Elmaradt az áttörés, marad a kommunizmus Vietnamban

  • Megválasztották a Vietnami Kommunista Párt és így az állam új vezetőit a januárban tartott pártkongresszuson.
  • A pártfőtitkár személye változatlan maradt, kihívója, a reformer, Amerika-barát miniszterelnök a vártnál jóval kisebb támogatottságot tudott felmutatni.
  • A régi-új vezető újraválasztása után megkérdőjeleződik az országban megindult gazdasági reformok jövője és a külpolitika irányvonala is.

Nem hozta meg a remélt politikai áttörést a 12. pártkongresszus Vietnamban, ezzel bizonytalanná téve a gazdasági reformok sorsát is. Az egypártrendszerű országban a Kommunista Párt konzervatív szárnya került fölénybe. A 93 millió állampolgárnak nincs érdemi beleszólása a politikai döntéshozatalba, helyettük a kommunista párt 1510, tartományi képviselője választotta meg a következő ötéves időszak vezetőit. A két legesélyesebb jelölt a jelenlegi főtitkárNguyen Phu Trong és a jelenlegi miniszterelnök, Nguyen Tan Dungvoltak.Trong a konzervatívabb és inkább Kína-barát politikájáról, míg vele szembenDung miniszterelnök reformtörekvéseiről, nyitottabb, Amerika-barát politikájáról és keményebb Kína-ellenes megnyilvánulásairól vált ismertté.Trong a párt első embereként nagy befolyással rendelkezik a pártapparátuson belül, mígDung a gazdasági elittel áll szoros kapcsolatban, valamint a lakosság körében is népszerű, elsősorban a nyíltabb, Kína-ellenes fellépése miatt.

Ennek megfelelően sokan kiélezett csatára számítottak a főtitkári posztért. A lakosság körében a spekulációkat tovább fokozta, hogy az országban szent állatként tisztelt óriásteknős, Cu Rua (dédapa) egy nappal a pártkongresszus kezdete előtt pusztult el, amit sokan rossz ómennek tekintettek a Kommunista Párt jövőjére nézve. Az eset olyan jelentőséggel bírt, hogy a propagandaminisztérium végül csak bizonyos feltételek mellett engedélyezte, hogy hírt adjanak a teknős haláláról.

Mindezek ellenére az egyetlen váratlan fordulat az volt, hogy Dung miniszterelnöknek nem sikerült elég támogatást szereznie az 1510 fős delegációból, így vissza kellett lépnie. Ezek utánTrong könnyen szerezte meg ismét a főtitkári tisztséget, hisz egyáltalán nem volt ellenfele. Szakértők szerint ezDung politikai karrierjének végét jelenti, mivel a miniszterelnöki székét is át kell adnia a közeljövőben. A 66 éves Dung a szabályok értelmében már túl idős ahhoz, hogy még további öt évre tagja legyen a központi bizottságnak. A most 71 évesTrong hivatalban maradása kivételnek számít, hiszen a szabályok szerint már neki is nyugdíjba kellett volna vonulnia.

Bár a vezetők zökkenőmentes kiválasztása a politikai stabilitás jele, sokan attól tartanak, hogyDung távozása, és ezáltalTrong és a konzervatív oldal megerősödése megakasztja az országban megindult gazdasági reformokat, amelyekDung tíz éves miniszterelnöksége alatt kezdődtek. Bár Dungot sokan kritizálták a párton belül a korrupció növekedése és a reformok túlzott sebessége miatt aggódva, tény, hogy miniszterelnöksége alatt az egy főre jutó GDP a háromszorosára nőtt, az ország gazdasága pedig eredményesen integrálódott a világgazdaságba. Utóbbira példa az ország csatlakozása a Csendes-óceáni Partnerséghez (TPP), ami a várakozások szerint csökkenteni fogja a vietnami gazdaság elszigeteltségét. A világ GDP-jének 40 százalékát felölelő szabadkereskedelmi egyezmény új lehetőségeket teremthet a gyorsan fejlődő Vietnam számára, amely már jelenleg is az Egyesült Államokba legtöbbet exportáló ország a délkelet-ázsiai térségben. Elemzők mindazonáltal úgy vélik, hogy konzervatívabb politikája ellenéreTrong folytatni fogja a gazdasági reformokat. Ezt alátámasztja pártkongresszus előtt tartott beszéde is, amelyben kiemelt célként jelölte meg a gazdaság átstrukturálását, a további iparosítást és modernizációt. Az viszont kérdéses, hogy mindezt hogyan kívánja megvalósítani, mivel Vietnamnak továbbra is érdeke a külföldi tőke és befektetések vonzása, ám Trong vélhetően nehezebben találja majd meg a közös hangot a gazdasági elit tagjaival és a külföldi befektetőkkel egyaránt. Emellett ő inkább azok közé tartozik, akik ellenzik a főleg állami tulajdonban lévő mezőgazdaság és a szolgáltató szektor megnyitását a külföldi versenytársak előtt.

A gazdaság mellett a másik fontos kérdés, hogy miként hatnak a változások az ország külpolitikájára. Vietnam hagyományos külpolitikai irányvonala az el nem kötelezettség, ennek megfelelően próbálja egyensúlyozni külügyeit az Egyesült Államok és Kína között. Ezzel együtt Trongot inkább Kína-barát politikusnak tartják. A Pekinggel való jó kapcsolat fontos az ország számára, hiszen Kína Vietnam fő kereskedelmi partnere, illetve fontos stratégiai és ideológiai partnere is. Ennek ellenére a Dél-kínai-tenger területi vitái, illetve Kína egyre erélyesebb követelései miatt egyre szélesebb körben elterjed az a nézet, hogy határozottabb fellépésre lenne szükség az ország északi szomszédjával szemben. 2014-ben, amikor Kína olajfúrótornyot telepített a vitatott területeken, közel Vietnam partjaihoz, országszerte több Kína-ellenes tüntetés robbant ki, így a belső stabilitás és a párt hitelének megőrzése miatt is fontos a megfelelő reakció.

A Kínától való függés csökkentésének eszköze lehet az Egyesült Államokkal való jobb viszony kialakítása. Ennek jegyében tavaly, az ország történetében először, Trong látogatást tett a Fehér Házban. A párt csúcsszervének számító Politbürón belül is egyetértés van azt illetően, hogy szükséges az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javítása. Erre pedig Trong lehet a megfelelő ember, hiszen míg egyrészről nyit az Egyesül Államok felé is, a Kínával való hagyományosan baráti politikája Pekinget is megnyugtatja. Ebből fakadóan pedig kisebb az esélye annak, hogy a két ország közti kapcsolatok hirtelen megromlanak, mintha ugyaneztDung miniszterelnök próbálná meg, aki mindig inkább Amerika-barát és Kína-ellenes politikát folytatott. Ugyanakkor Vietnamot rengeteg kritika éri az emberi jogok megsértése miatt, emellett magas a politikai foglyok száma is, ami pedig rontja az ország helyzetét nemzetközi szinten. Ez a Kínával való szoros viszonyt konzerválja, ami viszont abból a szempontból komoly veszélyt jelent Vietnam számára, hogy már jelenleg is óriási Kína gazdasági befolyása, a kereskedelmi ráutaltság mellett számos vállalat és bánya is kínai kézben van.

Trong személye tehát annyit jelent, hogy Vietnamban nem fog komoly változás történni a közeljövőben sem gazdasági, sem politikai téren. Ezzel egy időre kiküszöbölték azt a veszélyt, amitDung személyében is láttak a konzervatív párttagok: hogy Vietnam letérjen a szocializmus útjáról. Ezt a konzervatív álláspontot tükrözik az újraválasztott főtitkár szavai is: „Egy fegyelem nélküli ország kaotikus és instabil lenne egyensúlyban kell tartanunk a demokráciát, a jogot és a rendet. ”

Drobina Dalma

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »