Tusk a bankunió mintájára építene gázuniót

Ahogy a bankunió jelentette a kiutat a pénzügyi válságból, úgy egy energiaközösség húzhatná ki az újra és újra felbukkanó gázválság méregfogát és csökkentené Európa függőségét az orosz gázszállításoktól – jelentette ki a Brüsszelben rendezett energiabiztonsági konferencián a lengyel miniszterelnök. Donald Tusk a V4-ek között létrehozandó regionális szolidaritási mechanizmusról is szót ejtett.

A bankunió mintájára kellene az Európai Uniónak választ adnia az orosz energiakártya kijátszására és a fenyegető gázválságokra – jelentette ki egy brüsszeli konferencián a lengyel miniszterelnök. Donald Tusk, aki a biztonságos energiaellátásról szóló konferencia egyik vezérszónoka volt, beszédében részletesebben kifejtette (bár szó szerint nem említette) az Európai Energia Unió elsőként általa bedobott koncepcióját és eloszlatni az ötlettel kapcsolatos félelmeket.

Ahelyett, hogy Tusk javaslatára érdemben reagáltak volna José Manuel Barroso bizottsági elnök és Günther Oettinger energiaügyi biztos a lengyel miniszterelnök előtt kaptak szót, és inkább a már jól ismert módszereket és eszközöket, mindenekelőtt az egységes energiapiac mielőbbi létrehozását nevezték lényegesnek az orosz gáztól való egyoldalú függőség csökkentésére. Talán nem véletlenül, hiszen egy lapinterjúban néhány napja Oettinger gyakorlatilag elutasította a lengyel kormányfő közös gázvásárlásra vonatkozó elképzelését.

Donald Tusk a pénzügyi válság uniós kezelésével példálózva próbált meg több rokonszenvet ébreszteni hallgatóságában az Európai Energia unió iránt. Emlékeztetett rá, hogy a pénzügyi válságból végső soron a bankunió jelentette a kiutat, egy olyan koncepció, amit eleinte mindenki kézzel-lábbal ellenzett, aztán végül belátta, hogy ez a tényleges megoldás. A lengyel kormányfő elmondta, hogy energiacégek vezetőivel találkozva ugyan majdnem mindenki szimpátiával fogadta a földgáz közös beszerzésére vonatkozó kezdeményezést, de az elképzelést kivihetetlennek tartották.

Tusk igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a közös gázvásárlással nem Európa szerte mindenhol egységes gázár elérése a cél, hanem az európai mechanizmusokban rejlő előnyök kihasználása révén nagyobb árátláthatóság biztosítása és ezen keresztül a tagállamok közötti jelenlegi, esetenként 40 százalékos árkülönbség csökkentése. „Már az is eredmény, ha ennek következtében 10 százalékkal mérséklődnek a különbségek” – mondta Tusk, hozzátéve, hogy a közös beszerzéstől függetlenül a piac, vagyis a tőzsde szabná meg az árakat, amelyek nyílván országról országra különbözőek lennének.

A miniszterelnök rámutatott, hogy a földgázszállítási szerződések árszabásra vonatkozó rendelkezéseinek titkosítása a piaci viszonyok kialakulását akadályozza. Ezzel kapcsolatban megint a bankszektort hozta fel követendő példaként. „Miért érdemel több védelmet a gáztitok a banktitoknál” – tette fel a kérdést a kormányfő.

Donald Tusk úgy vélte, hogy a közös gázbeszerzés igenis lehetséges. Ez szerinte kivitelezhető lenne egy közös ügynökség, vagy egy konzorcium révén. (Az ötlet nem új, hiszen néhány éve az Európai Bizottság a Kaszpi Konzorcium létrehozását kezdeményezte az azeri és türkmén gázszállítási szerződések kitárgyalására és az Uniónak mint egységes vásárlónak a fellépését biztosítandó. Az ötletből nem lett semmi, mert a tagállamok elutálták).

A politikus szerint a gázbeszerzést intéző testület működhet állandó jelleggel, de ideiglenesen is, például akkor, ha beüt egy gázszállítási válság. Ebben az esetben érvelése szerint közös fellépéssel elkerülhető lenne, hogy egyik vagy másik tagállamnál gázhiány esetén komoly problémák merüljenek fel.

Tusk arról is beszélt, hogy a Visegrádi Négyek egy regionális szolidaritási mechanizmus létrehozásáról tárgyalnak, ami szerinte katalizátora is lehet az uniós folyamatoknak.