Friss hírek

Nem lehet majd Brüsszel háta mögött gázszerződéseket kötni

  • Megszületett hétfőn a közös tanácsi álláspont arról a javaslatról, ami lényegében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától teszi függővé az uniós tagállamok és harmadik országok között kitárgyalt gázinfrastruktúra fejlesztési és gázvásárlási kormányközi megállapodások aláírását.
  • Magyarország, amely kezdetben a bizottsági megközelítés legharsányabb bírálói közé tartozott, a hétfői luxembourgi miniszteri ülésen végül elfogadta a holland elnökség által előterjesztett közös álláspont-tervezetet. A nemzetközi kormányközi energia-megállapodások előzetes bizottsági normakontrollja (uniós szabályokkal való megegyezőségének leellenőrzése) nem minden energiaszerződésre, hanem csak a gázinfrastruktúra fejlesztéséről és a földgázvásárlásról szóló kormányközi megállapodásokra vonatkozik majd.

A kezdeti ellenálláshoz képest meglehetősen rövid időn belül, négy hónap alatt létrejött a Tanácsban a közös álláspont arról a jogszabályi javaslatról, ami tulajdonképpen az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától teszi függővé az EU-tagállamok harmadik országokkal kitárgyalt gázinfrastruktúra és földgázvásárlási kormányközi megállapodások megkötését.

Magyarország, amely kezdetben a bizottsági megközelítés legharsányabb bírálói közé tartozott, a hétfői luxembourgi miniszteri ülésen végül elfogadta a holland elnökség által előterjesztett közös álláspont-tervezetet, ami néhány ponton felvizezte az eredeti javaslatot.

Ezek közül a legfontosabb, hogy a nemzetközi kormányközi energia-megállapodások előzetes bizottsági normakontrollja (uniós szabályokkal való megegyezőségének leellenőrzése) nem minden energiaszerződésre, hanem csak a gázinfrastruktúra fejlesztéséről és a földgázvásárlásról szóló kormányközi megállapodásokra vonatkozik majd.

A tagállamok által jóváhagyott közös álláspont értelmében a tagállamoknak a gázmegállapodásokról folyó tárgyalások megkezdése előtt tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot, majd a megállapodás tervezetet még aláírása előtt előzetes jóváhagyásra meg kell küldenie Brüsszelnek. A Bizottság ezt követően elvégzi az uniós szabályokkal való megegyezőség megállapítására irányuló vizsgálatot, és ha problémát talál, akkor ajánlással fordul a tagállamhoz. A Bizottság véleménye ugyan jogilag nem lenne kötelező a kormányokra, de „a lehető legnagyobb mértékben” figyelembe kellene venniük azt.

Mindez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy Brüsszelnek utólag, az aláírást követően úgyis jogában áll majd véleményezni a kormányközi megállapodást és „kötelezettségszegési eljárás” indításának terhe mellett annak újratárgyalását kezdeményezni. Mivel ez az út nem csak körülményes, de sok esetben járhatatlan is (lásd a Déli Áramlatról kötött kormányközi megállapodások újratárgyalásának Moszkva által történt elutasítását), az előzetes (ex ante) ellenőrzés révén a Bizottság éppen ezt a csapdát akarta kikerülni.

A másik lényeges módosítás a Bizottság eredeti javaslatán az, hogy a szövegből teljesen törölték azt a részt, ami a jogilag nem kötelező kormányközi megállapodásokra (például egyetértési szándéknyilatkozatokra) is kiterjesztette volna az előzetes jóváhagyást. Ezt többek között Németország, Franciaország és Olaszország (de hazánk is) ellenezte, mert túlságosan és indokolatlanul korlátozónak és beavatkozónak tekintették.

Úgy tudjuk, hogy végül is ez a változtatás nyitotta meg az utat a közös álláspont elfogadása előtt, mert a három említett nagy tagállammal mostanáig megvolt a blokkoló kisebbség a javaslattal szemben. Mellettük információink szerint még a magyaroknak, a görögöknek, a ciprusiaknak és a szlovéneknek voltak fenntartásaik, miközben Lengyelország és Románia még ambiciózusabb megközelítés híve volt.

A tagállamok nevében a holland elnökség június 13-án tartja az első egyeztetést az Európai Parlamenttel, amely ugyanakkor várakozások szerint legkorábban csak ősszel (október környékén) készül majd el a saját álláspontjával.

A javaslat nem fedi le az Északi Áramlat gázvezeték 2-ik változatát, ami körül éles politikai vita tört ki a projekt geopolitikai és energiapolitikai érzékenysége miatt. Az előkészületben lévő gázinfrastruktúra-beruházás ugyanis nem kormányközi, hanem kereskedelmi szerződésen alapul.

A kormányközi megállapodások előzetes górcső alá vétele csak az egyik része egy nagyobb energiabiztonsági csomagnak, amire február elején az energiauniós projekt keretében terjesztett elő javaslatot az Európai Bizottság.

A gázbiztonsági csomag más elemeiről, így a regionális együttműködésről (a tagállamok energiabiztonság szempontjából különböző régiókba való beosztásáról), a szolidaritási mechanizmusról és a kereskedelmi gázszerződések átláthatóságáról még csak hétfőn tartották az első politikai szintű vitát a tagállamok miniszterei. A közös tanácsi álláspont elfogadása a második félévben esedékes szlovák soros elnökség vége felé várható.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »