Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Helyi idő szerint kedden Bolívia ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát a La Paz-i szenátusban a felsőház egyik ellenzéki alelnöke, Jeanine Ánez.
Ánez az alkotmányra hivatkozva jelentette be, hogy átmenetileg az ország élére áll. Az alaptörvény értelmében az elnök és az alelnök lemondása vagy megbízatásának egyéb okbóli megszűnése esetén a szenátus elnöke vagy a képviselőház elnöke látja el az államfői feladatokat, ám vasárnap mindannyian lemondtak posztjukról.
A politikus azután közölte, hogy ideiglenes államfő lesz, hogy a parlament mindkét háza – határozatképtelenség miatt – képtelenné vált arra, hogy kijelölje a vasárnap lemondott Evo Morales ideiglenes utódját.
Az immár Mexikóban lévő Morales szerint Ánez bejelentése puccsal ér fel. „A történelem legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa történt. Egy jobboldali puccsista szenátor a szenátus elnökévé, majd az ország ideiglenes elnökévé kiáltja ki magát törvényhozási határozatképesség nélkül, miközben cinkosai veszik körbe, és a népet elnyomó hadsereg és rendőrség az irányítása alatt áll” – írta a Twitteren az ex-államfő.
La Paz, 2019. november 12.
Az ajmara indián Evo Morales lemondott bolíviai elnök támogatói kezükben az andoki őslakosok zászlajával, a wiphalával vonulnak La Pazban 2019. november 12-én.
MTI/AP/Natacha Pisarenko
A baloldali Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról, miután a választásokat követő három hétben véres tüntetések söpörtek végig az országon, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről, mert az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokat és potenciális csalást észlelt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt.
Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén, ő volt az ország első őslakos államfője.
Forrás: MTI/AFP/Reuters/dpa
