Szíriai konfliktus: Törökország már a szárazföldön is támad

A török védelmi minisztérium szerda este bejelentette, hogy a hadsereg a szárazföldi műveleteket is megindította Északkelet-Szíriában a Béke Forrása nevű hadművelet keretében.

Az NTV török hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a török csapatok négy oszlopban, a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél lépték át a határt. Az offenzíva tehát azon a két ponton folytatódik, amelyre délután óta már a tüzérség és a légierő is csapásokat mért. Rász-el-Ain és Tell-Abjad mintegy 120 kilométerre van egymástól. Süleyman Soylu török belügyminiszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjújában nem árulta el, hány török katona vesz részt a szárazföldi műveletekben.

Az invázió a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorista szervezet dzsihadistái ellen irányul. Ankara a kurd milíciát támogató Washingtonnal szemben a törökországi kurd szakadárokkal, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek, és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti az YPG-t.

Az Anadolu török állami hírügynökség korábban azt jelentette, hogy a délkelet-törökországi Ceylanpinar határtelepülésen két, Nusaybinban pedig hat aknagránát csapódott be Szíria felől, de a jelenlegi információk szerint egyik incidensnek sem volt sebesültje. Egy későbbi Anadolu-jelentésből az derült ki, hogy török F-16-os vadászbombázók a határtól 30 kilométerre is csapást mértek egyes szíriai célpontokra. Bombázták Áin Ísza körzetben a Rami légitámaszpontot, annak lőszerraktárát, továbbá az Aluk, Musztel, Eszadije, Fender és Husán falvaknál található ellenséges hadállásokat, de támadást hajtottak végre Rász-el-Ain, Derik és Kámislíje körzetekben is.

A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab fegyveres ernyőszervezet, amelynek az YPG adja a fő erejét, már a török védelmi minisztérium bejelentése előtt közölte, hogy összecsaptak a török hadsereg alakulataival a szíriai határon. “Összecsapások folynak szinte a határ teljes hosszában” – mondták, s azt állították, hogy a török tüzérség csapást mért Kobani településre is. A kurd fegyveres koalíció szerint a török légicsapásokban eddig három fegyveresük és öt civil vesztette életét, valamint tucatnyian megsebesültek.

A szíriai polgárháború eseményeiről 2011 óta kiterjedt aktivistahálózata révén rendszeresen beszámoló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet ugyanakkor úgy tudja, hogy legalább tizenöt ember vesztette életét, nyolc civil, köztük két gyerek és hét milicista. Az OSDH emellett több mint negyven sebesültről is tud, akik közül tizenhárman civilek. Soylu a szerda esti interjújában azt mondta, hogy a civil áldozatokról szóló hírek a PKK “lejárató kampánya”.

Az al-Majadín szíriai állami televízió szerint a török tüzérség Kamislit is lövi, amely az egyik legsűrűbben lakott város a térségben.

Akcakale, 2019. október 9.
Török katonák bevetésre készülnek a Béke Forrása fedőnevű hadművelet kezdetén a Szíriával közös határnál, a délkelet-törökországi Sanliurfa tartomány Akcakale településénél 2019. október 9-én, amikor megkezdődött a török hadsereg és szíriai szövetséges milíciája közös hadművelete Északkelet-Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet ellen.
MTI/EPA

Mindeközben a Habertürk tekintélyes török hírportál szerda este arról számolt be, hogy az YPG az Eufrátesz folyó nyugati partján, a török ellenőrzés alatt álló Dzserablúsz körzetben rátámadt egy menekülttáborra és településekre, aminek során egy civil életét vesztette, további hét pedig megsebesült. Dzserablúszt a török hadsereg 2016 augusztusában vonta fennhatósága alá, az Iszlám Állam ellen irányuló Eufráteszi Pajzs hadművelet első lépéseként.

Törökország ugyanis az utóbbi években Szíriában már két hadműveletet is végrehajtott. A mostani, harmadik offenzívához a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres szövetség is csatlakozott, amely múlt héten jött létre két törökbarát milícia egyesülésével.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a közelmúltban többször jelezte: Törökország elégedetlen azzal, ahogy az Egyesült Államokkal az SDF területein közösen tervezett biztonsági övezet kialakítása halad, és ezért rövid időn belül saját hadműveletet indít a térségben. Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, megnyitva az utat a török offenzíva előtt. Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel “hátba szúrta” szövetségeseit. Donald Trump amerikai elnök később leszögezte, hogy Washington nem hagyja sorsukra a kurdokat, és azzal fenyegette meg Törökországot, hogy elpusztítja gazdaságát.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Senkinek sem tetszik az események alakulása

Irak, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is elítélte a szerdán indított török katonai műveletet Északkelet-Szíriában, az iráni házelnök pedig lemondta ankarai útját.

Barhám Száleh iraki elnök Twitter-oldalán bírálta Törökország szíriai katonai beavatkozását. Mint írta, az offenzívának a szélsőségesek lesznek a haszonélvezői. A manámai vezetés szintén elítélte a török katonai műveletet – közölte a BNA bahreini hírügynökség. Az emírségek külügyminisztériuma szerint pedig a török agresszió veszélyes fejlemény, amely egy arab állam szuverenitása ellen irányul, és a nemzetközi jog arcátlan és elfogadhatalan megsértését jelenti – közölte a WAM hírügynökség.

Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke lemondta Törökországba tervezett útját – közölte az iráni állami televízió, miután Ankara megindította a szíriai kurd területek elleni műveletét. “Laridzsánit török hivatali partnere hívta meg Törökországba, hogy részt vegyen egy parlamenti ülésen. Útját lemondták” – jelentette az iráni televízió anélkül, hogy indoklást fűzött volna a közléshez.

Forrás: MTI/Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek

Csavartak egyet a britek a Brexit-szavazáson

John Bercow házelnök felvette a napirendre az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, Sir Oliver Letwin módosító indítványát, amely gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról. Ezzel viszont a mai szavazás elmaradna.

Read More »

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás