A venezuelai ellenzékkel szimpatizál az új bolíviai vezetés

Jeanine Ánez, Bolívia átmeneti elnöke csütörtökön elismerte Juan Guaidót Venezuela ideiglenes elnökeként – közölte Roxana Lizárraga bolíviai kommunikációs miniszter.

Hírügynökségek megjegyezték, hogy jelentős politikai irányváltásról van szó, hiszen a külföldre menekült Evo Morales korábbi bolíviai elnök a hivatalban lévő Nicolás Maduro venezuelai államfő szövetségese volt a venezuelai ellenzéket vezető Guaidóval szemben.

Evo Morales, aki 2006 óta állt az ország élén, vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Lemondása után Mexikóban kért és kapott menedéket, de szerdán bejelentette, hogy kész a lehető leghamarabb hazatérni. Jeanine Ánez, aki a felsőház egyik ellenzéki alelnökének tisztségét látta el, kedden nyilvánította magát Bolívia ideiglenes államfőjévé. Maduro államcsínyként értékelte a bolíviai fejleményeket.

A bolíviai alkotmány értelmében Áneznek most ki kell neveznie kormánya tagjait, és 90 napon belül új választásokat kell tartania. A politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: Evo Morales nem indulhat a következő elnökválasztáson, majd hozzátette, hogy Álvaro Garcíát, Morales volt alelnökét is kizárták a lehetséges elnökjelöltek sorából.

Az önmagát januárban Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánító Juan Guaidó ellenzéki vezetőt mintegy ötven ország ismerte el Venezuela ideiglenes elnökének – köztük az elsők között az Egyesült Államok -, míg más országok, például Oroszország és Kína továbbra is Madurót tartják a latin-amerikai ország törvényes vezetőjének. Bolívia eddig Maduró mellett állt, a kubai és a nicaraguai baloldali kormányokkal.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/APA/AFP/Reuters

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »