Kínában reménytelen helyzetbe kerültek a vidéki “bevándorlók”

Kínában mintegy 280 millió vidékről a városba költözött munkavállaló él. A leginkább őket sújtotta a koronavírus-járvánnyal járó gazdasági válság, ráadásul a legtöbbüknek nem jár munkanélküliség-biztosítás, miközben a vezetést jobban érdekli, mi lesz a városiakkal.

Az első negyedévben a kínai gazdaság – évtizedek óta először – zsugorodott. A globális világjárvány bizonytalanságai miatt Kína úgy döntött, hogy idén nem tűz ki GDP-növekedési célt. (A kínai vezetés hagyományosan az éves parlamenti ülésszakon határozza meg a GDP-re vonatkozó, adott évi célszámokat, ám most a járvány következtében ez elmaradt. Erről ITT ÍRTUNK bővebben.)

Becslések szerint áprilisban 6 százalékos volt az országos munkanélküliségi ráta, elemzők azonban úgy gondolják, a valós arány ennél jóval magasabb lehet. A munkanélküliség kezelése Peking egyik legfontosabb prioritása, de míg a kormány szóban hangsúlyozza a vidéki “bevándorlók” támogatásának fontosságát, szakértők szerint valójában sokkal kevesebb figyelmet kapnak, mivel kevésbé valószínű, hogy politikai problémákat okozhatnak.

A kínai vezetés valódi prioritása éppen ezért a friss diplomások, valamint az elbocsátott városi munkavállalók helyzete, amely nagyobb aggodalommal tölti el őket. Utóbbiaknak például nagyobb valószínűséggel van jelzálogkölcsönük, ami által befolyásolhatják az ingatlanpiacot. És bár a munkavállalók hivatalosan még nem kezdtek tiltakozni a kialakult helyzet ellen, a közösségi médiában keringő felhívások alapján egyre növekszik az elégedetlenség.

A kormányzat már eddig is különféle fiskális intézkedésekkel igyekezett megsegíteni a járvány nyomán bajba került kínai gazdaságot. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a pénteken kiadott éves jelentésében pedig további segítséget ígért a kis- és középvállalkozások számára, amelyek a legtöbb munkahelyet generálják az országban. A kormány arra számít, hogy idén 9 millió új városi munkahely jön létre – 2013 óta ez a legalacsonyabb célszám.

A rendelkezések értelmében a vidékről érkezett munkavállalók számára egyenlő hozzáférést kellene biztosítani a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz, illetve rendszeres segélyt kellene nyújtani a számukra. Tényleges segítséget azonban mindeddig nem sokan kaptak.

Amint az élet normalizálódik, “a gazdaság is felvirágzik, és a vidékről érkezett munkavállalók jövedelme minden bizonnyal stabilizálódik” – hessegette el a kérdést a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság főtitkára vasárnap egy interjúban. Ugyanakkor hozzátette, hogy a legtöbb új állást a diplomások, valamint a fegyveres erők veteránjai fogják megkapni, amiből következik, hogy csak töredékük jut a vidéki munkavállalóknak.

Forrás: Reuters / Kitekintő