Egyre feszültebb Irán és az USA kapcsolata

Az amerikai kormány szerdán újabb szankciókat jelentett be Irán ellen. Az intézkedések, amelyeket Donald Trump elnöki rendeletben hozott nyilvánosságra, ezúttal az iráni fémipart és exporttermékeket érinti; konkrétan a vas-, acél-, alumínium- és rézipart. Az olajipar mellett ez a szektor adja az iráni export nagy részét, valamint a kivitelből származó jövedelem mintegy tíz százalékát.

„Iráni acél- és más fémipari termékek behajózásának engedélyezése a kikötőkben a továbbiakban nem tűrhető” – címezte más országoknak is az üzenetet Trump, aki egyúttal további szankciókat is kilátásba helyezett. A Fehér Ház által kiadott elnöki rendelet értelmében a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg Teherán „alapvetően” nem változtat a magatartásán.

Az amerikai elnök ugyanakkor megerősítette, hogy „reményei szerint egy napon” találkozik majd Irán vezetőivel, hogy megtárgyaljon velük egy újabb egyezményt.

Elemzők megjegyzik, hogy az újabb szankciók bejelentésére az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség erősödése közepette került sor. Az Axios hírportál már vasárnap este jelezte, hogy a kormányzat újabb szankciókra készül Irán ellen.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó – szintén vasárnap – közleményben figyelmeztette Iránt, hogy Washington megtorol bármiféle ellenséges cselekedetet. Bolton ugyan azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem akar háborút Iránnal, de hangsúlyozta: készen áll arra, hogy bárminemű támadásra válaszoljon, jöjjön ez az iráni Forradalmi Gárda elitalakulattól, az iráni reguláris erőktől vagy bárki mástól.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig közölte, hogy az amerikai erők felkészülése esetleges iráni támadásokra már egy ideje tart. Pompeo is arról beszélt, hogy ha nem Irán, hanem egy vele szövetséges szervezet – például a libanoni Hezbollah – támadna meg amerikai vagy vele szövetséges erőket, azért is Iránt tennék felelőssé. Közben az amerikai kormányzat egy bombázó alakulattal együtt a térségbe vezényelte az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót.

Az iráni elnök szerdán kilátásba helyezte, hogy országa mérsékelni fogja az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjainak végrehajtását.

Haszán Róháni televíziós beszédben és a részes államoknak küldött levélben közölte, hogy amennyiben az egyezmény résztvevői nem védik meg az iráni érdekeket az amerikai szankciókkal szemben, Irán visszatér az urán magasabb szintű dúsításához. A bennmaradó országoknak hatvan napot adott arra, hogy valóra váltsák az iráni olaj- és a pénzügyi szektor megvédéséről szóló ígéreteiket. Az iszlám köztársaságnak jelentős károkat okoztak az Egyesült Államok által az iráni olajexportra kivetett szankciók. Róháni mindazonáltal nem közölte, hány százalékosra dúsítanák a birtokukban lévő uránt.

Bejelentette továbbá, hogy leállítják a 2015-ös megállapodásban engedélyezett mennyiség feletti urán és nehézvíz kivitelét, amelyet szintén előír számukra az egyezmény. Az Egyesült Államok a múlt héten véget vetett a megállapodásoknak, amelyek lehetővé tették Irán számára, hogy a dúsított uránt „sárga pogácsára” (yellow cake), vagyis uránkoncentrátumra cserélje Oroszországgal, mint ahogy annak a lehetőségnek is, hogy nehézvizét eladja Ománnak.

Irán részben felmondta az atomalkut

Az ENSZ-főtitkár még bízik a megállapodásban

António Guterres ENSZ-főtitkár reméli, hogy sikerül megőrizni az Irán atomprogramjáról 2015-ben kötött többhatalmi szerződést, amelyben a közel-keleti béke fenntartásának fontos elemét látja – közölte szerdán szóvivője, Farhan Haq.

„A főtitkár mindig is azt mondta a Közös Átfogó Cselekvési Tervvel (JCPOA) kapcsolatban, hogy alapvető fontosságú a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása és a diplomácia területén, és hozzájárult a regionális és nemzetközi béke és biztonság megteremtéséhez” – mondta Haq. „A főtitkár reméli, hogy képesek lesznek megőrizni a megállapodást” – tette hozzá.

Az iráni elnök mindazonáltal határozott válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Irán nukleáris programjának ügye ismét az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé kerülne, de azt mondta, készen állnak a tárgyalásokra az atomprogramjukról. Az egyezmény jelentőségére utalva hozzátette, Irán egyelőre nem tervezi, hogy kilép a megállapodásból. „Úgy éreztük, a megállapodás műtétre szorul, az elmúlt egy évben használt fájdalomcsillapítók hatástalanok voltak. Az operáció az egyezség megmentését szolgálja, nem a megsemmisítését” – hangoztatta.

Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban egyoldalúan kiléptette országát az egyezségből arra hivatkozva, hogy a megállapodás nem korlátozza kellően Irán térségbeli terjeszkedését és ballisztikusrakéta-programját. Az Egyesült Államok ezzel egy időben az Iránt sújtó szankciókat is újból életbe léptette.

Forrás: MTI/Reuters/APA/AFP/AP/TASZSZ/Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »