Bekeményít a marokkói kormány a dzsihádistákkal szemben

A rabati kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amely bűnténnyé nyilvánítaná állampolgárai iszlamista csoportokhoz való csatlakozását, illetve a terrorszerveztek támogatását. A döntésnek nemzetbiztonsági okai vannak, azonban a határozat ellen emberjogi aktivisták is tiltakoznak a szólásszabadság megsértésre hivatkozva.

A csütörtökön meghozott döntés hátterében az állhat, hogy Marokkó a többi észak-afrikai országhoz hasonlóan nemzetbiztonsági kockázatként tekint a szíriai polgárháborúból és Irakból hazatért állampolgáraira. A javaslatot a parlament két házának még el kell fogadnia. Egy kormánynyilatkozat szerint az új törvény „bűnténnyé nyilvánítja a fegyveres csoportokhoz és kiképző táborokhoz való csatlakozást vagy annak megpróbálását a konfliktuszónák melegágyaiban.”

Hozzávetőleg kétezer állampolgár harcolhat az Iszlám Állam soraiban, írja a Reuters az ország biztonsági erőinek becsléseire hivatkozva. Az eddig közel kétszáz hazatért harcost már az országba való belépésük pillanatában – elsősorban a reptereken – őrizetbe vették a hatóságok. Az ország a terrorizmus által kevésbé veszélyeztetett arab államok közé tartozik, ahol azonban több, iszlamista csoportok által elkövetett bombatámadás is történt, közülük a legutóbbi 2011-ben Marrákesben.

A törvényjavaslat, amely szintén büntetné a terrorizmus támogatását, egyes emberi jogi aktivisták szerint sérti a szólásszabadságot és szerintük a kormány már így is a „terrorizmus vádjával” zár börtönbe ellenzékieket és újságírókat. Abdelilah Benabdeslam, az Emberi Jogok Marokkói Szervezetének alelnöke szerint „a terrorszervezetekhez csatlakozó marokkóiak többsége szegény, munkanélküli és nehéz körülmények között él,” így véleménye szerint a szélsőségesek elleni harcot itt kellene kezdeni és nem a szólásszabadság megölésével. Benabdeslam hozzáteszi, hogy nincs szükség további törvénymódosításokra, továbbá minden anti-terrorizmussal kapcsolatos törvényt vissza kellene vonni, mivel a marokkói büntetőtörvénykönyvben elegendő jogszabály áll rendelkezésre a radikalizmus elleni harchoz.

Kiss Adrián

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »