The Washington Post: az USA-nak fogalma sincs, mit csinál Afganisztánban

Az afganisztáni háború ügyében az amerikai vezetők két évtizeden keresztül félrevezették a közvéleményt – állítja a The Washington Post című amerikai lap internetes kiadásában.

Az újság három évig tartó jogi csatározás után az információszabadságot biztosító törvény alapján kapta meg a háborúra vonatkozó bizalmas jelentéseket, interjúkat, feljegyzéseket. Ezekből az derült ki: a vezető politikusok – köztük George W. Bush és Barack Obama elnökök is – a nyilvánosság előtt azt hangoztatták, hogy Afganisztánban az amerikai erők “haladást értek el”, miközben tisztában voltak azzal, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz.

A több mint kétezer, korábban nem publikált dokumentum – feljegyzések és interjúk sora – sötét képet fest az amerikai politika afganisztáni tévedéseiről és kudarcairól, és egyértelművé vált az is, hogy ugyanazok a felelős politikai és katonai vezetők beszéltek a nyilvánosság előtt “haladásról” és “sikerekről”, akik a bizalmas jelentésekben sorra számoltak be a rossz lépésekről és a kudarcokról.

A dokumentumok között fellelhető több mint 400 interjúban a megkérdezettek nem fogták vissza kritikájukat. Douglas Lute tábornok például 2015-ben egy kormányzati belső eszmecsere során leszögezte:

egyszerűen nem tudtuk, hogy mit csinálunk, hiányoztak az alapvető ismereteink Afganisztánról”.

A tábornok a republikánus George W. Bush és a demokrata párti Barack Obama elnöksége idején is az afganisztáni háborúért felelős tanácsadó volt a Fehér Házban. Az említett eszmecserén így fogalmazott: “mivel is próbálkozunk mi ott? A legködösebb elképzeléseink sincsenek arról, hogy mibe fogtunk”.

Lute felidézte azt is, hogy 2015-ig több mint 2400 amerikai katona vesztette életét afgán földön. “Ha az amerikai nép tudná ennek a működési zavarnak a méreteit! (…) De ki fogja elmondani, hogy mindez hiábavaló volt?”.

Bagram, 2019. november 28.
Donald Trump amerikai elnök beszél Asraf Gáni afgán államfő (Traump balján) és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke (Gáni balján) jelenlétében a bagrami légi támaszponton szolgáló amerikai katonáknak, akiket a hálaadás ünnepének alkalmából keresett fel meglepetésszerű afganisztáni látogatása alatt, 2019. november 28-án.
MTI/AP/Alex Brandon

A Post által megszerzett egyik dokumentumban egy tisztségviselő, akit a Nemzetbiztonsági Tanács egyik munkatársaként azonosítottak, azt mondta: a Barack Obama által vezetett Fehér Ház a Pentagonnal egyetértésben azt jelentette be, hogy a 2009-ben végrehajtott csapatnövelés sikeres volt.

Marc Chretien, aki Afganisztán Hilmend tartományában az amerikai tengerészgyalogosok külügyi tanácsadója volt, az egyik interjúban arról beszélt: az afgánok tudatában voltak annak, hogy az amerikaiak csak átmenetileg tartózkodnak az országban, és ez meghatározta az amerikai katonák lehetőségeit is.

Úgy viselkedtünk, mint a gyarmattartók”

– fogalmazott 2017-ben Barnett Rubin, aki 2009 és 2013 között az amerikai külügyminisztérium afganisztáni és pakisztáni különmegbízottjának stratégiai tanácsadója volt. Elmondta azt is: az afgánok tudták, mennyi pénz ömlik az országba, “de tisztában voltak azzal, hogy ez nem tart a végtelenségig, és a lehető legnagyobb hasznot akarták kihozni maguknak úgy, hogy közben önmagukat ne sodorják veszélybe”. Rubin fantazmagóriának nevezte az amerikai elképzeléseket.

A The Washington Post szerint 2001 óta több mint 775 ezer amerikai katonát telepítettek Afganisztánba, sokan közülük nem egyszer járták meg a háborús övezetet. A Pentagon hivatalos adatai szerint 2300 katona halt meg és 20 589 sebesült meg.

A dokumentumokból kiderül az is, hogy az egymást követő amerikai kormányok kudarcot vallottak az afganisztáni korrupció megakadályozásában, vagy legalábbis a csökkentésében, és egy hozzáértő afgán hadsereg és rendőrség létrehozásában.

Washingtonban nem készült átfogó jelentés arról sem, hogy pontosan mennyit költött az Egyesült Államok erre a háborúra.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Brexit: az EU hajlik a kompromisszumra

Az Európai Unió hajlandó kompromisszumot kötni a bajba jutott Brexit-tárgyalások megmentése érdekében, enyhítve azt a követelését, miszerint Nagy-Britannia a jövőben vegye figyelembe az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat - közölték diplomáciai források a Reuters hírügynökséggel.

Read More »

A járvány a Ferrari eladásait is megfelezte

A járványügyi korlátozások és a termelés mintegy két hónapnyi leállítása miatt a felére csökkentek a Ferrari eladásai a második negyedévben, emellett közel megfeleződött az értékesítési árbevétele is, és töredékére esett a nyeresége. A gyártó - hétfőn közzétett mérlegbeszámolója szerint - emiatt kissé csökkentette éves eredmény-előrejelzését is.

Read More »

Piaci körkép: keskeny sávban ragadt a DAX

A DAX továbbra is a keskeny 12.300 és 12.500 pont közötti sávban mozog. Az index pénteken tett egy fals kitörést a kereskedési sáv alá, de gyorsan vissza is tért a sávon belülre. Jelenleg úgy tűnik, hogy addig ebben a szűk sávban marad, amíg nem érkezik egy nagyobb mozgást kiváltó hír.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás