Berlin szerint Oroszország biztonságpolitikai kihívást jelent

  • A Kremlt aggasztják azok az értesülések, amelyek szerint az új német fehér könyv biztonságpolitikai kihívásként tekint Moszkvára.
  • A Die Welt című német lap június 4-i írása szerint a fehér könyv 2016-os, még nem véglegesített kiadásában a tíz legnagyobb biztonságpolitikai fenyegetést jelentő tényező között Oroszország is szerepel.
  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a német kormány minden mellette és ellene szóló érvet mérlegelni fog, mielőtt felveszi Oroszországot a fenyegetések listájára.

A Kremlt aggasztják azok az értesülések, amelyek szerint a német kormány biztonságpolitikájának fő vonalait lefektető dokumentum, az úgynevezett fehér könyv új kiadása szerint egyebek közt Oroszország is biztonságpolitikai kihívást jelent Németország  számára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

A Die Welt című német lap június 4-i írása szerint a fehér könyv 2016-os, még nem véglegesített kiadásában a tíz legnagyobb biztonságpolitikai fenyegetést jelentő tényező között – így a nemzetközi terrorizmus, az ellenőrizetlen migráció és a klímaváltozás mellett –  Oroszország is szerepel, amely jelenleg nem partner, hanem vetélytárs – fogalmazott a TASZSZ orosz hírügynökség.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Kölner Stadt-Anzeiger című német lapok korábban ugyancsak idéztek a készülő dokumentumból, de úgy fogalmaztak, hogy a kihívást Oroszország „agresszív” külpolitikája jelenti, amely az ukrajnai Krím félsziget bekebelezésével és a kelet-ukrajnai válsággócban erőszakos módszerekkel folytatott tevékenységével „nyíltan megkérdőjelezte” a második világháború után kialakított rendet.

Dmitrij Peszkov közölte: sajnálatra és egyidejűleg aggodalomra ad okot az, ha ezek az értesülések megfelelnek a frissített fehér könyv tartalmának. Sajnálatra azért ad okot, mert nyilvánvalóan nem értik Oroszország álláspontját, amely nem a konfliktus, hanem ellenkezőleg, a kölcsönösen előnyös együttműködés légkörének megteremtését célozza az európai kontinensen.

Aggodalomra pedig azért, mert az olyan álláspont, amely hibás értelmezésen és talán valamiféle helytelen információn alapul, konfrontatív cselekményekhez vezethet, nem pedig a kölcsönös bizalomhoz és együttműködéshez – fogalmazott az elnöki szóvivő.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Szputnyik rádióállomásnak adott, a külügy tárca honlapján hétfőn közölt interjújában reményét fejezte ki, hogy a német kormány minden mellette és ellene szóló érvet mérlegelni fog, mielőtt felveszi Oroszországot a fenyegetések listájára.

„A jelentést, ahogy értem, a német kormány elé terjesztették, de azt még nem hagyták jóvá és megfontolás tárgyává teszik. Remélem, hogy a koalíciós kormány gondosan fog mindent, ami mellette és ellene szól, és ami még fontosabb, mérlegelni fog minden tényt, amelyeket egyáltalán nem lehet az Európai Unió és a NATO elleni agresszióként interpretálni” – mondta.

Szavai szerint Oroszország démonizálása trenddé vált az EU-ban.

A német védelmi minisztérium, a külügyi tárca és a kancellária együttműködésében fejlesztett biztonságpolitikai stratégiát A fehér könyv Németország biztonságpolitikájáról és a Bundeswehr (a német hadsereg) jövőjéről 2016 című dokumentum rögzíti. Az első fehér könyv 1969-ben készült, a dokumentumot legutóbb 2006-ban frissítették.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »