Tétova lépés a Robin Hood-adó bevezetése felé

Szlovénia kiválása után már csak tíz uniós tagállam menetel tovább a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése felé, amelynek első, csak a részvényekre és bizonyos származékos pénzügyi termékekre alkalmazandó változatát egy kedden kiadott közös nyilatkozat tanulsága szerint 2016. január 1-jén tervezik.

Több mint egy évvel a megerősített együttműködés elindításáról szóló döntés után az Európai Unió tíz tagállama kedden menetrendet fogadott el a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó 2016. január elsejétől történő bevezetésére.

Az indítógomb megnyomásával ugyanakkor láthatóan még a résztvevőkben sem sikerült igazán eloszlatni a kételyt, ami az egész projekt megvalósíthatóságát övezi. Az EU pénzügyminiszteri tanácsa 2013 februárjában adott zöld jelzést a regionális Tobin-adónak is nevezett adófajta megerősített együttműködés formájában történő bevezetésének, amihez az EU-szerződés előírásainak értelmében minimum 9 tagállam csatlakozása az előfeltétele.

És bár már tavaly februárban megvolt a szükséges létszám, sőt kettővel többen jelentkeztek, a tavaly február óta eltelt több mint egy évben érdemben egy tapodtat sem sikerült előrehaladni a résztvevő kormányok közötti mély nézetkülönbségek miatt. Egyes megfigyelők szerint a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás és a tervet övező rengeteg bizonytalanság miatt a tagállamok egy része már nem érzi szükségét és értelmét a bankok válság költségeihez történő utólagos hozzájárulásának is tekintett adónem bevezetésének.

A koalíción belüli repedések jeleként Szlovénia kedden kiszállt a konvojból és a közös nyilatkozathoz sem adta a nevét. Bár a szlovén kihátrálást egyesek, így Janisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter a szlovén kormányválsággal hozta összefüggésbe, szlovén források szerint azonban másról van szó, arról, hogy Ljubljana felülvizsgálta az álláspontját és már nem látja értelmét a Robin Hood-nak is nevezett adó egyébként is éppen a válsággal birkózó pénzügyi szektorra való kivetésének. „A projekt gazdaságilag nem jövedelmező. Az adó begyűjtésének és végrehajtásának költségei nincsenek arányban a várható bevételekkel” – szögezte le egy szlovén forrás.

Brüsszeli források nem zárják ki, hogy Szlovéniát hamarosan más partnerek is követik, ami kilenc résztvevő alatt már megtorpedózhatná az egész vállalkozást. Az érdekelt tíz tagország – Ausztria, Belgium, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovákia és Spanyolország – ugyanakkor kedden előzetes menetrendet rögzített a tranzakciós adó bevezetésére, amelyet kezdeti formájában 2016. január elsején alkalmaznának.

A szóban forgó tagállamok eltökéltnek mondták magukat, hogy az év végéig olyan „életképes megoldásokat” találnak, amelyek a projektben részt nem vevő országok aggodalmait is figyelembe veszik. A kimaradó országok közül többen, köztük is főleg a pénzügyi központ, a City érdekeit védelmező londoni kormány nehezményezik, hogy az adót az általa lefedett területen kívül végrehajtott pénzügyi tranzakciók után is levonnák. A brit kormány ezért az Európai Bírósághoz fordult, amely múlt héten lényegében azzal dobta vissza a panaszt, hogy a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) mibenléte mértéke és más paraméterei egyelőre nem ismertek, hiszen azokat még ki sem tárgyalták.

Nagy-Britannia egyébként már évekkel ezelőtt bevezetett egy tranzakciós adót (stamp duty), ami az „európai Tobin-adónál” magasabb kulccsal sújtja a pénzügyleteket. Számos más ország is alkalmaz már az FTT jellemzőivel rendelkező adófajtát.

A tíz ország közötti harmónia meglétének hiányára vall, hogy első körben csak a részvényekre és „bizonyos származékos pénzügyi termékekre” vetik majd ki az adót, a tervek szerint 2016. január 1-től. Mindez nem akadályozza meg a résztvevőket abban, hogy egyéni alapon pénzügyi termékek szélesebb körét adóztassák.

Algirdas Semeta, a pénzügyi tranzakciós adóról szóló javaslatot előterjesztő Bizottság adóügyi biztosa elégedetten nyugtázta és üdvözölte a keddi előremozdulást, egyúttal elismerve azt, hogy „még elég hosszú utazásra kell számítani, mielőtt valósággá válik az adó”. Azt is elismerte, hogy az asztalon lévő terv és a megvalósítás üteme ambícióiban elmarad az Európai Bizottság javaslatától.

Az Európai Bizottság 2011 szeptember végén tett javaslatot a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) bevezetésére, azzal indokolva az elképzelést, hogy a pénzügyi szektornak is ki kell vennie a részét a részben általa okozott válság költségeiért, amelyek túlnyomórészt az adófizetőkre hárultak.

A Bizottság időközben aktualizálta javaslatát a megerősített együttműködésben résztvevő országokra adaptálva azt, összesen 30-35 milliárd euróra becsülve az adóból éves szinten várható bevételeket.

Az adót az eredeti javaslat értelmében különböző értékpapír, kötvény és részvényügyletekre vetnék majd ki, a pénzügyi tranzakció értékének 0,1 százalékának megfelelő volumenben. A származékos pénzügyi termékek, más néven derivatívák esetében ennél is alacsonyabb, 0,01 százalékos lenne a sarc. A viszonylag alacsony adórátával Brüsszel azt szerette volna elkerülni, hogy a pénzügyi tranzakciós adó globális bevezetésének híján a befektetők más, Európán kívüli országokba vándoroljanak. Az adóelkerülés megnehezítése érdekében azok a nem Európában bejegyzett pénzintézetek is az adó hatálya alá esnének, amelyek európai illetőségű, azaz jogilag Európában (illetve az FTT-t alkalmazó országokban) letelepedett ügyfelekkel érintkeznek.

Az adót főszabályként a pénzügyi intézmények között pénzügyi eszközökkel (kötvényekkel, részvényekkel stb.) folytatott valamennyi ügyletre kivetnék, ha legalább az egyik pénzügyi intézmény az Európai Unióban (a résztvevő országokban) letelepedettnek minősül. Függetlenül attól, hogy a tranzakciót a szervezett piacon, vagy a tőzsdén kívül bonyolítják le, az adót minden esetben kivetnék.

Az adó kivetése abban a tagállamban történne, ahol a tranzakcióban részt vevő pénzügyi intézmény letelepedettnek minősül. Ezzel csökkentenék az ügyletek áttelepülésének kockázatát, hiszen az ügyletekre minden esetben kivetnék az adót, ha egy, az EU-ban rezidens fél részvételével hajtják végre, akkor is, ha arra az EU-n kívül kerül sor.

A Bizottság azt javasolja, hogy alapesetben a tranzakcióban, például a részvényeladásban érintett mindkét fél fizesse meg az adót. Az adót a pénzügyi intézmények közvetlenül a tagállamoknak fizetnék be, zömében elektronikus úton zajló tranzakciókról van szó. Az erre kötelezett pénzügyi intézményeknek adóbevallást kellene benyújtaniuk az adóhatóságokhoz.

A Bizottság a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keretről szóló tervezetében azt javasolta, hogy az FTT-ből származó bevételek egy részét a tagállamok saját forrásként az uniós költségvetésbe fizessék be, amiért cserébe mintegy 50 százalékkal csökkenne a jelenlegi GNI-alapú befizetésük. Ezt az elképzelést azonban a tagállamok már a legelején lesöpörték az asztalról.