A világban már több nagyszülő van, mint unoka

Az ENSZ adatai szerint a történelem során először több idős ember él a világon, mint kisgyermek. Nézzük meg, mit is jelent ez a világ társadalmai számára.

Az ENSZ legfrissebb számai alapján 2018 végén a 65 év felettiek száma meghaladta az 5 éven aluli gyermekekét: jelenleg mintegy 705 millió 65 év feletti ember él a földön, míg a 0-4 évesek száma körülbelül 680 millió.

Szélesedő szakadék

Ha folytatódik a jelenlegi tendencia, 2050-re ez a különbség odáig nő, hogy minden 0-4 éves gyermekre több, mint két 65 év feletti idős ember fog jutni.

Ez a szélesedő szakadék csak megerősíti azt, amit a demográfusok már évtizedek óta szajkóznak: nevezetesen, hogy a legtöbb országban egyre hosszabb ideig élnek az emberek, és nem vállalnak elég gyereket.

Nincs elég “érkező”

Christopher Murray, az Institute for Health Metrics and Evaluation igazgatójának elmondása szerint a kialakult helyzet nagyon megnehezíti a globális társadalom fenntartását. A szakértő egy 2018-as tanulmányában azt is kifejti, hogy a világ országainak fele egyfajta töréssel szembesül: egyszerűen nem születik elég gyermek a népességszám fenntartásához.

“Bele sem merek gondolni az összes társadalmi és gazdasági következménybe, amit az okozhat, hogy több nagyszülő van a világon, mint unoka” – tette hozzá.

A Világbank adatai szerint 1960-ban a termékenységi ráta igen magas volt: az egy nőre jutó gyermekek száma 5 volt. Alig 60 évvel később ez az arány már csak 2,4. Ha pedig alacsonyabb lesz, mint 2,1, az azt jelenti, hogy a teljes népesség előbb stagnálni, végül pedig csökkenni kezd. (Erről itt írtunk bővebben: Egyelőre nem robban fel a népességbomba).

Mindemellett a társadalmi-gazdasági fejlődés hatására az átlagéletkor is jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben: míg 1960-ban az emberek egy kicsit több mint 52 évet éltek, az átlagéletkor 2017-ben elérte a 72 évet. Ez azt jelenti, hogy mindannyian hosszabb ideig élünk, és lévén egyre több erőforrásra van szükségünk, amikor öregszünk, egyre nagyobb nyomás nehezedik az olyan területekre, mint a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek.

Öregedő társadalom

A fejlett országokban sürgetőbb az idősödő népesség problémája. Az alacsonyabb születési rátának számos oka van – és ezek többnyire a gazdasági jóléthez köthetők: a gyermekhalandóság alacsonyabb, a születésszabályozás könnyen hozzáférhető, míg a gyermeknevelés viszonylag drága. Ezekben az országokban a nők ráadásul gyakran viszonylag későn vállalnak gyermeket, és éppen ezért sokan csak egyet.

A jobb életszínvonal azt jelenti, hogy az emberek tovább élnek ezekben az országokban. Jó példa erre Japán, ahol a várható élettartam közel 84 év (a világon ez a legmagasabb), és ahol a 65 év felettiek a teljes népesség 27 százalékát tették ki 2018-ban. Az öt év alatti népesség aránya ezzel szemben 3,85 százalék volt.

Ez a kettős kihívás évtizedek óta aggasztja a japán hatóságokat, és éppen ezért tavaly a kormány bejelentette, hogy a nyugdíjkorhatár 65 évről 70 évre emelkedik. Emellett – bár a világ harmadik legnagyobb gazdasága hagyományosan elzárkózott a külföldi munkavállalók fogadásától – a szakmunkaerő-hiány fokozódása miatt úgy döntött, hogy megnyitja munkaerőpiacát a vendégmunkások előtt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A gyermekek száma vs. az életminőség

Az afrikai országokban mindmáig rendkívül magas a termékenységi ráta: Nigerben, a világ legtermékenyebb országában egy nő átlagosan 7,2 gyermeknek adott életet 2017-ben. Ugyanakkor ugyanezekben a nemzetekben a legmagasabb a gyermekhalandóság aránya is – Nigerben 1000 gyermekből 85 nem éli meg a felnőttkort.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Helyettesítési ráta

A demográfusok szerint a “varázsszám” a 2,1: ez az úgynevezett helyettesítési mutató, ami ahhoz lenne szükséges, hogy hosszú távú népességstabilitásról beszélhessünk. Azonban a legfrissebb ENSZ-adatok azt mutatják, hogy ez a világ országainak csak egy kicsit több mint felénél (113) figyelhető meg.

A kutatók emellett arra is rámutatnak, hogy a magasabb gyermekhalálozással és alacsonyabb várható élettartammal rendelkező országoknak 2,3 termékenységi rátát kellene produkálniuk, ez azonban jelenleg csak 99 nemzet esetében igaz.

A  globális népességnövekedés ellenére a születések számának csökkenése miatt várhatóan sok országban megcsappan a népesség. Az egyik legszélsőségesebb eset Oroszország: az 1,75-ös termékenységi ráta miatt a következő évtizedekben drasztikusan csökken majd az orosz népesség (az ENSZ prognózisa szerint a jelenlegi 143 millióról 2050-re 132 millióra apad).

Gazdasági hatás

A csökkenő és öregedő népesség miatt kevesebb a foglalkoztatható munkaerő, ami viszont a gazdasági termelékenység csökkenéséhez vezethet, ezáltal pedig akadozhat a növekedés.

“A demográfia hatással van életünk minden egyes aspektusára – elég csak kinézni az ablakon: az emberekre az utcán, a házakra, a forgalomra, a fogyasztásra. Mindezt a demográfia vezérli” – fogalmazott George Leeson, az Oxford Institute of Population Ageing igazgatója.

A nagy kérdés, hogy vajon a technológia segíthet-e enyhíteni az öregedő népesség gazdasági hatásait?

A robotok oldhatják meg Japán munkaerő-problémáját

Politika

Abban egyetértés van, hogy a kormányoknak cselekedniük kell annak érdekében, hogy megszüntessék ezt az “öregedési időzített bombát”. És meg kell hagyni, próbálkoznak is.

Kína például 2015-ben felülvizsgálta évtizedeken át alkalmazott “egyke-politikáját”, ekkortól ugyanis lehetővé tették két gyermek vállalását családonként, mindenféle büntetőintézkedés nélkül. 2018-ban pedig meglebegtették, hogy nemsokára mindennemű korlátozást feloldanak az egy családban engedélyezett gyermekek számára vonatkozóan (az erről szóló bejelentés idén várható).

A korlátozások enyhítése azonban mindeddig nem segített: Kína 2018-ban 15,2 millió születést regisztrált, ami az elmúlt 60 év legalacsonyabbja.

Idősebb és erősebb

A népességszakértők arra figyelmeztetnek, hogy az idősek egészségét támogató politika döntő szerepet játszik majd az öregedő társadalom hatásainak enyhítésében. Az érvelés szerint az egészségesebb emberek képesek hosszabb ideig és több energiával dolgozni, ami alacsonyabb egészségügyi költségekhez vezet.

A nők szerepe

Emellett fontos lenne egy diverzifikáltabb munkaerő, különösen a nemek tekintetében: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint a nők munkaerőpiaci részvételi aránya 2018-ban 48,5 százalék volt, ami több mint 25 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál.

“A nők magasabb részvételi aránya a munkaerőpiacon kevesebb növekedési visszaesést jelent. Több női munkavállaló nemcsak rugalmasabbá teszi a gazdaságot a kedvezőtlen gazdasági sokkokkal szemben, hanem ráadásul erőteljes szegénység-ellenes eszköz” – magyarázza Ekkehard Ernst, az ILO közgazdásza.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: BBC / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás