Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Görögország és Törökország kétoldalú katonai konfliktuskezelési mechanizmust hozott létre a Földközi-tenger keleti medencéjében esetlegesen bekövetkező viták és összetűzések kockázatának csökkentésére – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben csütörtökön.
Jens Stoltenberg közleménye szerint a NATO brüsszeli központjában a görög és a török katonai képviselők között tartott technikai megbeszélések során elért megállapodás a két fél közötti úgynevezett katonai forródrót létrehozását foglalja magában annak érdekében, hogy megkönnyítsék a konfliktusok megoldását.
A NATO tájékoztatása szerint a szövetségesek között esetlegesen kialakuló katonai konfliktus megelőzése érdekében a NATO első ízben az 1990-es években járult hozzá hasonló mechanizmus létrehozásához a régió NATO-tagországai között. A megállapodás hatékonyan csökkentette a feszültséget és teret adott a szélesebb diplomáciai tárgyalásoknak – közölték.
A Ciprus körüli tengerfenéken található energiahordozók feltárása számos vitát váltott ki. Az elmúlt években több part menti ország, így Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett, nagy kiterjedésű földgázmezőre.
Nemzetközi energetikai vállalatok a ciprusi görög kormány megbízásából jelentős földgázkészleteket tártak fel a sziget partjainál, ami komoly ellentéthez vezetett Nicosia és Ankara között.
A szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság igényt tart a Ciprus környéki vizek alatt található energiahordozók egy részére, azonban a nicosiai kormány nem hajlandó tárgyalni erről. Törökország elutasítja az ásványkincsek kiaknázását a kizárólag általa elismert, szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság hozzájárulása nélkül.
Törökország időközben olyan területeken kezdett el földgázkitermelést célzó fúrásokat végezni, amelyek Brüsszel szerint Ciprus kizárólagos gazdasági övezetéhez tartoznak. Törökország 2018 októberében indította útnak első fúróhajóját. A feltárások Görögország szerint görög felségvizeken zajlanak. Az Európai Unió állásfoglalása szerint ezek a kutatások sértik a nemzetközi jogot.
Az Európai Parlament (EP) a közelmúltban arra szólította fel Ankarát, hogy azonnal állítsa le „illegális fúrásait”, és egyúttal felkérte az uniós tagországok kormányait képviselő tanácsot, hogy álljon készen további célzott szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI
