Előrehozott választást hozott Észak-Macedóniában az EU döntésképtelensége

Április 12-én előrehozott parlamenti választást tartanak Észak-Macedóniában – ebben állapodtak meg a legnagyobb politikai pártok vezetői vasárnap este.

Az előrehozott választást Zoran Zaev miniszterelnök javasolta, miután az Európai Unió ismét elhalasztotta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval. Az észak-macedón kormányfő hatalmas történelmi hibának nevezte az uniós döntést, amelyet főként Franciaország ellenkezése miatt hoztak meg.

Az uniós bővítés 2013-ban rekedt meg, Horvátország csatlakozása után egyetlen államnak sem sikerült gyors tárgyalásokat folytatnia az EU-val – Brüsszel főként az Európát érintő migrációs hullám és a Brexit körüli gondok miatt háttérbe szorította a csatlakozási tárgyalásokat. A becslések szerint a következő bővítésre 2025 előtt nem lehet számítani.

Vasárnap késő délután Sztevo Pendarovszki észak-macedón államfő kérésére összegyűltek a parlamenti pártok vezetői, hogy megtárgyalják a kormányfő javaslatát. Végül abban állapodtak meg, hogy a rendes négyéves megbízatási idő lejárta előtt nyolc hónappal, áprilisban tartsanak parlamenti választást a nyugat-balkáni országban.

A találkozó után Pendarovszki kijelentette: a pártok vezetői egyetértettek abban, hogy az uniós döntés ellenére sem térnek le az európai útról, és az ország stratégiai célja továbbra is az európai integráció.

A megállapodás és a törvények értelmében Zoran Zaev januárban lemond a miniszterelnöki tisztségről, hogy az államfő kiírhassa az előrehozott választást. Az áprilisig terjedő időszakban szakértői kormány irányítja majd Észak-Macedóniát. A vasárnapi találkozó után a kormányfő reményének adott hangot, hogy az állampolgárok április 12-én bölcsen döntenek, és kijelölik azt az utat, amelyen szerintük a politikusoknak irányítaniuk kell az országot.

Zoran Zaev legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének reményében a nyugat-balkáni ország megbékélt Görögországgal, és a nevét is Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta, így a brüsszeli döntést a kormány csalódásként élte meg.

A NATO-csatlakozási tárgyalások azonban nem rekedtek meg, a 29 NATO-tagország közül 20 már ratifikálta a csatlakozásról szóló dokumentumot, így a jövő évben Észak-Macedónia már teljes jogú NATO-taggá válhat.

Albánia és Észak-Macedónia egyelőre nem lehet EU-tag

Karnyújtásnyira Észak-Macedónia NATO-csatlakozása

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »