A legfelsőbb bíróságon a Brexit-záradék aktiválásának ügye

Megkezdődött hétfőn a Brexit-záradék aktiválásának négynapos meghallgatása a brit legfelsőbb bíróságon arról, hogy a kormány vagy a parlament jogkörébe tartozik az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez, azaz a Brexithez vezető folyamat elindítása.

Több jogi elemző is azon a véleményen van, hogy a legfelsőbb bíróság fenntartja majd a londoni felsőbíróság november eleji döntését, amely a londoni kormány fellebbezése miatt került a legfelsőbb bírói testület elé. A felsőbíróság ugyanis helyt adott annak a keresetnek, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, amely szabályozza – és aktiválása hivatalosan el is indítja – a kilépési folyamatot. A felsőbíróság döntését a parlamenti demokrácia diadalának minősítették a felperesek.

A kereset beterjesztőinek – élükön Gina Miller befektetésialap-kezelővel – ügyvédjei azzal érvelnek, hogy Theresa May brit miniszterelnöknek nem áll hatáskörében azt az ősi előjogot alkalmazni, amellyel a parlament jóváhagyása nélkül is megkezdheti a kiválási folyamatot.

A hétfőn megkezdődött meghallgatás elején a legfelsőbb bíróság elnöke, David Neuberger óva intette a megfigyelőket attól, hogy az érintettek személyes információival visszaéljenek, miután Millert és más felpereseket halálosan is megfenyegettek.

A 11 bíró tisztában van az ügyet övező „erős érzelmekkel”, valamint annak politikai jelentőségével, de ezek az említett politikai kérdések nem képezik részét a fellebbezésnek – tette hozzá Neuberger. A legfelsőbb bíróság elnöke megjegyezte azt is, hogy a tárgyalás élő közvetítése fontos a nyitott igazságszolgáltatás szempontjából.

A londoni felsőbíróság döntése ellenére Theresa May kormányfő korábban kijelentette: nem tett le szándékáról, hogy 2017 márciusa vége előtt aktiválja a cikkelyt. May azzal érvelt, hogy a júniusi népszavazás – amelyen a voksolók szűk többsége a kilépésre szavazott – elegendő mandátummal ruházta fel a folyamat elindításához.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »