Kockázatos az ukrán válság

Washington és Brüsszel együttműködése az ukrán-orosz válság kapcsán egyre szorosabbra fűződik. A szankciók még mindig személyek és cégek ellen irányulnak, de az amerikai és uniós szankciós lista közötti jelentős különbség, hogy az utóbbi nem tartalmaz nagybankokat és az orosz elnök személyéhez köthető nagyvállalatokat. Az amerikai lépések tulajdonképpen már valamiféle gazdasági szankciónak tekinthetőek.

Az EU – Japán csúcsot követően az EU részéről egyelőre továbbra is a gazdasági szankciók életbe léptetése látszik a „megoldásnak”, amennyiben Oroszország nem változtat Ukrajna – politikáján. Az Európai Unió eddig a szankciók két szakaszát (először diplomáciai találkozók lemondását, következő lépésként a válság kialakulásáért felelőssé tehető személyek vagyonbefagyasztással és vízumkorlátozással történő szankcionálását, majd ezen személyek körének bővítését, jelenleg 48 fő) vezette be Oroszországgal szemben. Arra is vannak már elemzések, hogy a harmadik lépcsőben alkalmazandó konkrét gazdasági szankciók milyen hatással lennének egyik vagy másik uniós tagország gazdasági fejlődésére, azonban a hivatalos hatástanulmány készítésével megbízott Európai Bizottság ez idáig nem hozott nyilvánosságra ilyen jellegű dokumentumot. A gazdasági szankciók tekintetében a tagállamok álláspontja rendkívül megoszlik. Az intézkedések terén szigorítást javasol többek között Nagy-Britannia, Franciaország, Lengyelország, Svédország, valamint a balti államok, óvatosságra int Olaszország, Görögország, Ciprus, Bulgária, Magyarország, míg Németország egyelőre nem foglalt állást.

A gazdasági szankciók a pénzügyek, a kereskedelem, a befektetések és az energia területeire terjednének ki. A szankciókra adott orosz válaszreakciók azonban eltérően érintenék az egyes uniós tagországokat, hiszen ha például a földgázszállítást vesszük, 6 uniós tagállam 100 százalékban, 12 tagállam gázellátása pedig több mint 50 százalékban függ az orosz gáztól. A függőség azonban kölcsönös. Oroszország költségvetése is nagyban ráutalt az uniós kapcsolatokból származó bevételekre. A jelenlegi elképzelések szerint, ha Putyin – fenyegetésének megfelelően – leállítaná a gázszállítást Ukrajnába, az ukránok Szlovákián, Magyarországon és Lengyelországon keresztül juthatnának gázhoz.

Robert Fico kormányfő szerint Szlovákia számára jelentős negatív hatásokkal járna, ha az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben. Ugyanígy vélekedik saját országa vonatkozásában Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő. Bulgária energiaszükségletének 90 százalékát Oroszországból fedezi, így azok közé az országok közé tartozik, amelyeket a legsúlyosabban érintene a gazdasági szankciók bevezetése. Magyarország gázellátása körülbelül 80, míg kőolaj ellátása 78 százalékban függ Oroszországtól. A visegrádi országok közül Lengyelország és Csehország kevésbé, míg Magyarország és Szlovákia jelentős mértékben orosz energiaimportra utalt ország. A függőség enyhítése érdekében jelenleg az észak-déli energiafolyosó kialakításán dolgoznak a négyek.

Az EU-országok külügyminiszterei május 12-én Brüsszelben fognak legközelebb találkozni. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy a kelet-ukrajnai helyzet a harmadik lépcső életbe léptetéséhez vezet-e majd, hiszen ehhez a 28 állam konszenzusa szükséges egy jelenleg eléggé diverzifikált tagállami csoportosulásban. Egy biztos, összességében a kemény intézkedések érzékenyen érintenék a válságból épp csak kilábalt Európát. Kérdéses, hogy megéri-e ezt a kockázatot vállalni. Közben közeleg az ukrán elnökválasztás időpontja is.