NATO-n belüli konfliktust okoznak a ciprusi gázmezők

Washington aggódik Párizs katonai szerepvállalása miatt a Földközi-tengeren – jelentette ki Jonathan Hoffman, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szóvivője csütörtökön újságíróknak.

A Pentagon szerint aggasztó, hogy Franciaország a Földközi-tenger keleti térségében megerősítette katonai jelenlétét, arra hivatkozva, hogy támogatja Görögországot Törökországgal szemben, amely további gázkitermelést helyezett ott kilátásba. A sajtótájékoztatón a Pentagon szóvivője felhívta a figyelmet arra is, hogy „kicsi az együttműködés” Párizs és Ankara között.

„Franciaország és Törökország a NATO két rendkívül fontos tagja, és szeretnénk, hogy csökkenjen a feszültség közöttük” – fogalmazott Jonathan Hoffman.

Kiemelte, hogy Washington a további együttműködést szorgalmazza Párizs és Ankara között, s olyan megoldást tart kívánatosnak a vitájukra, amely „nem teszi szükségessé hadihajók és repülőgépek telepítését a Földközi-tengeren”.

Franciaország szerdán jelentette be, hogy két Rafale vadászbombázót és két Tonnerre helikopterhordozót küld a Földközi-tenger keleti térségébe „átmeneti időre”. A Párizs és Ankara közötti feszültség az elmúlt napokban éleződött ki, azt követően, hogy Athén megvádolta Ankarát: törvényellenes energetikai feltárásokat folytat görög felségvizeken. Az elmúlt években a Földközi-tenger keleti vidékein kiterjedt gázmezőket fedeztek fel.

  • Előzmények:

Párizs korábban elítélte a török légitámadásokat Irak területén, Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig „gyarmatosító törekvésekkel” vádolta meg Párizst libanoni szerepvállalása miatt.

Emmanuel Macron francia államfő arra hivatkozva jelentette be a vadászbombázók és a hadihajók telepítését, hogy így akarja „tiszteletben tartatni a nemzetközi jogot”. A francia elnök egyúttal tárgyalást szorgalmazott Athén és Ankara között, s Berlint is sürgette a közvetítésre. Csütörtökön Recep Tayyip Erdogan államfő be is jelentette, hogy telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »