Ismét Venezuela miatt esett egymásnak az USA és Oroszország

Oroszországnak „távoznia kell” Venezuelából – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában.

Az amerikai diplomácia irányítója közölte: hétfőn, amikor Finnországban találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, elmondja majd neki, hogy „minden országnak, beleértve Oroszországot is, távoznia kell Venezuelából”.

Pompeo hangsúlyozta: a Trump-kormányzat „egy sor megoldást” készít elő a venezuelai politikai helyzet rendezésére. Úgy vélte, csak idő kérdése, hogy Nicolás Maduro, Venezuela elnöke mikor távozik a hatalomból. „Ezek a dolgok néha időbe telnek” – fogalmazott a miniszter, aki múlt héten kedden azt állította: Maduro már készen állt, hogy repülővel elhagyja az országot és Kubába távozzon, de Moszkva tanácsára mégis maradt.

Az újságíró felvetésére, hogy vajon nem az amerikai hírszerzés kudarca volt-e, hogy a kormányzat Maduro gyors távozását vetítette előre, a külügyminiszter elhárította a választ. Nem kívánt nyilatkozni arról, vajon az elmúlt napokban az amerikai kormányzat milyen információkra alapozva nyilatkozott a venezuelai elnök gyors távozásáról.

„Ha meggondolja, hol tartott az az ország 90 nappal ezelőtt, akkor a venezuelai népnek nagyon büszkének kell lennie önmagára” – fogalmazott Pompeo. Hozzáfűzte, hogy szerinte Venezuela „ma sokkal közelebb van a demokrácia helyreállításához”, mint 90 nappal ezelőtt.

Mike Pompeo interjút adott az ABC televíziónak is. Az Ez a hét című, heti vasárnapi magazinnak azt hangsúlyozta, hogy a Trump-kormányzat diplomáciai és politikai megoldásokat keres, amelyeket Washington a politikai szövetségeseivel készít elő, és – tette hozzá – „legutóbb felmerült az Egyesült Államok hadseregének részvételével kidolgozott megoldás is”.

Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon az Egyesült Államok elnöke elrendelhet-e  katonai intervenciót a kongresszus felhatalmazása nélkül, Mike Pompeo leszögezte: az elnöknek az alkotmány 2. cikkelye értelmében egy sor jogköre van, és ő bizakodik, hogy „bármilyen akció Venezuelában törvényes lesz”.

Lavrov: Washington mondjon le Maduro megdöntéséről

Az Egyesült Államok és támogatói mondjanak le Nicolás Maduro venezuelai elnök erőszakos megdöntéséről – sürgette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor vasárnap Moszkvában fogadta venezuelai hivatali partnerét, Jorge Arreazát.

„Felszólítjuk az amerikaiakat és minden támogatójukat, hogy mondjanak le felelőtlen terveikről és kizárólag a nemzetközi jog keretei között cselekedjenek, ahogy azt két nappal ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump amerikai elnöknek mondta” – jelentette ki Lavrov, aki hétfőn a finnországi Rovaniemiben négyszemközt találkozik majd Mike Pompeóval az Északi-sarki Tanács külügyminisztereinek tanácskozása alkalmából.

Az orosz tárcavezető rámutatott: Trump a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése közepette nem hangoztatta azt, hogy szándékában állna beavatkozni Venezuelában.

Moszkva, 2019. május 5.
Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter (b) és orosz partnere, Szergej Lavrov a moszkvai megbeszélését követő sajtóértekezlet végén, 2019. május 5-én. A venezuelai válságban Oroszország Nicolás Maduro elnököt támogatja, akinek lemondását az Egyesült Államok követeli.
MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Lavrov hangsúlyozta: Moszkva szolidáris a caracasi vezetéssel a Maduro megdöntésére irányuló „cinikus kampány” közepette. Kiemelte azt is, hogy csak a venezuelaiak jogosultak dönteni saját hazájuk jövőjéről.

Az orosz tárcavezető hangot adott azon álláspontjának is, miszerint a venezuelai válság rendezéséhez az összes érintett fél bevonásával zajló politikai párbeszédére van szükség, amit szerinte aláás a hatalomváltásra irányuló erőszakos kísérlet. Támogatásáról biztosította Maduró a helyzet stabilizálása érdekében tett lépéseit.

Arreaza a venezuelai elnök köszönetét tolmácsolta Vlagyimir Putyin orosz államfőnek Venezuela támogatásáért. Hangsúlyozta, hogy Moszkva és Caracas viszonya különleges jelentőséget nyer a venezuelai hatalomválást sürgető washingtoni nyilatkozatok közepette.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »