Albánia és Észak-Macedónia egyelőre nem lehet EU-tag

Az Európai Unió tagállamainak nem sikerült megegyezésre jutniuk Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről – közölte Tytti Tuppurainen, az unió soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere Luxembourgban, az általános európai ügyekkel foglalkozó tanács keddi üléséről tartott esti sajtótájékoztatóján.

A finn politikus tájékoztatása szerint a döntést illetően nem volt egyetértés a tagállamok között, bár „túlnyomó többségük” támogatta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Hozzátette, hogy egyetlen ország képviselője sem mondott egyértelmű nemet a bővítésre, ugyanakkor megjegyezte, hogy Franciaország a 2018 júniusában rögzített kritériumoknak való megfelelést kéri a jelöltektől.

Az Albániával és Észak-Macedóniával tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdése az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozójának témái közé került – közölte Tuppurainen.

Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos a sajtótájékoztatón elmondta: a bővítés ügye a csatlakozni kívánó országok érdemein alapul, ők pedig teljesítették az unió által támasztott feltételeket. Az EU-nak ez esetben teljesíteni kell az ígéretét, ezt azonban nem tette meg, ezért „a találkozó nem tartozik az unió dicsőséges pillanatai közé” – fogalmazott. Nem kétséges, hogy egy további halasztás rontja az EU hitelességét a Nyugat-Balkánon, valamint azon törekvésének sikerét, hogy erősebb globális szereplővé váljon a térségben – tette hozzá. Az osztrák biztos reményét fejezte ki, hogy az uniós tagországok vezetői „orvosolják” a helyzetet, mégpedig azáltal, hogy úgy Szkopjének, mint Tiranának még ezen a héten zöld jelzést adnak.

Michael Roth német európai ügyekért felelős államtitkár úgy nyilatkozott: nagyon csalódott, amiért az unió nem tarja be azon vállalását, amelyet már olyan sokszor megígért. A német politikus aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a halasztás „politikai vákuumot” okozhat a térségben, amelyet más nagyhatalmak tölthetnek majd ki.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A tárgyalások részleteit ismerő források szerint Franciaország hevesen ellenállt annak, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával. Párizs úgy vélekedett, hogy az országnak még számos reformot végre kell hajtania.

Mint közölték, a csatlakozási tárgyalások megkezdését támogató országok szerint „a franciák a tűzzel játszanak”, ugyanis a halasztás veszélyeztetheti a régió stabilitását. Diplomaták szerint Észak-Macedónia számos reformot végrehajtott már az EU kérése alapján – ideértve az ország nevének megváltoztatását annak érdekében, hogy véget vessen az évtizedes vitának a szomszédos Görögországgal.

„Reméljük, hogy Franciaország végül, egyetértve az európai törekvésekkel, csatlakozik a csatlakozást támogatókhoz Észak-Macedónia ügyében. A tét az EU bővítési politikájának és a Balkán európai perspektívájának megmentése” – fogalmazott egy uniós tisztviselő.

Az Albániáról folytatott vita esetében Franciaországon kívül más országok – köztük Hollandia és Dánia – is szkeptikusnak mutatkozott, mégpedig az ország belpolitikai instabilitása, a szervezett bűnözés, illetve bizonyos reformok elmulasztása miatt.

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »