Jurij Mushka: abból az elvből indultunk ki, hogy Ukrajnának nincs ellensége

Alig egy hónap leforgása alatt Ukrajnában nagyon komoly változások következtek be, amelyek az egész állam fejlődési vonalát rajzolták át: Viktor Janukovics Oroszországba távozott, és helyét az ellenzék által vezetett hatalom került. A Krími félszigetre történő orosz beavatkozás miatt azonban olyan konfliktus helyzet alakult ki, amely háborús fenyegetést jelent az egész európai kontinens számára. Krím holnap szavaz egy – az Ukrajna és a nyugati hatalmak által el nem ismert – referendum keretében, hogy megmaradnak-e Ukrajna részeként, vagy Oroszországhoz csatlakoznak. Minderről beszélgettünk Ukrajna Magyarországi nagykövetével, Jurij Mushkával.

Riporter: Az elmúlt hónapok eseményeinek a fényében min dolgozik most Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége? Mik a fő prioritásaik?

Jurij Mushka: A feladatainkat nem mi határozzuk meg, hogy mit csinálunk, hanem alapvetően a központ. Én, mint vezető ezt a munkát végrehajtom, de magát a munkát a külügyminiszterünk irányítja. A jelen helyzetben a legfontosabb feladatunk és prioritásunk Ukrajna területi épségének a megőrzése. A legfőbb üzenetünk az, hogy azok a problémák, amelyek most Ukrajna körül vannak, gondolok itt a Krími félszigetre – elsősorban a diplomáciára számítunk, a józan észre és nem akarunk vérontást. Annak vagyunk a hívei, hogy katonai erővel nem lehet megoldani problémákat.

R.: Ebben a diplomáciai feladatban a magyar kormány részéről milyen segítségre számíthatnak?

J.M.: Teljes a megértés a magyar kormánnyal ebből a szempontból. A magyar fél, ugyanúgy ahogy az EU és a NATO más országai is erőteljesen támogatja Ukrajna szuverenitását és területi épségét, és ahogy láthattuk, Mártonyi János külügyminiszter Úr járt Ukrajnában, mint a V4-ek soros elnöke. Kollégáival meglátogatta Kijevet, Donyecket, volt Kárpátalján. Az első perctől érezzük Magyarország támogatását.

R.: Európai Unió részéről is megvan ez a fajta támogatás?

J.M.: Az EU is, ahogy minden egyes nemzetközi szervezet, a világ nagyhatalmai, és a biztonsági tanács is foglalkozik a problémánkkal és az Európai Unió már foganatosított is szankciókat Oroszországgal szemben, és egyértelműen kijelentette, hogy további lépéseket tesz, hogyha Oroszország nem lép vissza a referendummal és ha elismerik az úgy nevezett krími kormány igényeit és csatlakoztatják Krímet Oroszország területeihez, ami felborítja a nemzetközi jogot.

R.: Nem érzi az Európai Unió és az Egyesült Államok fellépést határozatlannak? Lényeges lépés vagy szankció azért mind a mai napig nem történt Oroszország ellen. Tehát olyan intézkedés, ami valóban fájna nekik, amitől átgondolnák a krími politikájukat.

J.M.: Ukrán állampolgárként egyetértek Önnel. Sokkal erőteljesebben, határozottabban és gyorsabban kellene fellépni. Ugyanakkor, mint diplomata, mint az az ember, aki ebben a szférában dolgozik hosszú ideje – érzem és értem azt, hogy egyeztetésre van szükség, ki kell dolgozni egy közös megközelítést. Tehát ebből a szempontból lépésről lépésre kell érvényesíteni a következő intézkedéseket. A szankció ilyenkor nem magára a cselekményre vonatkozik, hanem arra, hogy egy ország nem állítja vissza a nemzetközi rendet. Tehát ha azt mondják neki, hogy lépjen vissza, a másik fél pedig azt mondja, hogy „nem”. Na akkor vezetik be ellene a szankciókat. Tehát Oroszországot figyelmeztették, és a szankciókat akkor foganatosítják, ha nem lép vissza. Nagyon kevés időnk van, de még mindig van idő. Pénteken is találkoztak Kerry és Lavrov, tehát még próbálkoznak diplomáciai lépésekkel.

R.: Tehát Ön bízik benne, hogy ezt a fokozódó konfliktust kizárólag diplomáciai eszközökkel meg lehet oldani?

J.M.: Miért, Ön azt hiszi, hogy háborúval bármit meg lehet oldani?

R.: Nem háborúra gondolok, hanem egy visszajelzésre Oroszország felé például a NATO részéről. Orosz katonai lépéseket nem követett semmiféle reakció az EU vagy a NATO részéről, ami Kremlt visszatartotta volna a további agresszív lépésektől.

J.M.: Fegyvert mutatni egymásra nem a legjobb megoldás. Utána már csak idő kérdése, hogy az a puska mikor fog elsülni. Ez olyan, mint a puska a színházban: ha ott van az első aktusban a falon, akkor a harmadik aktusban lőni is fog. Én azt mondom, hogy itt nem kell erőt mérni. Bár azért hozzáteszem, hogy ott vannak a NATO hajói a Fekete-tengeren, és közös hadgyakorlatokat tartanak a román és bolgár flottával.

R.: Annak ellenére, hogy a krími referendumot nem ismerik el a nyugati hatalmak, mégis a gyakorlatban a félszigetet „ismeretlen” csapatok szállták meg, a referendumot a kiválásról vasárnap tartják meg, Oroszország pedig már előkészítette azt a törvényt, amely befogadhatja a krími területeket az Orosz Föderáció kötelékébe. Megmenthető-e még Ukrajna számára Krím?

J.M.: Ha Oroszország befogadja a kötelékébe Krímet, az egy teljesen új helyzet lesz, amire még precedens nem volt. Ennek természetesen lesznek nagyon súlyos következményei. Ezt senki nem fogja elismerni. Másrészt pedig, az eddigi konfliktusok nem jelentették azt, hogy nem ismerjük el például Grúzia vagy Azerbajdzsán területi épségét. Az egy dolog, hogy jelen pillanatban egy bizonyos terület kívül áll, mondjuk úgy, de ezeket a világ nagy része, és Ukrajna sem ismert el, és ez nem is lehet hivatkozási pont.

R.: Krím egyébként Ukrajnán kívül rekedve, önmagában nem is igazán életképes.

J.M.: Igen, az áram, az édesvíz, az élelmiszer Ukrajnából jön. Annak idején, amikor Krím Ukrajna része lett, éppen gazdasági, földrajzi és más okok álltak a háttérben. Egyértelmű, hogy a félsziget sokkal inkább Ukrajna szerves része, mint Oroszországé. Azt a döntést nem is lehet így megkérdőjelezni, mert akkor minden megkérdőjelezhető, ami a II. világháború után alakult ki. Van egy világrend, 1975 EBESZ, ha ezt nem tartjuk be, akkor nincs világrend, akkor nincs nemzetközi jog, és akkor csak az erő számít. Ha Oroszország megteszi azt a lépést, amiről beszéltünk, akkor teljesen felrúgja a világrendet.

R.: Mennyire van felkészülve Ukrajna egy esetleges fegyveres konfliktusra?

J.M.: Mennyire vagyok én, mint ember felkészülve egy verekedésre? Nem tudom megállapítani, mert nem ellenőriztem. De gyerekkorában biztosan mindenki adott és kapott pofonokat. Mi nem háborúra készültünk. Abból az elvből – és külpolitikai doktrínákból – indultunk ki, hogy nekünk nincs ellenségünk. Annak a híve voltunk, hogy a szomszédjaink is civilizált államok, és a térségben nincs olyan ország, amely közvetlenül veszélyeztetné az országunkat. Mi annak a híve voltunk, hogy az 1994-ben aláírt memorandum, amikor lemondtunk a nukleáris fegyverekről, ami Budapesten került aláírásra, abban mindegyik aláíró hatalom garantőrként lépett fel Ukrajna területi épségére és szuverenitására. Mert különben ha most lenne nukleáris fegyverünk – hipotetikusan – és ez a helyzet áll fent, akkor kérdezem én, valaki meg merné valamit tenni? De hát mi nem abból indultunk ki. Ezért akarom érzékeltetni, hogy a mai világrend nem abból kell, hogy kiinduljon, hogy kinek van fegyvere és kinek nincs, mert akkor az általános katasztrófához vezethet.

R.: A jelenlegi helyzetben mennyire beszélhetünk megosztott Ukrajnáról – Kelet-Nyugat  tengely mentén – vagy az elmúlt események inkább összekovácsolták a nemzetet?

J.M.: Az, hogy vannak politikai nézeteltérések és hogy egy kicsit máshogy közelítik meg a problémákat, az belügy. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek nem az ukrán nép része. Másrészt a nézeteltérések vagy a politikai elvek nem vezethetnek az ország megosztottságához, illetve nem kérdőjelezhetik meg épséget vagy a szuverenitást. Ez ukrán belügy, és ezt meg is fogjuk tudni oldani. Csak az a baj, hogy ez nem belügyi probléma, a referendum is külső hatásra szerveződött és a zöld emberkék is megjelentek valahonnan hirtelen, orosz páncélos autókkal és orosz fegyverzettel.

R.: De ezeket az ellentéteket Kreml aktívan próbálja kihasználni.

J.M.: Keleten és Nyugaton is mindenki kijelenti, hogy ukrán. Nem kérdőjelezi meg senki a szuverenitást és a krími hovatartozást. Azért én keletről még nem hallottam olyan emberről, aki azt mondta volna, hogy Krím nem ukrán vagy hogy adjuk oda valakinek. Persze van történelmi emlékezet, és vannak kulturális különbségek, amit nem lehet kihúzni az emberek fejéből.

Ugyanakkor mindenki ukránnak érzi magát. Ha megnézzük azt a magatartást, amit a krími tatárok mutatnak, hát megmondom, hogy ők a legnagyobb ukránok most, Illetve a katonáink, akik nem fegyveres viselkedésükkel helytállnak, nem adnak helyet a provokációnak, és mindezzel bizonyos zavart keltettek a zöld emberkékben – azok nem tudnak mit csinálni most.

R.: Az új ukrán kormány nagyon komoly gazdasági gondokkal áll most szembe. A csütörtöki európai parlamenti ülés alapján úgy tűnik az EU 11 milliárd eurót szavaz meg Ukrajnának és 1 milliárdot ad az USA. Mindez megoldaná a gazdasági problémákat? 

J.M.: A gazdasági problémákat nem a hitelekből kell megoldani. A hitelek arra vannak, hogy gondosan és okosan használjuk fel arra, hogy saját magunk tudjunk kilábalni a gazdasági válságból. Persze, kell ez a pénz ahhoz, hogy el tudjuk indítani a gépkocsit. Nem akarunk ingyen lakók lenni, nem a külföldi hitelekből akarunk megélni. Persze, most kell ez a segély, mert gazdasági válság söpör végig Ukrajnában. A hitelnek segítenie kell a gazdasági fejlődést, és ezzel meg tudjuk teremteni a jobb jövőnket.

R.: Mi ment egyáltalán rosszul? Fél évvel ezelőtt nem beszélhettünk államcsőd közeli helyzetről.

J.M.: Nem volt rózsás a helyzet sem akkor, sem most. A magas gázár megtette a maga munkáját. Sokat tettünk azért, hogy diverzifikáljuk a csatornákat és Ukrajnában is elkezdtünk már a palagáz kutatást. Ezek eredményre fognak vezetni, de egy-két éven belül, fűteni meg minden nap kell.

R.: Legutóbb, amikor beszélgettünk, pont a társulási szerződés aláírása előtt találkoztunk, ami azóta meghiúsult. A európai parlament azonban néhány napja, a csütörtöki ülésen kimondta, hogy akár már márciusban aláírhatják az új ukrán hatóságok a szerződést.

J.M.: Igen, a következő hetekben megköthetjük. Itt a szerződés politikai társulás részéről van szó. Ami a gazdasági és szabadkereskedelmi övezetet illeti, ott az EU már egyoldalúan kinyitja a piacát bizonyos árucsoportok számára – ahhoz, hogy már érzékelni tudjuk a szabadkereskedelmi zóna előnyeit. A másik dolog pedig, hogy nagyon rövid, belátható időn belül törölni fogják a vízumkényszert az ukrán állampolgárok részére.

R.: Köszönöm szépen a beszélgetést Nagykövet Úr!