Az új orosz külpolitikai koncepció szerint London kikerült a privilegizált körből

Oroszország továbbra is fenyegetést lát a NATO bővítésében, “rossz szemmel nézi” a folyamatot és a szövetség infrastruktúrájának közeledését az orosz határokhoz – derült ki a Vlagyimir Putyin elnök által csütörtökön jóváhagyott, megújított orosz külpolitikai koncepcióból.

Az orosz média által ismertetett dokumentum szerint Moszkva olyan mértékben fogja fejleszteni kapcsolatait a NATO-val, amennyire a szövetség kész az egyenrangú partnerségre. Moszkva értékelése szerint a NATO katonai infrastruktúrájának közeledése az orosz határokhoz és a tömb megnövekedett katonai aktivitása az Oroszországgal határos övezetekben “sérti az egyenlő és osztatlan biztonság elvét, és a régi elválasztó vonalak elmélyüléséhez és újak megjelenéséhet vezet Európában”.

A dokumentum szerint a fennálló katonapolitikai szövetségek nem képesek biztosítani a fellépést a korszerű kihívások és fenyegetések teljes spektrumával szemben. Az új dokumentum a 2013-ban elfogadott korábbinál nagyobb figyelmet szentel a terrorizmus elleni küzdelemnek, és külön megemlíti az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet.

Oroszország külpolitikai tevékenységének céljai az új koncepció értelmében:

  • az ország biztonságának, szuverenitásának és területi épségének biztosítása
  • a jogállamiság és a demokratikus intézmények megerősítése
  • a kedvező külső feltételek megteremtése az orosz gazdaság fenntartható növekedéséhez, versenyképességének javításához, technológiai megújulásához
  • a lakosság életszínvonalának és életminőségének javítása
  • Oroszország helyzetének megerősítése a modern világ egyik legbefolyásosabb központjaként

Az új koncepcióban az orosz diplomáciában továbbra is a Független Államok Közössége, illetve az Európai Unió államaival folytatott együttműködés fejlesztése képez prioritást.

Ukrajnával kapcsolatban, amelyet Moszkva három évvel ezelőtt még elsőrendű partnerként kezelt, a dokumentum azt írja, hogy “Oroszország erőfeszítéseket tesz az ukrajnai belső válság politikai és diplomáciai rendezéséért”.

Az EU-ból a koncepció Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot nevezte meg különleges partnerként, vagyis Nagy-Britannia a Brexit nyomán értelemszerűen kikerült a privilegizált körből.

A dokumentum a korábbinál keményebb hangot üt meg az Egyesült Államokkal szemben. Moszkva, miként korábban, most is abból indul ki, hogy az Egyesült Államokkal a kétoldalú viszonyról és a világpolitikáról “csakis az egyenjogúság, egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján” lehet folyamatos és kiszámítható párbeszédet folytatni. A koncepció szerzői azonban leszögezték:

  • Oroszország nem ismeri el, hogy az Egyesült Államok a területén kívül szerezzen érvényt joghatóságának
  • nem fogadja el a katonai, politikai, gazdasági vagy más nyomásgyakorlási kísérleteket
  • fenntartja magának a jogot, hogy keményen reagáljon a barátságtalan lépésekre, egyebek között a nemzeti védelem megerősítése és tükör- vagy aszimmetrikus intézkedések meghozatalára

Oroszország a koncepció értelmében fenyegetésként tekint az amerikai rakétavédelmi rendszerre, és fenntartja magának a jogot az ellenlépésekre. Ugyanakkor síkraszáll az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés mellett a fegyverzetellenőrzés terén, szem előtt tartva a hadászati támadó és védelmi eszközök közötti összefüggést és azt, hogy a nukleáris leszerelést “sokoldalúvá kell tenni”.

Korábban írtuk: A NATO főtitkára tárgyalna az oroszokkal a biztonságról
A NATO aggodalommal figyeli az oroszok ténykedéseit

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Az orosz zsoldoshadsereg felemelkedése és bukása

Minden jel arra utalt, hogy a Wagner orosz katonai cég egy új valóság hírnöke, egy olyan valóságé, amelyben a vállalat zsoldoshadserege lehet a "lándzsahegy" egy új, agresszívebb orosz külpolitika élén. A Foreign Policy exkluzív riportja azonban rávilágít, hogy a Wagner jóval kevésbé befolyásos, mint amilyennek látszik.

Read More »

Pénz és remény nélkül tengetik életüket a dél-koreai fiatalok

Számunkra sem ismeretlen az a kifejezés, hogy valaki “ezüstkanállal a szájában született”. Ezen a metaforán elindulva, Dél-Korea fiataljai is eképpen fogalmazzák meg a társadalmi státuszukat, csak épp nekik a kevésbé szerencsésekre is van egy elterjedt kifejezésük: ők a “dirt spoon-ok”, azaz piszkos kanalak, míg a gazdag családok sarjai a “gold spoon-ok”, azaz arany kanalak. Ezek a fogalmak tehát ott is évtizedek óta léteznek, azonban az elmúlt években a politikai életben is jóval nagyobb visszhangot kaptak, aláásva Mun Dzse In dél-koreai elnök népszerűségét.

Read More »

Milyen alternatívái vannak a pálmaolajnak?

Ez egy igazi "csoda-termék", amelyet a cukrászattól az építőiparig szinte mindenütt használnak. Pálmaolaj-függőségünknek azonban a környezet látja kárát, lévén olajpálma-ültetvények létesítése céljából napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a föld színéről, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a klímaváltozáshoz.

Read More »

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás