Macron célja a politikai pluralizmus

Emmanuel Macron megválasztott francia köztársasági elnöknek a La République en marche (LRM – A Köztársaság lendületben) névre átkeresztelt politikai mozgalma nyilvánosságra hozta azoknak a névsorát, akik a párt színeiben indulhatnak a júniusi nemzetgyűlési választásokon. Az 577 képviselőjelölti helyre azonban olyan sok pályázat érkezett, hogy egyelőre csak 428 jelöltet, 214 nőt és ugyanennyi férfit nevezett meg az illetékes bizottság, a jelentkezések elbírálása jövő szerdáig folytatódik.

Minden idők legfiatalabb francia köztársasági elnökét vasárnap iktatják be a hivatalába, s Macron várhatóan hétfőn megnevezi a miniszterelnökét és a kormányának tagjait, akik a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokig vezetik a kampánykormányt.

Az alig éve alakult politikai mozgalom januárban pályázatot írt ki a képviselőjelölti helyekre, amelyekre közel 19 ezren nyújtottak be pályázatot. A párt a kétharmados elnökválasztási győzelmet követően a siker áldozata lett: további 1600-an pályáztak képviselőjelöltnek, az illetékes tíz tagú bizottság három napja éjjel-nappal ülésezik, de eddig nem volt ideje minden jelentkezést elbírálnia. Egy választókörzetbe átlagosan 20-25 jelentkezés érkezett, a pályázók 71 százaléka férfi, 29 százaléka nő volt.

Richard Ferrand, az LRM főtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a képviselőjelöltek között fele-fele arányban vannak nők és férfiak, 52 százalékuk a civil társadalomból érkezik és nem rendelkezik semmilyen politikai múlttal, a közélet erkölcsössé tétele érdekében valamennyien büntetlen előéletűek és családtagjaikat soha nem alkalmazták.

A kiválasztott 428 jelölt 95 százaléka még soha nem járt a nemzetgyűlésben, 24-en voltak korábban szocialista színekben képviselők. A jelöltek 93 százalékának van állása, 2 százaléka álláskereső, 4 százaléka nyugdíjas és 1 százaléka diák, az átlagéletkoruk 46 év.

Az internetes jelentkezéseket követően, amelyekhez részletes életrajzot kellett benyújtani, a kiválasztottaknak egy munkafelvételi beszélgetéshez hasonló 3-4 órás meghallgatáson kellett bemutatniuk, hogy mennyire ismerik a körzetüket politikailag, mennyire aktívak a helyi társadalmi életben, valamint alá kellett írniuk egy szerződést, miszerint magukénak vallják Macron mozgalmának programját.

A hagyományos politikai pártberendezkedést Macron nagyarányú győzelme rakétaként robbantotta szét, s az új elnök nem titkolt célja, hogy megismételje a sikert a nemzetgyűlési választásokon, ahol a szocialisták és a jobbközép Köztársaságiak rovására kívánja megszerezni az abszolút többséget. A politikai élet új személyiségekkel történő megújítása mellett a politikai pluralizmus Macron másik célja.

Hivatalosan egyetlen párttal sem kötött az LRM választási szövetséget, leszámítva a centrista Modemet, amelynek elnöke Francois Bayrou február óta segíti Macront. A Modem mintegy hatvan választókörzetben indíthat jelöltet az államfő mozgalmának támogatásával.

Az eredeti elképzeléssel ellentétben Macron munkatársai azonban a kulisszák mögött az utolsó pillanatig győzködik a mérsékelt jobboldal politikusait, elsősorban az Alain Juppé volt miniszterelnökhöz, Bordeaux jelenlegi polgármesteréhez közel állókat, hogy csatlakozzanak az elnöki többséghez.

A jobboldali képviselők az átlepéséhez viszont előfeltételnek tartják, hogy az államfő közülük válasszon miniszterelnököt. Sajtóértesülések szerint a posztra a 46 éves Edouard Philippe, a normandiai Le Havre jobboldali polgármestere tűnik az egyik legesélyesebbnek. A fiatalon szocialista színekben politizáló városvezető Alain Juppé legbelsőbb politikai köréhez tartozik.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az elmúlt öt év sikertelen kormányzását követően a jobboldalnál sokkal inkább összezsugorodott szocialista táborból is több képviselő szívesen csatlakozna Macron mozgalmához, köztük Manuel Valls volt kormányfő, aki újrajelölteti magát abban a Párizshoz közeli választókörzetben, ahol több mint hatvan százalékos támogatottsággal volt eddig képviselő. Az ex miniszterelnök a hét elején jelezte, hogy szívesen indulna az elnöki többség színeiben, amiért a Szocialista Párt kizárással fenyegette meg.

Az LRM először úgy reagált, hogy a volt miniszterelnök nem felel meg a kritériumoknak, miután nem tagja az elnöki mozgalomnak, a párt végül azonban úgy döntött, hogy nem indít Vallsszal szemben saját jelöltet, akinek így minden esélye meglesz arra, hogy megválasztása esetén az LRM soraiban politizáljon.

Emmanuel Macron a volt miniszterelnöknek köszönheti politikai karrierjének kezdetét: Valls győzte meg 2014-ben Francois Hollande államfőt, hogy nevezze ki Macront gazdasági miniszternek. A fiatal politikus két hónappal korábban felmondott az Elysée-palotában – ahol a hivatal helyettes vezetője volt -, mert nem volt elégedett a reformok ritmusával.

Az akkoriban a terrorizmus elleni harcban és a gazdasági kérdésekben tabudöntögetőnek számító és a jobboldalon is kifejezetten kedvelt Valls azt remélte, hogy Macron az ő szociálliberális irányvonalát erősítheti a kormányban, ők ugyanis meggyőződésük és elképzeléseik alapján politikai ikertestvéreknek tekinthetők. Valls egyébként már az elnökválasztás első fordulójában is Macront, nem pedig a szocialisták megválasztott jelöltjét, Benoit Hamont támogatta.

Forrás: MTI/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek