Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Feszengő diplomaták, kényes kérdések, és vonakodó válaszadók – így lehetne leírni a német-amerikai helyzetet a Snowden események utáni korszakban. A diplomáciai katasztrófát a két kormány közösen próbálja megszüntetni.
A múlt héten német és amerikai tisztviselők gyűltek össze megvitatni a két ország közötti személyes adatok, és a kibervédelem ügyét, miközben pont a Németországot célzó kémtevékenység okozta a két állam viszonyának megromlását – áll a Wired oldalán.
Csütörtökön és pénteken került megrendezésre a Második Kiber Kétoldali Egyeztetés Berlinben. A tárgyalásokon a felek minisztériumait képviselő szakemberek vitatták meg többek között a jövőbeli kibervédelmi törekvéseket, az Internet szabadságának témakörét, és a kiberbűnözés elleni harc lehetőségeit. Ezután egy nyílt fórumot tartottak, amit a német külügyminiszter Frank-Walter Steinmeier irányítása alatt történt.
Az egyeztetéseket megelőző héten viszont a tárgyaló államok között súlyosan megromlott viszonyra hívta fel a figyelmet egy német kormánytisztviselő. Az anoním forrás szerint míg a 2003-as iraki konfliktus és az amerikai invázió ötlete külpolitikai problémát jelentett, addig a kémkedési botrány a két szövetséges fél viszonyát alapjaiban kérdőjelezte meg. 2013-ban a német Der Spiegel állításai szerint az Amerikai Egyesült Államok lehallgatta Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját, és megfigyelő központott működtetett a berlini amerikai nagykövetség épületében. Erre reagálva Németország felbontotta az amerikai Verizon telefonszolgáltatóval egy már megírt megállapodási szerződését attól félve, hogy talán ők is a Fehér Ház lehallgató programját támogatják.
A német kancellár Barack Obamának írt kemény nyelvezetű levelében leírta, hogy „a barátok közötti kémkedés nem járja”. Majd Merkel személyesen felhívta Obamát, és kifejtette, hogy nem volt tudomása a programról, amire az amerikai elnök bocsánatot kért, és sajnálatát fejezte ki válaszul. A botrány hatására még Merkel pártja, az amerikai barát Szociáldemokratákban is megingott a tengerentúli bizalom. A bizonytalanság a szabadkereskedelmi egyezmény stabil alapjai alól is kihúzta a talajt, ahol főbb európai és amerikai üzleti érdekek foroghatnak kockán. A botrány kitörése után az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (National Security Agency) betekintést ígért a német kormánynak a lehallgatási programjába, de erre nem került sor idáig.
A Snowden-akták nyilvánosságra hozatala után Washington a kémkedést egy, amolyan leleplezett titkos projektjeként kezdte el felfedni a közvélemény előtt Barack Obama elnök utasítására. Ennek keretein belül tette közre a Hirszerzési Hivatal azt a jelentést is, ami a 2013-ban megfigyelt célpontok számáról ad felvilágosítást. A dokumentum szerint tavaly az amerikai hírszerzés 89 ezer külföldi célpontot hallgatott le. A célpont a tágas definíciója értelmében lehet egy természetes személy, vagy egy egész minisztérium is, így igen nehezen lehet megbecsülni a kémkedés külföldi áldozatainak számát.
A diplomáciai felfordulás, és a korai amerikai együttműködés hiánya ellenére Németország a kémkedés előtti viszonyok visszaállítására törekszik. A múlt héten zajlott egyeztetés is a nézeteltérések elsímítására létrehozott események részét képezik. Másrészről, hogy a dolgok visszatérjenek eredeti kerékvágásukba, először a Fehér Háznak kell bizonyítania Berlinnek, hogy a korábban semmibe vett német jogszabályokat már magukra is érvényesnek tartják.
Varga-Tóth Tamás
