Donald Trump amerikai elnök arra utasította az amerikai külügyminisztériumot, hogy próbáljon meg tűzszüneti megállapodást tető alá hozni Törökország és a szíriai kurdok között, hogy véget lehessen vetni az északkelet-szíriai török offenzívának – közölte helyi idő szerint csütörtökön egy neve mellőzését kérő magas rangú amerikai illetékes.
Nem sokkal korábban Trump a Twitteren azt írta, hogy az Egyesült Államoknak három lehetősége van:
- több ezer katonát küld a térségbe, és katonai úton tesz rendet,
- „keményen odacsap” Törökországnak, mégpedig pénzügyi úton és szankciókkal,
- vagy közvetítő szerepet vállal, hogy Törökország és a kurdok meg tudjanak állapodni.
„Az elnök azzal bízott meg, hogy derítsük ki, van-e közös nevező, hogy tűzszünetet lehet-e kötni” – tudatta a fent említett diplomata. Elárulta ugyanakkor, hogy a korábbi egyeztetéseken Törökország az Egyesült Államok minden kompromisszumos javaslatát elutasította, és ragaszkodott ahhoz, hogy megtámadja a kurd milíciákat. Az illetékes szerint Törökország nagyon nagy hibát követ el ezzel, mert veszélybe sodorja a terrorizmus elleni harcot a térségben. „Mindent megteszünk, hogy ezt a dolgot leállítsuk” – húzta alá a diplomata.
Maga Trump újságíróknak nyilatkozva csütörtökön reményét fejezte ki, hogy Washington közvetíthet Ankara és a kurdok között, és azt üzente Törökországnak, hogy „lazítson”.
A külügyminisztérium név nélkül nyilatkozó forrása azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak módjában áll megbüntetnie Törökországot, ha Ankara embertelen és aránytalan módon lép fel a civilekkel szemben. Így ítélnék meg, ha etnikai tisztogatást hajtanának végre, vagy válogatás nélkül lőnének lakott területekre tüzérséggel, harci repülőkkel vagy más módon, ám egyelőre ez nem fordult elő „jelentős mértékben”.
- Előzmények
Az offenzívát az előzte meg, hogy Donald Trump amerikai elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnapi telefonbeszélgetését követően a Fehér Ház tudatta, hogy nem támogatja a török beavatkozást, de nem is fog közbeavatkozni, ha megindul az offenzíva, és a térségben lévő amerikai katonákat elkezdték kivonni a szíriai-török határ térségéből.
Törökország nem fél az esetleges szankcióktól
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtök este kijelentette, hogy „nem lesz semmi” abból a kétpárti megállapodással született amerikai törvényjavaslatból, amely büntetőintézkedéseket vezetne be Törökország politikai vezetésével és gazdaságával szemben az Egyesült Államok szíriai szövetségese ellen indított hadművelet miatt.
Ankara a délkelet-törökországi kurd szakadár fegyveresekkel egyenrangú terrorszervezetnek tartja az YPG-t, amelyet Washington az utóbbi években – Törökország folyamatos bírálata ellenére – kiképzett és modern fegyverekkel látott el az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott harcában. Cavusoglu a CNN Türk török hírtelevíziónak adott interjúban leszögezte: Ankara nemzetbiztonsági ügyekben nem engedhet.
Az amerikai törvénytervezet, amelyet Lindsey Graham republikánus és Chris Van Hollen demokrata párti szenátor vezetésével dolgoztak ki, befagyasztaná török vezető politikusok – köztük Recep Tayyip Erdogan elnök és Cavusoglu – esetleges amerikai javait, vízumkorlátozásokat vezetne be török kormányzati tisztségviselőkkel szemben, illetve szankcionálná az ország hadi és energetikai szektorát. Cavusoglu szerint Graham „olyan ember, aki egyik szavával ellentmond a másiknak”.
A török külügyminiszter egyúttal bejelentette, hogy a szerdán indított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében a török hadsereg nem tervez mélyebbre hatolni Északkelet-Szíriában, mint 30 kilométer. A török védelmi minisztérium csütörtök este közölte, hogy a katonai beavatkozás keretében eddig 174 terroristát „semlegesítettek”.
Az ENSZ BT öt európai tagja a hadművelet leállítását követelte
A török katonai művelet leállítását követelte közös nyilatkozatban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt európai tagja csütörtökön. A szervezet – zárt ajtók mögött – rendkívüli ülést tartott a nap folyamán a török beavatkozás ügyében. Az ülés összehívását Németország kezdeményezte a testület európai tagjainak nevében.
„Az újabb fegyveres összecsapások Szíria északkeleti részében veszélybe sodorják a teljes régió stabilitását, újabb szenvedést és további üldöztetéseket hoznak a civilekre, továbbá növelik a menekültek számát Szíriában és a térségben” – hangsúlyozta állásfoglalásában az ENSZ BT-tag Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Németország, Belgium és Lengyelország.
Az ENSZ BT ülését megelőzően Jürgen Schulz, Németország ENSZ-nagykövetének helyettese leszögezte, hogy Berlin a lehető leghatározottabb módon elítéli a török katonai műveletet. „Úgy véljük, ez az offenzíva a teljes régió destabilizálódásához és az Iszlám Állam terrorszervezet megerősödéséhez fog vezetni” – emelte ki Schulz. Hozzátette: a katonai művelet helyett a politikai rendezési folyamatot kell előnyben részesíteni. „A török offenzíva egyúttal humanitárius katasztrófával és egy újabb menekültáradat megindulásának veszélyével fenyeget” – hangsúlyozta a német diplomata.
- További cikkeink a témában:
Forrás: MTI/AFP/Reuters/dpa