogy egyik mondat sem engedi azt, hogy a jelenben boldog légy, mindegyikben szerepelnek az anyagiak is.

Read More »