Egymásnak estek Európa kormányai

Szokatlan szerepet vállalt fel az Európai Bizottság, amely közvetíteni kíván az euróövezet déli tagjai között kirobbant vitában. A spanyol és a portugál miniszterelnök a hétvégén hivatalos panasszal fordult Brüsszelhez, miután görög kollégájuk nekiment a két országnak a támogatási programmal kapcsolatban elfoglalt kérlelhetetlen álláspontjuk miatt.

Bár ilyen hatáskört nem oszt rá közvetlenül az EU-szerződés, az Európai Bizottság új szerepben találta magát, amikor két uniós kormány panaszára közvetíteni próbál Görögország és a rá megorrolt Spanyolország és Portugália között.

Az ügy előzménye, hogy Madrid és Lisszabon is nagyon zokon vette Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök egy hétvégi nyilatkozatát, amiben a szemükre hányta, hogy pusztán belpolitikai megfontolásokból a megértésnek a legkisebb jelét sem adták az Eurócsoport és Athén között a második görög program meghosszabbításáról tartott tárgyalásokon.

A szélsőbaloldali pártot vezető görög kormányfő azt vetette a jobboldali spanyol és portugál kormányok vezetőinek a szemére, hogy saját érdekükből nem engedtek Athénnak, attól tartva, hogy a görög forgatókönyv náluk is megismétlődhet. Portugáliában kora ősszel, Spanyolországban novemberben tartanak általános választásokat, és mindkét ország kormánypártja erős és népszerű „protestpártokkal” szemben kell, hogy megvédje a pozícióit.

Madrid és Lisszabon a görög kormányfő vádaskodásain felháborodva Brüsszelben panaszolta be az athéni vezetést, és a Bizottság közbenjárását kérte az ügy elsimítására. Értsd: a görögök rendreutasítására.

Az Európai Bizottság – amely nem szokott állást foglalni tagállamok közötti vitákban – diplomatikusan azt közölte hétfőn, hogy küldetésével összhangban közvetítő szerepet vállal. „Hidakat építünk és megpróbáljuk közelebb hozni egymáshoz az európai partnereket” – jelentette ki Mina Andrejeva, a Bizottság szóvivője. Arra a kérdésre, hogy miként kell érteni ezt a békéltetést, a szóvivő azt felelte, hogy valamennyi érdekelttel beszélnek az EU egységének biztosítása érdekében.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke közben a Financial Timesnak adott interjújában kilátásba helyezte, hogy cserébe a gazdasági reformok megvalósításának gyors elkezdéséért, az athéni kormány esetleg még márciusban hozzájuthat a pénzügyi mentőcsomagból még nem lehívott 7,2 milliárd eurós összeg egy részéhez. Athénnek azért lenne szüksége gyorsan pénzre, hogy rendezni tudjon a márciusban lejáró összesen 4,3 milliárd eurós adósságot, amiből 1,4 milliárd euró az IMF-fel szemben fennálló tartozás.

Bár a pénz átutalásának elvileg a napokban négy hónappal meghosszabbított támogatási program ötödik felülvizsgálatának lezárása lenne az előfeltétele, Dijsselbloem most megcsillantotta a lehetőséget, hogy jó görög magaviselet esetén az Eurócsoport esetleg kész lesz felülvizsgálni ezt a forgatókönyvet.

Az athéni kormányt azonban mintha más megoldások érdekelnék. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter például jelezte, hogy esetleg újratárgyalná az Európai Központi Banknak július és augusztus táján visszafizetendő 6,7 milliárd eurós adósságot. Egyes elemzők szerint ez a nyilatkozat olyan benyomást kelthet a partnerekben, hogy Athén néhány nappal a megállapodás után máris kezd visszatáncolni a kötelezettségvállalásaitól.