Magyar „zéró játszma” a menekültek áthelyezésében

Kevesebb mint 500 menekültet osztottak szét eddig az EU tagállamai között a megcélzott 160 ezerből. A tagországoknak kevesebb mint a fele fogadott be legalább egy menedékkérőt Olaszországból és Görögországból. Magyarország és négy másik tagállam eddig még ígéretet sem tett erre. A Bizottság helyzetjelentése a „kötelező menekültkvóta” alkalmazásáról.

Két év alatt 160 ezer menekült áthelyezéséről szóló ideiglenes mechanizmusról döntöttek még tavaly szeptemberben az Európai Unió tagállamai, ám a Bizottság legfrissebb helyzetképe szerint eddig kevesebb mint 500 menedékkérőt fogadtak be a kormányok a két frontországból, Görögországból és Olaszországból.

A helyzettel való elégedetlensége jeleként Dmitrisz Avramopulosz, az EU bel- és menekültügyi biztosa szerdán levélben sürgette valamennyi tagállamot a kötelező menekültkvótából rá háruló teher mielőbbi megosztására, és a befogadás felgyorsítására. Nevük mellőzését kérő források szerint a levél kiküldése a kötelezettségszegési eljárás előtti előzetes (pilot) procedúra kezdetének is tekinthető.

A Bizottság helyzetjelentéséből kiderül, hogy mostanáig mindössze 218 menekültet fogadtak be a tagállamok Görögországból (a görög keret 66 400 fő), és 279 főt Olaszországból (az olasz keret 39 600 fő).

Eddig összesen 12 EU-tagország fogadott be az említett két tagállamból menekültet, nyolcan a görögöktől, nyolcan pedig az olaszoktól. Ezek: Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Belgium, Hollandia, Spanyolország és Svédország.

Összesen öt olyan tagállam van, amelyik nem helyezett át eddig egyetlen menekültet sem, és nem is tett ilyen ígéretet (nem jelezte erre vonatkozó szándékát az olasz és a görög hatóságoknak). Ezek: Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia. Közülük ketten (a magyarok és a szlovákok) szavaztak tavaly szeptemberben az ideiglenes kötelező menekültkvóta ellen. A másik két nemmel szavazó – Csehország és Románia – sem fogadott be eddig menekültet, viszont jelezte ebbéli szándékát az áthelyezendők számára vonatkozóan.

Magyarország és Szlovákia az Európai Bíróságon nyújtott be keresetet a tanácsi döntés ellen, amelynek megszavazása során kisebbségben maradtak. Ez azonban nem mentesíti a két országot azon kötöttsége alól, hogy végrehajtsa a jogszabályt. Hazánknak a kvóta értelmében 1294 menekültet kellene befogadnia, 988 főt Görögországból, 306 főt pedig Olaszországból.

A legtöbb ország eddig a görög és az olasz regisztrációs központok, a hot spotok késői felállítása miatt, illetve erre hivatkozva nem kezdte meg a menekültek átszállítását. Dmitrisz Avramopulosz biztos ugyanakkor nemrég azt mondta, hogy a hotspotok üzembe helyezése után (a nem hivatalos határidő február 15.) már senki sem hivatkozhat a külső körülményekre, végre kell hajtania a megállapodást.

Bár egyre több tagállamnak vannak kételyei az intézkedéssel szemben, Olaszország, Görögország, a legtöbb menekültet befogadó Németország és főleg az Európai Bizottság is ragaszkodik hozzá. „Ez egy jó rendszer” – ismételte meg szerdán, a menekültügyi értékelő csomag bemutatásakor Avramopulosz. „Ahogy a nyugat-balkáni útvonalon szigorodnak a határellenőrzések, az a nyomás, amit ezek a döntések elhárítani hivatottak valószínűleg tovább erősödnek majd, ha lehet még fontosabbá téve a szolidaritást” – áll a Bizottság friss helyzetjelentésében.

A Bizottság kimutatásából az is kiderül, hogy mostanáig mindössze 16 tagállam nevezett ki összekötő tisztet Görögországba, akik a helyszínről segítenék az áthelyezési folyamatot. Magyarország nincs közöttük.

A 160 ezer fős kvótából a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarországnak is jutott volna több mint 54 ezer, ám Budapest erre nem tartott igényt. Így a magyar részt tartalékolták, és Olaszország és Görögország mellett elvileg megnyithatják más, hasonlóan leterhelt országok előtt is. Ezt a Bizottságnak kell javasolnia. Eddig a svédek, és most az osztrákok kaptak részleges felmentést a kvótájuk teljesítése alól.

A Bizottság tavaly decemberben egy humanitárius célú önkéntes áttelepítési mechanizmusra is javaslatot tett a Törökországban lévő menekültek javára. Konkrét keretről nincs szó a javaslatban, és ilyet az EU-török cselekvési terv sem tartalmaz, ám nyilvánvaló, hogy ez is része annak az alkunak, amelynek keretében Törökország ígéretet tett Görögországgal közös határának szigorúbb ellenőrzésére és a menekültek áradatának a feltartóztatására.

Sajtójelentések szerint az ilyen önkéntes áttelepítési programban való részvételre kész országok (Ausztria, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Finnország, Németország és Portugália) a február 18-án kezdődő EU-csúcs előtt újra (immár másodszor) találkoznak az osztrák EU-képviseleten, ahol várhatóan Ahmet Davutoglu török miniszterelnök is jelen lesz, úgy mint decemberben.

Az EU menekültügyi biztosa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg az áthelyezés megkezdése elsőbbséget élvez a menekültek kívülről történő áthelyezésével szemben, ami egybecseng azzal, amit nemrég a holland soros elnökség is hangsúlyozott.

Dmitrisz Avramopulosz azt is hangsúlyozta, hogy az áttelepítés kérdését a legális bevándorlással összefüggésben tervezik kezelni, és a Bizottság márciusban rukkol elő kezdeményezéssel a legális bevándorlás terén.