Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Először csökkent a Klaus Iohannis államfőt támogató, tavaly novemberben kormányra került jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága az utóbbi egy évben, a tavaly ősz óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) megítélése pedig először javult számottevően a tavalyi európai parlamenti választások óta – állapította meg a Hotnews.ro hírportál hétfőn, az IMAS közvélemény-kutató intézet friss felmérését ismertetve.
Az őszi kormányváltás és Klaus Iohannis államfő novemberi újraválasztása óta látványosan megerősödött PNL most az érvényes voksok 40,7 százalékát szerezné meg. Ez csaknem 7 százalékpontos visszaesés az egy hónappal korábbi méréshez képest, amikor úgy tűnt: a PNL-nek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatása is elegendő lenne a kormánytöbbséghez, ha most rendeznének parlamenti választást.
A legutóbbi felméréshez képest a magát szintén jobbközép alakulatként meghatározó, korrupcióellenes szólamokat hangoztató Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két és fél százalékot rontott, és most a voksok 10 százalékára számíthat.
A baloldalon ezzel szemben öt százalékponttal, 25,8 százalékra emelkedett az immár ellenzéki PSD támogatottsága és a – hónapok óta a választási küszöb alatt mért – volt koalíciós partnerük, a Calin Popescu Tariceanu vezette balliberális ALDE támogatottsága is több mint egy százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett.
A Victor Ponta volt kormányfő vezette baloldali Pro Romania – amelynek meghatározó szerepe volt az őszi kormányváltásban és amelynek népszerűsége a PSD ellenzékbe kerülése óta megfeleződött – szintén csaknem egy ponttal, 4,6 százalékra erősödött.
Az RMDSZ-t most 4,4 százalékon, tehát az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mérték. A regionális pártok képviselethez jutását azonban egy alternatív küszöb is segíti Romániában: azok a politikai alakulatok, amelyek legalább négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát, akkor is részt vesznek a mandátumok szavazatarányos elosztásában, ha országosan nem érték el az 5 százalékot.
A választói preferenciák balra tolódása egybeesett a kormányválsággal, amelyet éppen a PNL provokált ki annak érdekében, hogy az év végén esedékes választások előrehozásával mielőbb mandátumokra váltsa rekordmagas népszerűségét.
A mostani közvélemény-kutatás adatsorát február 11. és 28. között vették fel, abban az időszakban, amikor az alkotmánybíróság kimondta: Klaus Iohannis államfő nem adhatott volna a parlament által frissen megbuktatott Ludovic Orbannak újabb kormányalakítási megbízást, csak azért, hogy – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – jogalapot teremtsen magának a parlament feloszlatásához.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI
