Radikális EU-tervek: gázsógorok lehetünk az osztrákokkal

Brüsszel radikális tervei szerint a tagállamoknak energiaválság idején akár saját ipari fogyasztóik rovására is ki kellene segíteniük regionális partnereik háztartásait és más védett fogyasztóit. A Bizottság a jövő héten napvilágot látó energiabiztonsági csomagban a kormányközi megállapodások aláírás előtti kontrollját javasolja majd, de nem tenné jogilag kötelezővé észrevételeinek elfogadását. Negyven százalékos piaci részesedés fölött az energiacégeknek be kell majd avatniuk Brüsszelt és a tagállami regulátorokat minden olyan kereskedelmi szerződésbe, ami az energiabiztonság szempontjából közvetlen jelentőséggel bír. Előreláthatóan a MOL-t is érinteni fogja ez a klauzula.

Nem szűkölködik radikális újításokban az új energiabiztonsági csomag, amit február 10-én készül előterjeszteni az Európai Bizottság, újabb mérföldkövet átlépve az energiauniós projekt megvalósításában.

A BruxInfo megbízható EU-forrásokból úgy értesült, hogy Brüsszel első ízben kíván érvényt szerezni a tagállamok közötti szolidaritás elvének, ha az Unió egyik vagy másik tagjánál válságba kerülne az energiaellátás. A Bizottság merész elképzelései szerint a regionális alapon külön csoportokba osztott tagállamok válság esetén egymás segítségére sietnének, közösen biztosítva az úgynevezett védett fogyasztók (háztartások, egészségügyi intézmények, stratégiailag fontos ipari létesítmények) gáz- vagy villamos áram ellátását.

A szolidaritásról szóló rendelettervezet értelmében Magyarországnak súlyos energiaellátási válság esetén akkor is az osztrák vagy a horvát háztartások segítségére kell sietnie energiaszállítással, ha saját ipari fogyasztóit emiatt nem tudja megfelelően ellátni. A modell természetesen fordított irányban is működne.

A szolidaritás konkrét módjának a kidolgozását, a védett fogyasztók körének meghatározásával egyetemben a Bizottság az azonos régiókba sorolt országok hatóságaira bízná. A tervek szerint az EU tagállamait összesen kilenc régióra osztanák, Magyarország Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Olaszországgal kerülne közös kalapba. A németeket a lengyelekkel, a csehekkel és a szlovákokkal rakták közös régióba. A kezdeményezés célja a tagállamok közötti energiaegyüttműködés fokozása. A Bizottság forrásaink szerint nem ötletszerűen osztotta egy csoportba az országokat, hanem alapvetően a 2014-ben elvégzett energiaellátás-biztonsági átvilágítás és stressz teszt tapasztalatai alapján. Az adott csoporton belül elvárás lesz a gáz kétirányú áramlásának a biztosítása, ami részben magyar érdek.

A Bizottság egy másik javaslata is változtatna az eddigi játékszabályokon azzal, hogy kezdeményezi az EU-tagállamok és harmadik országok között a jövőben készülő kormányközi energiaszállítási megállapodások (IGA) előzetes (ex ante) kontrollját. Brüsszel néhány évvel ezelőtt már megpróbálkozott ezzel, de akkor a tagállamok elvetették az ötletet. Így a testület jelenleg csak utólag, aláírás után véleményezheti a kormányközi megállapodásokat, amiket a tagállamok kötöttek külső szállítókkal. A Déli Áramlatról Oroszország és számos tagország között megkötött szerződésekben utólag rengeteg problémát talált a Bizottság, ám ezek utólagos módosítása az uniós szabályokkal összhangban lehetetlenné vált Moszkva elzárkózása miatt.

A hasonló problémák jövőbeli megelőzése végett Brüsszel most még az előtt bele kíván látni a lapokba és górcső alá venni az uniós szabályoknak való megfelelést, hogy a megállapodások aláírására sor került volna. Ezért a tagállamoknak hivatalosan notifikálniuk kellene Brüsszelben a tárgyalások megkezdését, és a tárgyalási folyamat során végig képben kellene tartaniuk a Bizottságot. A testület még a végső aláírás előtt véleményezné a szerződés tartalmát, amit nyilvánosságra is hoznának.

Úgy tudjuk, hogy a tervezet jelenlegi állapota szerint a tagállamoknak „a lehető legteljesebb mértékben” figyelembe kellene venniük a Bizottság véleményét, ami ugyanakkor jogilag nem lenne kötelező számukra. Más kérdés, hogy a Bizottság utólag még mindig kötelezettségszegési eljárást indíthat a harmadik energiacsomag szabályainak megsértése miatt.

Értesülésünk szerint a testület taktikai okokból dönt valószínűleg a jogilag nem kötelező formula mellett, hogy csökkentse az ellenállást a csomag ezen és más részeivel szemben. Forrásaink emlékeztettek rá, hogy lényegében ugyanazt a formulát veszi most elő a Bizottság, amit annak idején a harmadik energiacsomagban a tagállami rendszerirányítók engedélyezésének során alkalmaztak. A Bizottság ott is csak véleményezhet, de véleményét a tagállami hatóságoknak „legmesszebbmenőkig figyelembe kell venniük”.

„Ez egy nagy előrelépés a jelenlegi helyzethez képest” – vélekedett egy nevének mellőzését kérő uniós forrás.

Az új szabályok értelmében ezért a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak (alapvetően a független szabályozó hatóságok) közvetlen hozzáférésük lenne olyan speciális kereskedelmi szerződésekhez, amelyeknek közvetlen relevanciájuk van egy egész ország vagy régió biztonságos ellátása szempontjából. A jövő héten véglegesülő javaslat jelenlegi verziója szerint nagyfokú piaci koncentráció esetén ilyen helyzet állna elő. Ennek megfelelően az energiacégeknek 40 százalékos piaci részesedés esetén a fenti feltételnek megfelelő kereskedelmi szerződés(ek) teljes szövegét hozzáférhetővé kellene tenniük a Bizottság és a független tagállami regulátorok számára. Ugyanez lenne a kötelezettség, ha az eladó (például a Gazprom) piaci részesedése eléri egy adott országon vagy régión belül a 40 százalékot.

A 40 százalékos küszöbérték alapján – értesülésünk szerint – jelenleg Magyarország, Finnország, Lengyelország, Szlovákia és Lettország nagy valószínűséggel ebbe a kategóriába esne, ami hazánk esetében elsősorban a MOL-ra vonatkozhat. De, például Németországot, Olaszországot vagy Csehországot, illetve cégeik szerződéseit nem érintené.

EU-források hangsúlyozzák, hogy nincs szó a kereskedelmi szerződések módosításáról, hanem arról, hogy a Bizottság világos képet alkothasson az ellátásbiztonságot esetlegesen fenyegető kihívásokról, amelyek uniós vagy regionális szinten megfelelő intézkedéseket tehetnek szükségessé. Kizárólag a jövőben megkötendő kereskedelmi szerződésekbe pillanthatna bele Brüsszel és azok tartalmát bizalmasan kezelnék, miként azt versenyjogi ügyekben is teszik.

Forrásaink szerint a testületet nem a szerződésekben kikötött árak érdeklik (a Bizottság szerint ennek eldöntése a piacra tartozik), hanem a szerződések időtartama, az energiaszállítás teljes volumene, illetve a napi maximális mennyiségek, továbbá infrastruktúrák esetén a belépési pontok.

„Nem fogjuk arra kérni a cégeket, hogy módosítsák a szerződéseket” – szögezte le egy illetékes.

A Bizottság végül eltekintett a közös gázvásárlás kezdeményezésétől, amire elsőként még lengyel miniszterelnökként Donald Tusk tett javaslatot. A testület most állítólag úgy látja, hogy ez normális esetben és vészhelyzetben sem lenne indokolt.

A négyrészes csomaghoz tartozik még a cseppfolyós halmazállapotú földgázról (LNG-ről) szóló európai stratégia előterjesztése. Ez aláhúzza, hogy az EU-ban már jelenleg is rendelkezésre áll elegendő LNG-kapacitás, ezek azonban egyenlőtlenül oszlanak meg földrajzilag a tagállamok között. Feladatként ezért a tagállami energiarendszerek egymással való összeköttetésének megteremtését, illetve Közép- és Délkelet-Európában, például a horvátországi Krk szigetén új LNG-terminál(ok) megépítését jelölik meg.

EU-források rámutatnak, hogy a vezetékes és a cseppfolyósított gáz ára egyre jobban közelít egymáshoz, ami Európa energiaellátásában is ígéretes lehetőségeket nyit meg a diverzifikáció, a kínálat növekedése és az árak leszorítása előtt.