Krím és Koszovó: ugyanaz a helyzet?

Az utóbbi napokban lezajló krími eseményeket sokan sokféleképpen látják és elemzik. Két nagyobb tábort alkot az eseményeket a NATO 1999-es Jugoszlávia elleni beavatkozásához hasonlítók köre, illetve az utóbbit cáfolóké.

Maga Vlagyimir Putyin egyik interjújában párhuzamot vont a koszovói albánok önrendelkezési joga és a Krímen zajló események között. „A krími lakosságnak joga van az önrendelkezésre úgy, mint ahogy ezt megengedték a koszovói albánoknak is.“ Az orosz elnök továbbá azt is megfogalmazta, hogy az embereknek joguk van arra, hogy maguk döntsenek a sorsukról. A szerbiai B92 információi szerint Putyin kijelentette, hogy Oroszország nem szeretne katonai beavatkozást Ukrajnában, de ettől függetlenül végső lehetőségként fenntartják maguknak az erő alkalmazásához való jogot.

A szerbiai NATO-bombázás

Gerhard Schröder egykori német kancellár (1998-2005) szerint a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít a szerbiai NATO-bombázásra. A NATO 1999. március 24-én indított támadást az akkori Jugoszlávia ellen, ekkor 78 napig bombázták a térséget. Az akkori hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, mivel a szerbek súlyos etnikai tisztogatást hajtottak végre az albán lakosság körében.

A német politikus szerint a nemzetközi jogot akkor is ugyanúgy megsértették, mint most a Krím-félszigeten. Ugyanis a jugoszláviai konfliktus idején 1999-ben úgy bombázták le Szerbiát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem egyezett abba bele – fejette ki Schröder. Aki éppen ezért nem kívánja kritizálni Vlagyimir Putyin orosz elnök mostani lépéseit, hiszen szerinte mindkét esetben az ENSZ Alapokmányának megszegéséről van és volt szó, ráadásul ebben akkor német kancellárként maga is szerepet játszott.

Miloš Zeman cseh államfő  ugyanezt a tábort erősítve hívta  fel a figyelmet arra, hogy mindenkire egyforma szabályokat kellene alkalmazni. „Van arra történelmi precedens, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának álláspontja ellenére egy szuverén ország egyik része elszakadt az államtól. Ilyen Koszovó esete is.  Nyilvánosan felléptem Koszovó elszakadása ellen, és bíráltam, hogy a Cseh Köztársaság elismerte függetlenségét. (…) Most képmutatás lenne azt állítani, hogy Koszovó függetlensége rendben van, a Krím függetlensége viszont lehetetlen. Mindenki esetében egyforma mércét kell alkalmaznunk” – fejtette ki a cseh politikus.

A Krímben történteket az USA és a többi nyugati ország ezzel szemben mélyen elítéli, hiszen úgy vélik, Putyin valójában Ukrajna szuverenitását veszélyezteti, amelyet a nemzetközi közösség nem nézhet tétlenül.

„A március 16-ra tervezett népszavazás a Krím-félsziget csatlakozásáról az Orosz Föderációhoz jogellenes, mert ellentmond mind az ukrán alkotmánynak, mind a nemzetközi jognak”- jelentette ki a német kancellár asszony.

Angela Merkel a török kormányfővel és a kínai elnökkel is tárgyalt  az ügy megoldását sürgetve. Majd közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben  kinyilvánították, hogy  feltétlenül meg kell védeni Ukrajna szuverenitását, területi és politikai egységét. Megállapodtak abban is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának tárgyalnia kell a Krím ügyében. Recep Tayyip Erdogan  kijelentette, hogy Törökország kész felhasználni az Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatait, hogy így segítse  a kapcsolatfelvételt a krími tatárok közösségével. Merkel elképzelése szerint összekötő csoportot kellene létrehozni, amelynek a politikai párbeszéd megkezdése lenne a  feladata.

Koszovóra utalva Ulzurrun de Asanza y Munoz, az Európai Bizottság szóvivője nyomatékosan kijelentette, hogy nincs helye az összehasonlításnak, de  Michael McFaul is, aki az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt (2011-2014), a CNN -nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy nagy a különbség a Krímben levő és az 1999-es koszovói helyzet között. „Szerbia fenyegette a koszovóiakat, Ukrajna viszont senkit sem fenyeget!”

A koszovói precedens

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád  azóta sem akar elismerni. Öt uniós tagország – Szlovákia, Görögország, Románia, Spanyolország és Ciprus, -valamint Oroszország és Kína szerint sem önálló állam ez a terület. Ez a kérdés azért is olyan kényes, mivel a világban számos olyan terület van, amely szeparatista törekvésekkel bír, elég ha csak Skóciára, Észak-Írországra,vagy Baszkföldre gondolunk.

A New York Times szerint a két nagy hatalom véleménye  jelenleg is ellentétben áll egymással, igaz ellenkező előjellel, mint ahogy Koszovó esetében volt. Most  Oroszország hangoztatja a Krím Ukrajnától való elszakadásának a jogát, amit viszont az Egyesült Államok nem tart legitim lépésnek. Elemzők szerint Koszovó esete egy olyan precedens, amire az oroszok azért hivatkoznak a beavatkozásuk igazolásakor, hogy  megpróbálják a megszállást és a területszerzést legitimnek feltüntetni. Azonban azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a folyamat közvetlenül sérti az ukrán szuverenitást és az ország területi integritásának veszélyeztetésével történik.

Hogyan reagál a szerb politika?

A Press Online szerint a választásokra készülő szerbiai politikusokat meglepte az orosz elnök kijelentése, hiszen sokan  Oroszországot Szerbia legfontosabb szövetségesének és barátjának tartják még ma is. A pártok különbözőképpen reagáltak a Koszovó – Krím párhuzamra. A koszovói precedens és a NATO-bombázás még ma is nagyon fájó pont a balkáni ország számára, nem véletlen, hogy máig sem ismerik el a terület elszakadását. A mostani összehasonlítás kapcsán ismét fellángoltak az indulatok az akkori  bombázás jogosságát illetően. A szerb miniszterelnök úgy véli, hogy Gerhard Schröder volt német kancellár nyilatkozata alátámasztja Szerbia korábbi álláspontját az 1999-es bombázással kapcsolatban, hiszen a szerb fél szerint a NATO akkori  beavatkozása valójában nem békemisszió, hanem agresszió volt.

A Blic napilapnak Slobodan Samardžić a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) alelnöke azt mondta: „Putyin valószínűleg téves párhuzamot vont Koszovó és a Krím-félsziget között.” Tudvalevő, hogy a párt szerint Szerbiának meg kellene szakítania a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval és inkább Oroszországhoz kellene közelednie. Ezért nyilvánvalóan elnézik Putyin tévedését az ügy kapcsán.

A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) alelnöke Dušan Bajatović a történelmi múlttal érvelt. A politikus szerint Koszovónak nem volt joga az önrendelkezésre, mert történelmileg nem albán, hanem szerb terület. A Krím-félsziget ezzel szemben történelmileg orosz. A krími önrendelkezésre való jog szerinte  tehát azoktól az emberektől függ, akik ott élnek.

A szerb külügyminisztérium múlt heti közleményében egyébként azt írta, hogy „különös figyelemmel és aggodalommal” követik az ukrajnai eseményeket.

Szerb önkéntesek érkeztek az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetre

A B92 hírei szerint egy csetnik mozgalom tagjai érkeztek a Krímre, hogy a szerb nép nevében támogassák az oroszokat. A Farkasok nevű csetnik gárda parancsnoka szerint Ukrajnában most ugyanaz zajlik, mint ami megtörtént Szerbiában. A nyugat pénzelte ellenzék átvette a hatalmat és azt hazudják, hogy Európa felé tartanak. A szerb önkéntesek kijelentették, hogy  a következő hetekben várhatóan további  alakulatok érkeznek Szerbiából a Krím-félszigetre.