Szíria: Trump tűzszünetet akar, de a konfliktus egyre csak fokozódik

Donald Trump amerikai elnök arra utasította az amerikai külügyminisztériumot, hogy próbáljon meg tűzszüneti megállapodást tető alá hozni Törökország és a szíriai kurdok között, hogy véget lehessen vetni az északkelet-szíriai török offenzívának – közölte helyi idő szerint csütörtökön egy neve mellőzését kérő magas rangú amerikai illetékes.

Nem sokkal korábban Trump a Twitteren azt írta, hogy az Egyesült Államoknak három lehetősége van: 

  • több ezer katonát küld a térségbe, és katonai úton tesz rendet,
  • „keményen odacsap” Törökországnak, mégpedig pénzügyi úton és szankciókkal,
  • vagy közvetítő szerepet vállal, hogy Törökország és a kurdok meg tudjanak állapodni.

„Az elnök azzal bízott meg, hogy derítsük ki, van-e közös nevező, hogy tűzszünetet lehet-e kötni” – tudatta a fent említett diplomata. Elárulta ugyanakkor, hogy a korábbi egyeztetéseken Törökország az Egyesült Államok minden kompromisszumos javaslatát elutasította, és ragaszkodott ahhoz, hogy megtámadja a kurd milíciákat. Az illetékes szerint Törökország nagyon nagy hibát követ el ezzel, mert veszélybe sodorja a terrorizmus elleni harcot a térségben. „Mindent megteszünk, hogy ezt a dolgot leállítsuk” – húzta alá a diplomata.

Maga Trump újságíróknak nyilatkozva csütörtökön reményét fejezte ki, hogy Washington közvetíthet Ankara és a kurdok között, és azt üzente Törökországnak, hogy „lazítson”.

A külügyminisztérium név nélkül nyilatkozó forrása azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak módjában áll megbüntetnie Törökországot, ha Ankara embertelen és aránytalan módon lép fel a civilekkel szemben. Így ítélnék meg, ha etnikai tisztogatást hajtanának végre, vagy válogatás nélkül lőnének lakott területekre tüzérséggel, harci repülőkkel vagy más módon, ám egyelőre ez nem fordult elő „jelentős mértékben”.

  • Előzmények
Törökország szerdán indított offenzívát Szíria északkeleti részén az általa terroristának tekintett kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) visszaszorítására, amely a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű szervezet gerincét képezi, és amely az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló nyugati szövetség leghatékonyabb helyi szövetségese.

Az offenzívát az előzte meg, hogy Donald Trump amerikai elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnapi telefonbeszélgetését követően a Fehér Ház tudatta, hogy nem támogatja a török beavatkozást, de nem is fog közbeavatkozni, ha megindul az offenzíva, és a térségben lévő amerikai katonákat elkezdték kivonni a szíriai-török határ térségéből.

Törökország nem fél az esetleges szankcióktól

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtök este kijelentette, hogy „nem lesz semmi” abból a kétpárti megállapodással született amerikai törvényjavaslatból, amely büntetőintézkedéseket vezetne be Törökország politikai vezetésével és gazdaságával szemben az Egyesült Államok szíriai szövetségese ellen indított hadművelet miatt.

Ankara a délkelet-törökországi kurd szakadár fegyveresekkel egyenrangú terrorszervezetnek tartja az YPG-t, amelyet Washington az utóbbi években – Törökország folyamatos bírálata ellenére – kiképzett és modern fegyverekkel látott el az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott harcában. Cavusoglu a CNN Türk török hírtelevíziónak adott interjúban leszögezte: Ankara nemzetbiztonsági ügyekben nem engedhet.

Az amerikai törvénytervezet, amelyet Lindsey Graham republikánus és Chris Van Hollen demokrata párti szenátor vezetésével dolgoztak ki, befagyasztaná török vezető politikusok – köztük Recep Tayyip Erdogan elnök és Cavusoglu – esetleges amerikai javait, vízumkorlátozásokat vezetne be török kormányzati tisztségviselőkkel szemben, illetve szankcionálná az ország hadi és energetikai szektorát. Cavusoglu szerint Graham „olyan ember, aki egyik szavával ellentmond a másiknak”.

A török külügyminiszter egyúttal bejelentette, hogy a szerdán indított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében a török hadsereg nem tervez mélyebbre hatolni Északkelet-Szíriában, mint 30 kilométer. A török védelmi minisztérium csütörtök este közölte, hogy a katonai beavatkozás keretében eddig 174 terroristát „semlegesítettek”.

Az offenzíva szerda délután a tüzérség és a légierő csapásméréseivel kezdődött meg a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél, ahol a török szárazföldi alakulatok késő este lépték át a határt. Az Anadolu török állami hírügynökség csütörtök este azt jelentette, hogy a hadsereg a törökbarát szíriai ellenzéki fegyveresek támogatásával eddig 11 határ menti falut vont ellenőrzése alá. Juszuf Hamúd, a felkelők szóvivője pedig azt is közölte: már bekerítették Rász-el-Áint és Tell-Abjadot.

Szíriai konfliktus: Törökország már a szárazföldön is támad

Mozgósításba kezdtek a kurd hatóságok Szíriában

Akcakale, 2019. október 10.
Török páncélozott harci járművek tartanak Észak-Szíria felé a délkelet-törökországi Sanliurfa tartomány Akcakale településén 2019. október 10-én. Előző nap megkezdődött a török hadsereg és szíriai szövetségeseinek közös, Béke Forrása fedőnevű hadművelete Északkelet-Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet ellen. Törökország biztonsági övezetet akar létrehozni Szíria északi részén, ahová át tudná helyezni az országban lévő több mint három és fél millió szíriai menekült jelentős részét.
MTI/EPA

Az ENSZ BT öt európai tagja a hadművelet leállítását követelte

A török katonai művelet leállítását követelte közös nyilatkozatban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt európai tagja csütörtökön. A szervezet – zárt ajtók mögött – rendkívüli ülést tartott a nap folyamán a török beavatkozás ügyében. Az ülés összehívását Németország kezdeményezte a testület európai tagjainak nevében.

„Az újabb fegyveres összecsapások Szíria északkeleti részében veszélybe sodorják a teljes régió stabilitását, újabb szenvedést és további üldöztetéseket hoznak a civilekre, továbbá növelik a menekültek számát Szíriában és a térségben” – hangsúlyozta állásfoglalásában az ENSZ BT-tag Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Németország, Belgium és Lengyelország.

Az ENSZ BT ülését megelőzően Jürgen Schulz, Németország ENSZ-nagykövetének helyettese leszögezte, hogy Berlin a lehető leghatározottabb módon elítéli a török katonai műveletet. „Úgy véljük, ez az offenzíva a teljes régió destabilizálódásához és az Iszlám Állam terrorszervezet megerősödéséhez fog vezetni” – emelte ki Schulz. Hozzátette: a katonai művelet helyett a politikai rendezési folyamatot kell előnyben részesíteni. „A török offenzíva egyúttal humanitárius katasztrófával és egy újabb menekültáradat megindulásának veszélyével fenyeget” – hangsúlyozta a német diplomata.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: MTI/AFP/Reuters/dpa

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »