Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Egy kis finn falucska nagy lépést tett a népességcsökkenés problémájának megoldására: fizet a polgárainak, hogy vállaljanak gyereket. Kérdés, hogy a pénz önmagában elegendő-e a változáshoz?
2012-ben Lestijärvi rájött, hogy nagy gondban van: a vidéki faluban mindössze egyetlen gyermek született az előző évben, ami azt jelentette, hogy lakosságát egyre csökkenő – sőt, szinte nem létező – születési ráta fenyegeti.
“Mindig odafigyeltünk arra, hogy hány csecsemő születése várható a következő évben. Amikor tehát észrevettük, hogy tényleg csak egyetlen baba született, az azonnali hidegzuhany volt mindenki számára” – magyarázza Paula Jokela, a falu egyik tanára.
Finnország szárazföldi részének második legkisebb településeként Lestijärvi radikális intézkedést hozott a csökkenő népesség megállítása érdekében: fizet a polgárainak, hogy gyermekeket vállaljanak, mégpedig 10 000 eurót csecsemőnként, amit 10 év alatt kap meg a család. Hét év telt el az intézkedés bevezetése óta, nézzük, hogy áll most a helyzet.
A csak “bababónuszként” emlegetett kezdeményezés elindítása óta közel 60 gyermek született a faluban, ami nagy előrelépésnek mondható az ezt megelőző hét évhez képest, amikor is összesen 38 gyermek született. A babák számának növekedése tehát új lendületet jelent a kevesebb, mint 800 lelket számláló kis település számára.
Forrás: Finn Statisztikai Hivatal / Wikipédia
A bababónusz egyik kedvezményezettjei, Jukka-Pekka Tuikka és felesége, Janika vállalkozóként dolgoznak a mezőgazdasági iparban. Második lányuk, Janette 2013-ban született. “Eleve terveztünk második gyermeket, és mivel egyre idősebbek lettünk, nem mondhatom, hogy a pénz tényleg befolyásolta volna a döntésünket”– mondja Tuikka.
A férfi ugyanakkor mégis fontos ösztönzőnek tartja az intézkedést, amely rámutat, hogy a helyi vezetők érdekeltek abban, hogy segítő kezet nyújtsanak a családoknak. Tuikka családja az eddig kiutalt 6000 euró nagy részét megtakarította, mondván a jövőben mindegyikük számára jól fog jönni ez a pénz.
Mára több finn városban is bevezettek hasonló kedvezményeket, ezek értéke pár száztól tízezer euróig terjed. Finnország nemzeti születési rátája azonban – a helyi ösztönzők ellenére is – csökkenőben van. Mint sok más európai országban, az elmúlt évtizedben itt is drasztikusan esett a termékenységi ráta: 2018-ban 1,4-ben állapították meg, ami rekord alacsonynak számít. Az ezt megelőző évtizedben ez az átlag még 1,85 volt, ami már akkor sem volt elegendő a népesség számának szinten tartásához, lévén ehhez 2,1-es ráta szükséges.
Finnországban számos családellátási program működik – köztük a világhírű baba-doboz kezdőkészlettel a várandós családok számára, a gyermekenként körülbelül 100 eurós havi járadékkal, valamint a kilenc hónapig tartó megosztott szülői szabadsággal (70 százalékos fizetéssel).
De annak ellenére, hogy itt több állami pénzt költenek a családok ellátására, mint amennyi az EU-s átlag, Ritva Nätkin, a Tampere Egyetem társadalomtudományi professzora úgy véli, hogy a finn családpolitikák elmaradnak a többi skandináv országétól, például Svédországétól, ahol még ennél is nagylelkűbb szülési szabadság a jellemző. A szakértő a csökkenő születési ráta okaként olyan pénzügyi rendelkezéseket említ, mint a gyermek után járó ellátások és a gyermekek otthoni ápolási támogatása – amelyek értéke vagy nem növekedett az évek során, vagy még csökkentették is -, valamint a gazdasági és éghajlati bizonytalanságok.
A pénz önmagában nem ösztönző
Tehát akkor Lestijärvi politikája, miszerint fizet a születendő gyermekek után, hatékony módja a születési arány fellendítésének?
Nätkin szerint a családok számára nyújtott pénzügyi ösztönzők erősítése minden bizonnyal hozzájárul a ráta növeléséhez. Elmondása szerint azonban nem valószínű, hogy önmagában ez felpörgetné a születések számát, főleg azért, mert az emberek gyermekvállaláshoz való hozzáállása jelentősen változott az elmúlt években.
A Lestijärviben élő Tuikka úgy véli, hogy a bababónusz pozitív hatással volt egyes lakosok gyermekvállalási döntéseire, ám szintén kételkedik abban, hogy az intézkedés önmagában elegendő. “Ennél szembetűnőbb hatás, hogy a családok a támogatás miatt a faluban maradnak ahelyett, hogy elköltöznének” – tette hozzá.
“A harmadik baby boom”
A helyzet némileg más a Finn-öbölben, ahol Észtország nemzetének sikerült javítania a születési arányt az elmúlt másfél évtizedben. A fellendülés itt mindenképpen – legalábbis bizonyos mértékig – a családpolitikát érintő kormányzati döntéseknek tulajdonítható; legfőképpen a nagycsaládoknak nyújtott fokozott pénzügyi támogatásnak – 2017 óta egy háromgyermekes észt család összességében 520 euró támogatást kap havonta az államtól.
Figyelembe véve Észtország viszonylag megfizethető megélhetési költségeit és alacsony átlagjövedelmét, ez a támogatás minden bizonnyal nagylelkű pénzügyi segítséget jelent. És úgy tűnik, hogy a program működik: a 2000-es évek elején tapasztalt 1,32-ről a termékenységi ráta 1,67-re nőtt 2018-ra.
Allan Puur, a tallinni egyetem demográfiával foglalkozó professzora megerősíti, hogy a pénzügyi ösztönzőknek látszólag pozitív hatása volt. Külön kiemeli a 2017-ben bevezetett támogatások sikerét, amely a csak “harmadik baby boom”-ként emlegetett jelenséghez vezetett.
A történet azonban nem csak ennyi. Puur emellett megemlíti a mindenki számára elérhető, megfizethető állami óvodákat, valamint Észtország viszonylag stabil gazdasági növekedését, mint olyan tényezőket, amelyek pozitívan befolyásolták a születési rátát. Más szóval: bár tény, hogy a pénzügyi ösztönzők biztosítják az alapot a születési ráta növekedésének fenntartásához, az általánosabb gazdasági tényezők szintén jelentős szerepet játszanak.
A francia modell
Laurent Toulemon, a Francia Demográfiai Intézet vezető kutatója úgy gondolja, hogy a családok hozzáállása is számít. Franciaországban a lakosok tudják, hogy az állam szereti a családokat, és bíznak abban, hogy ezért a kormány pénzügyi segítséget nyújt nekik. Noha a születési ráta kissé csökkent az elmúlt négy évben, továbbra is Franciaországban a legmagasabb az EU-ban – 2018-ban 1,84 volt.
Franciaország stabil nemzet-párti politikájáról, valamint arról ismert, hogy több állami pénzt költ a családokra, mint bármely más OECD-ország. Különféle típusú juttatásokat és segélyeket nyújt, ideértve a körülbelül 950 eurós “szülési támogatást”, amelyet havi szintű, a gyermekek után járó járandóság és változatos családi támogatások követnek – ezek összege pedig általában egyenes arányban növekszik a gyermekek számával. A francia családok emellett jelentős adókedvezményekben részesülnek.
Mégis, Toulemon szerint nem a pénzügyi támogatás az oka Franciaország kivételes születési rátájának. “Vannak más tényezők, amelyek szintén nagy szerepet játszanak: például az erős, pozitív francia érzelmek a családalapítás mellett, valamint a gyermektelenség és az egygyermekes családok ellen” – magyarázza.
Mindezek alapján bizton állítható, hogy a születési ráta növekedésének ösztönzése inkább a társadalmi hozzáállás, a családot támogató politikák és a pénzügyi támogatás összetett kombinációjának kérdése.
- Kapcsolódó cikkeink:
Egy pozitív példa Olaszországból
Egy érdekes olaszországi esettanulmány megmutatja, hogy ezen tényezők “tökéletes együttállása” igenis változást hozhat.
Olaszországban a születési ráta évtizedek óta alacsony, ráadásul évek óta csökken. 2018-ban új negatív rekordot ért el: mindössze 1,3 körül mozgott. Van azonban egy olasz tartomány, amely megcáfolni látszik ezt a tendenciát: a Svájccal és Ausztriával határos, észak-olaszországi Bolzano születési rátája 1,67, ami magasabb, mint az uniós átlag (1,6).
A Dél-Tirol néven is emlegetett tartomány autonóm státusszal és nagyobb szabadsággal rendelkezik saját politikájának meghatározásában. Az itteni családpolitika nagylelkűbb, mint Olaszországban, az itt élő családok több pénzügyi támogatást kapnak. Az egy gyermek után járó havi támogatás körülbelül 200 euró, ami több mint a nemzeti szint kétszerese. Emellett az alacsony jövedelműek külön támogatásokban részesülnek.
“Bolzano azonban a családbarát szolgáltatások, például a gyermekgondozás terén is messze lekörözi a többi olasz területet” – fejti ki Mirco Tonin, a Bolzanói Szabadegyetem gazdaságpolitika-professzora. Másutt Olaszországban gyakran a nagyszülőket bízzák meg a kisgyermekek gondozásával, míg Bolzanóban könnyen lehet találni helyi gyermekgondozási létesítményeket.
Tonin szerint is hasznos a családoknak nyújtott erősebb pénzügyi támogatás, ám úgy gondolja, hogy Bolzano magasabb születési arányának kulcsa a nők munkaerőpiaci részvétele. Itt ugyanis a 20–64 év közötti nők 73 százaléka dolgozik – szemben az országos 53 százalékos átlaggal (a déli területeken továbbra is rendkívül konzervatív hozzáállás a jellemző a nemi szerepeket illetően). Bolzano munkaadói – ideértve az állami szektort is – rugalmas munkaidőt, részmunkaidőt és távmunkát biztosítanak, megkönnyítve a nők számára az anyaság és a munka összeegyeztetését.
Ahogy Európa népessége folyamatosan és egyre drasztikusabb mértékben csökken, sok faluban és nagyvárosban indítanak a születési ráta növelésére irányuló programokat. Bolzano helyzete azonban rámutat, hogy ennek nem létezik könnyű módja, átfogó megoldásra van szükség.
Forrás: BBC / Kitekintő
