EP-választások: ez most más lesz

Május 22-25, 28 ország, 400 millió európai polgár, 751 képviselői hely, köztük 21 magyar, öt év. A tét: Európa jövője. Miben lesz ez a választás más mint az eddigiek?

Az európai parlamenti pártok közül a többség megszerzésére a két legesélyesebbnek az Európai Néppártot és az Európai Szocialisták Pártját tartják. Szakértők szerint a 2014-es választásokon a szocialisták fognak győzni, amire az elmúlt 20 év alatt nem volt példa. Erre azért is lehet esély, mert nem mindenki ért egyet az eurozóna válságának kezelésére eddig tett intézkedésekkel. Sokan nem a megszorításokat tartják az egyetlen járható útnak.

Esélyes pártok, esélyes csúcsjelöltek

Az Európai Néppárt (EPP), amely március 6–7-én Dublinban indította útjára 2014. évi választási kampányát, 74 pártot tömörít 39 országból. Az Európai Parlamentben jelenleg ez a párt alkotja a legnagyobb képviselőcsoportot. A párt az Európai Bizottság elnöki székébe Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt szánná. Juncker tizennyolc éven keresztül (1995-2013) Luxemburg miniszterelnöke, valamint nyolc éven át (2005-2013) az Euró-csoport elnöke volt. Jelentős szerepet játszott az egységes valuta 1999-ben történő létrehozásában és a görög válság 2010-es kitörésekor, az eurózóna talpra állításának érdekében tett lépések kidolgozásában is. Juncker síkra tud szállni Martin Schulz-al, a szocialisták jelöltjével szemben. Bizonyos források ezzel is indokolták, hogy a kongresszuson lekörözte francia vetélytársát, Michel Barniert, azonban olyan hírek is szárnyra keltek, miszerint a német kancellár, Angela Merkel támogatása Juncker jelölését illetően csak ideiglenes lenne. Egyes vélemények szerint az Európai Tanács javaslattételekor Merkel akár más kormányfőre, vagy nemzetközi szervezet vezetőjére is szavazhat, mint például Enda Kenny ír miniszterelnök, vagy Christine Lagarde az IMF vezetője, akik most nem állnának egy kampány reflektorfényébe jelenlegi pozíciójuk védelme érdekében.

Az egyik legfőbb kérdés, hogy a Néppárt milyen politikai irányvonal mentén képzeli el Európa jövőjét. Juncker úgy véli, a válság kezelésének érdekében szükség volt a megszorításokra, mert az újabb hitelek önmagukban nem csökkentették volna az adósságot, nem generáltak volna növekedést és nem teremtettek volna munkahelyeket. A politikus felülbírálta korábbi föderalista nézeteit is. Mára már úgy látja, hogy az Uniónak nem szabad túlzottan beleavatkoznia az európai polgárok mindennapi életébe, hanem a nagy európai ügyekkel kell foglalkoznia, mint a munkanélküliség, az euró helyzete és a külpolitika.

A 143 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodó Európai Bizottság elnöki székére pályázik Martin Schulz, a szocialista jelölt is. Az Európai Szocialisták Pártja mintegy 53 szocialista, szociáldemokrata, és munkáspártot tömörít. Martin Schulz német szociáldemokrata politikus, jelenleg az Európai Parlament elnöke. Az európai válságkezelés eddigi legfőbb eszközei a megszorítások voltak. Ezen kíván változtatni az 58 éves politikus, aki olyan uniót szeretne, amely a szociális biztonságra és a munkahelyteremtésre koncentrál. Véleménye szerint az európai polgárokban bizalomvesztés alakult ki az uniós intézményekkel szemben, ezt szeretné helyreállítani megválasztása esetén, amelyre jó esélye van.